Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Bartók Jakab - Benczur János - Benczur Miklós - Berczelly Jenő - Bérczy Károly

264 Irodalom, tudomány, művészet. Bartók Jakab. Benczúr János. Benczúr Miklós. Berczelly Jenő. Bérczy Károly, alesperes, 1875-ben főesperes lett. Időközben a dunáninneni ág. h. ev. egyház­kerületi gyámintézet, majd a magyarhoni egyetemes ev. gyám­intézet elnökévé, 1890-ben pedig a dunáninneni egyházkerület püspökévé választották. Az 1894. évi Zsinati törvények alapján készült új kerületi beosztás következtében 1895-ben a balassagyarmati lelkészi állást foglalta el. Nagyszámú egyházi vonatkozású munkáinak jegyzékét szülővármegyéjének (Hont) monográfiájában közöltük. Bartók Jakab losonczi tanító szül. 1861-ben. A lapokban megjelent czikkein kívül a következő munkákat írta : Kérdések az anyanyelv tanítása köréből. Losoncz, 1897.­­— Gyermektanulmányi feljegyzések. U ugyanott 1905. — Szocziális szempontok az elemi iskolában. Ugyanott 1908. Benczúr János ügyvéd, jogi író, szül. 1817-ben Losonczon. 1842-ben ügyvéd, majd járásbíró lett. Meghalt Rimabrézon 1852-ben. A Jelenkor munkatársaként közjogi viszonyainkat tárgyaló czikkeivel Széchenyi figyelmét is fölkeltette. Munkái : Alkotmányozás vagy vélemény a megyei s sz. kir. városi kérdések iránt. Pest, 1843. — Cecil, regény, Hahn-Hahn Ida grófnő után németből. Pest, 1844. — Európai titkok egy mediatizálttól. Pest. — A szabadság és a társadalmi rend elméletei. Pest, 1848. E műve 100 darab arany jutalmat nyert.­­ Két pályaműve : A magyarországi hitbizo­mányok czélszerű átváltoztatásáról (1845) és Ügyvédi viszonyok, akadémiai dicséretet nyert. Benczúr Miklós országgyűlési képviselő, hírlapíró, szül. Losonczon, 1819-ben. 1842-ben ügyvédi oklevelet nyert. A szabadságharcz alatt, mint népgyűlési szónok és ellenzéki hírlapíró nevezetes szerepet játszott. A szabadságharcz után halálra ítélték, de az ítéletet a királyi kegyelem fogságra változtatta, melyből 1853-ban szabadult ki. 1861-ben Nyíregyháza orsz. képviselőnek választotta meg. Meg­halt 1862 június 14. A kenyérmezei csata czímű munkája az Életképek V. kötetében jelent meg (1846). Ezenkívül számos beszélyt, verset és történeti czikket írt a korabeli szépirodalmi lapokba. Berczelly Jenő, (Berczeli) v. bels. titk. tan., kir. táblai elnök, szül. Ber­czelen, 1842 áprlis 10-én. Középiskoláit és a jogot Pesten végezte. 1863-ban a pesti kir. rt. táblánál volt joggyakornok, ugyanaz évben a m. kir. udvari kanczelláriához került. 1867-ben a m. kir. igazságügyminisztériumban fogal­mazó, 1869-ben titkár, 1872-ben osztálytanácsos, 1876-ban miniszteri tanácsos, 1885-ben a budapesti kir. ítélőtáblánál tanácselnök, 1891-ben a kolozsvári kir. it. tábla elnöke lett. 1894 óta a kassai kir. tábla elnöke. Közben katonásko­dott is és 1874-ben mondott le honvédhuszár főhadnagyi rangjáról. Jogtudo­mányi tanulmányain kívül — különösen fiatal korában — a szépirodalommal is foglalkozott, a­mikor Jenőke álnév alatt tárczaczikkeket és beszélyeket írt a Hölgyfutárba, a Pesti Hölgydivatlapba és a Thaly Kálmántól szerkesztett Nemzeti Képes­ú­jságnak volt főmunkatársa. Munkái : Egy nyomorul­ története, regény, Pest, 1863. — Egy szerencsétlen család. Beszély. Hugó Károly után francziából, két kötet, Pest, 1863. Bérczy Károly (Gyarmati), író, a Magyar Tud. Akadémia és a Kisfaludy -Társaság tagja, szül. 1821-ben, Balassagyarmaton. Ügyvédi vizsgája után 1842-ben a helytartótanácshoz nevezték ki, majd 1847-ben gróf Széchenyi István mellett a közlekedési bizottság tollvivője lett, de súlyos betegségbe esvén, 1849-ben lemondott hivataláról és ezentúl teljesen az irodalomnak élt. Bérczy Károly a múlt század ötvenes éveinek egyik legműveltebb írója volt. Regényt ugyan nem írt, de novellái, melyek a korabeli szépirodalmi folyóiratokban jelentek meg, összesen öt kötetre mennek. Költői irányára nagy befolyással volt Széchenyivel való összeköttetése. Valószínűleg ez vezette őt az angol irodalom, élet és szellem tanulmányozására. Sokat fordított angolból, különösen Dickens és Washington Irving műveiből, de eredeti művein is meglátszik az angol irodalom hatása. Beszélyeit kerek szerkezet és költői előadás jellemzik. Legsikerültebbek az Életutak és a Gyógyult seb czímű novellái. Az első erőteljes tragikumával, az utóbbi a főrangú életnek és a női léleknek kitűnő rajzával mindenkor értékes műve lesz a magyar elbeszélő irodalomnak. Esztétikai tanulmányai közül nagybecsűek : Madách Imre emlékezete (Főv. Lapok, 1866) és az Irodalmi humorról tartott akadémiai székfoglalója. Irodalmi működésének talán legmaradandóbb emléke Puskin Anyegin-jének művészi fordítása. Ugyan­csak Széchenyivel való ismeretsége ébresztette fel hajlamát a sport iránt is, melynek fejlesztésében tettel-tollal oly tevékeny működést fejtett ki, hogy bátran mondhatjuk őt a magyar sportirodalom megalapítójának, így ő alapi-

Next