Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Rácz Soma - Radványi Ferencz - Ráday Gedeon - Ráday Pál
304 Irodalom, tudomány, művészet. •304 Rácz Soma. Radványi Ferencz, katonai szolgálat után polgári életet kezdett. Három emeletes háza volt és pompás fogatott tartott. A hozomány fogytával azután elhatározta, hogy hazajön és muzsikusként keresi meg kenyerét. Haza érve, először Váczra ment, honnan 1863-ban a fővárosba került. Itt eleinte sokat mulatott és e közben hallotta először Patikárus Ferkót játszani. Ez annyira hatott reá, hogy ettől kezdve azután szorgalmasan tanult. Egyre híresebbé lett, Sárközi Ferkó révén bejutott a mágnás körökbe, majd az udvarhoz, játszott udvari bálokon és a legnépszerűbb czigány-primás lett Magyarországon. Első külföldi útjára 1873-ban ment, Lipcsébe, majd Londonba, 1875 Szt.-Pétervárra s mindenütt nagy dicsőséget szerzett a magyar zenének. Összesen 36 gyermeke volt. Családja körében igazi páter familius volt. Valóságos czigány-dinasztiát alapított. Meghalt 1885-ben. Rácz Soma (Parasznyai) állami főgimnáziumi tanár, szül. 1861-ben Losonczon. 1885-ben szerzett a budapesti egyetemen tanári oklevelet, azután a zombori főgimnáziumba nevezték ki a latin és görög nyelv tanárának, hol jelenleg is működik. Költeményeken, tárczaczikkeken kívül több latin nyelvtant és olvasókönyvet írt a középiskolák számára. Radványi Ferencz 1710—1716-ig Nógrád vármegye főjegyzője és a vármegye első monográfusa. Kéziratban hátrahagyott munkája : Collectanea ad Historiam Comitatus de Nógrád. Ráday Gedeon idősb (Rádai gróf), országgyűlési követ, író, a nemzeti műveltség emelésének egyik legbuzgóbb apostola, irodalmunk nagy meczénása, született 1713 okt. 1-én Ludányban. Gondos házi nevelés után, 17 éves korában az Odera melletti Frankfurtba ment tanulmányainak folytatására. Atyjának 1733-ban bekövetkezett halála után visszatért szülőföldjére és átvéve atyai örökölt javait, életének egész idejét a tudományok művelésére, a nemzeti műveltség emelésére szentelte. Avval a gondolattal foglalkozott, hogy a magyar irodalomtörténet anyagát összegyűjtse és midőn értesült, hogy már Bor Péter is e munkával foglalkozik, saját könyvtárát bocsátotta rendelkezésére. Majd hozzáfogott az atyjától megkezdett könyvtár kiegészítéséhez, számos írót, mint Bor Pétert, Szilágyi Sámuelt, Bacsányit, Baróti Szabó Dávidot, Kazinczyt, stb. bízván meg, különösen a régi magyar irodalom termékeinek megszerzésével, amire jövedelmének nagy részét áldozta. De nemcsak gyűjtött könyveket, hanem könyvtárát a tudósok előtt meg is nyitotta, a mi ebben a korban nagy fontosságú volt és világosan jellemzi Rádaynak tudományszerető lelkét. De az irodalom terén is érdemeket szerzett. Nem teremtett ugyan halhatatlan alkotásokat, de verselésünk fejlődésére, költői műveivel hatást gyakorolt. 1735-ben írt Tavaszi estve czímű versével első, aki költészetünkben a rímet a szótagmértékkel összekapcsolja. Már a Magyar Músa 1787-ik évfolyamában megjelent Árpádról írt »bajnoki éneke« nagyobb haladást mutat az új versnemben, míg a Zrínyi »Szigeti veszedelem«-éből átdolgozott A török ifjú éneke versében már meglehetős ügyességgel köti össze a magyar jambusokat a rímmel. E kísérlete nagyfontosságú a magyar verstechnika fejlődésében és a magyar költői nyelv újjáalakításában. Követői e nemben, kik között Kazinczyt, Bacsányit, Daykát, Verseghyt találjuk, a verselésnek e módját, a kezdő iránti tiszteletből Ráday-nem-nek nevezték el. Nem kisebb érdeme az is, hogy a »Szigeti veszedelem« egyes részeinek részint klasszikus és rímes-mértékes, részint prózában való közlésével a figyelmet a már-már elfelejtett Zrínyire irányította. Bár maga a klasszikai formának egyik legkorábbi művelője és a nyugati versformának is buzgó szószólója volt, a hagyományos magyar versformákat is fenn kívánta tartani ; azért mutatott példát Vergilius Aeneis-ének magyar alexandrinekben való fordításával. Ezenkívül, nagy műveltségével, fejlett ízlésével és bőkezűségével is nagy hatást gyakorolt kora íróira. Kazinczy, ki vele meleg baráti viszonyban volt, őt mesterének vallotta. A tudósok őt keresték fel, tőle kértek tanácsot, a kezdő írókat ő támogatta munkáik kiadásában, ő szerzett nekik előfizetőket. Ahol a közjó és a nemzeti művelődés megkívánta, ott mindenütt találkozunk Ráday nevével, mert az irodalom művelése mellett tevékeny részt vett a közügyekben is és 1764-ben Pest megye országgyűlési követe is volt. Érdemeit a király is elismerte, midőn őt II. József 1782-ben bárói, II. Lipót pedig 1790-ben grófi rangra emelte. Meghalt 1792 aug. 6-án Péczelen. Műveit összegyűjtötte és kiadta Váczy János Gróf Ráday Gedeon összes művei czím alatt. Bpest, 1892. Ráday Pál (Rádai) II. Rákóczi Ferencz kanczellárja, született 1677 júl. 2-án. Tanulmányainak nagy részét Losonczon végezte, a filozófiát és theologiát kör.