Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
NÓGRÁD VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Kisbágyon - Kisbárkány - Kisecset - Kisgerge
67 Nógrád Vármegye községei tatta. Szakall Mihálynak itt gőzmalma és birtokán savanyúvíz forrása is van. A községben ág. ev. imaház van, mely 1886-ban épült. A községhez tartoznak : Alsó-és Felső-Veselény, Csevicze-, Kiskeresztúr-, Lápos- és Rózsás puszták. Kisbágyon. (Azelőtt csak Bágyon.) A Bujáki-patak mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 81 és róm. kath. vallású lakosaié 427. Postája és távírója Szirák, vasúti állomása : Apcz-Zagyvaszántó. A Szolnok nemzetség ősi birtoka volt, melyen 1260-ban e nemzetség tagjai megosztoztak, de e birtokok a XIII. század végén lassanként más kezekbe kerültek. 1309-ben Guthai Pál vett itt birtokrészeket. A XV. században az Alagi család volt itt birtokos, mely 1472-ben itteni részeit Mikófalvi Bekény Dénesnek zálogosította el. 1488-ban az Uzsai családé, mely ugyanekkor Uzsán és Daróczon (ma mindkettő puszta) is birtokos volt. 1514-ben Kerékgedei Temmel László itteni jószágait, melyeket özvegyi jogon bírt, Werbőczy Istvánnak engedte át. 1598-ban Balogh Mihály volt a földesura. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel, 10 magyar háztartással. Az 1720. évi összeírásban adóköteles háztartások nélkül fordul elő. 1770-ben Egry József, Komjáthy Ábrahám és a Meskó család bírt itt földesúri joggal. Később pedig Ondrejovich Károly, Géczy Dénes és báró Wodianer Albert voltak itt birtokosok. Jelenleg báró Harkányi Jánosnak, Géczy Dezső dr.-nak és Ondrejovich Lászlónak van itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilak közül az egyiket 1831-ben Ondrejovich Károly építtette és ez jelenleg Ondrejovich Lászlóé, a másikat Géczy Dénes építtette 1852-ben s ez most Géczy Dezső dr. tulajdona. A róm. kath. templom 1422-ben épült, csúcsíves ízlésben. Kisbárkány. Az ú. n. Tóthegy alatt fekvő magyar kisközség, összesen 25 házzal és 155 róm. kath. vallású lakossal. Postája Sámsonháza, távírója és vasúti állomása Pásztó. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtokában találjuk, ekkor azonban a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas család őse szerezte meg. 1415-ig a Pásztohi család kezén találjuk, de 1415-ben Zsigmond király a Kazai Kakas családnak adományozta. 1454-ben ismét a Pásztóiiak kezén volt. 1472-ben Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család birtokába került, Tapács pusztával és Fejérkő puszta várral együtt. Az 1548. évi adóösszeírás szerint akkoriban a helység üresen állott. 1608-ban Berényi Ferencz nyerte adományul Rudolf királytól, Telki pusztával együtt. 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartását vették fel. 1770-ben gróf Berényi Zsigmond volt a földesura. A XIX. század első felében a gróf Berényiek, majd a Jankovich család birtokában találjuk. Jelenleg Jankovich Miklósné a helység legnagyobb birtokosa. Kisecset. A nógrádi járásban, a Cserhát alatt fekszik. Magyar kisközség, 49 házzal és 233 róm. kath. vallású lakossal. Postája Kétbodony, távírója és vasúti állomása Becske. E községről csak a XVI. századtól kezdve vannak adataink. 1598-ban Bornemisza György volt a földesura s ekkor csak két adóköteles háza volt. 1770-ben Prónay Gábor özvegye, Prónay Pál, Kórody Pál és Telek Antal voltak az urai. 1826-ban pedig báró Prónay Sándor, Prónay Miklós és János, Haan Imre és mások, később a Vághelyi és a Horváth családok. Jelenleg báró Buttler Ervinnek és Kilián Herminnek van itt nagyobb birtoka. Az itteni kis róm. kath. templom a XIX. század közepén épült. A községhez tartozik Ilona-puszta, Kisgerge. A Dobroda-patak mentén fekvő magyar kisközség, 60 házzal és 303, róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Litke. A Záh nemzetség ősi fészke, a hol már 1227-ben megtaláljuk e nemzetség tagjait. Záh Feliczián merénylete következtében az ősi nemzetségi javak elkoboztatván, e helységet Károly király 1335-ben az Ákos nembeli Cselen fia Jánosnak adományozta. Az adománylevélben Egyházasgeregye néven fordul elő. 1548-ban Ráday Pál volt a helység földesura. Az 1562—63. évi török kincstári számadáskönyvekben is még Egeyházas-Gerge néven szerepel, a mikor Lehszüvár, a szécsényi szandzsák bég helyettesének a hűbérbirtoka volt, de 1567-ben Redzseb aga, a budai önkéntes lovasság tisztjének a birtokába került. 1740-ben a Gyürky család birtokában találjuk, 1770-ben Fáy Andráséban zálogban, 1826-ban pedig gróf Ráday Pál, Gyürky Pál és Mocsáry Károlyéban. Jelenleg is Mocsáry Miklós a birtokosa. A róm. kath. plébánia 1332-ben már fennállott és a templom 1503-ban épült. A hagyomány szerint azon a helyen, ahol a honfoglaló magyarok áldozó helye volt. E hagyománynak némi valószínűséget kölcsönöz az a körülmény, hogy a templom emelkedett, berkes helyen áll s nem messze tőle, a Liptagerge község határában fekvő Sirmány dűlőn honfoglaláskori sírokat találtak. A templomban a 4* Kisbárkány, Kisgerge, Kisbágyon, Kisecset.