Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - ELSŐ RÉSZ - Prépostságok és apátságok - Prémontreiek

254 Pest-Pilis-Solt-Kiskun­­vármegye története. Prépostságok és apátságok. Prémontreiek. 4. Zagyvarékás. Tpl. Sz.-Imre herczeg. Anyk. 1724-től, bár a plébánia már 1674-ben állott. Egy. a váczi pp. és a régi alap. kápt. A szolnoki esperesi kerület 7 plébániájából megyénkhez 3 plébánia tarto­zik. Ezek : 1. Abony. Tpl. Sz.-István. Anyk. 1737-től. Kgy. a helyb. földbirtokos­ság. — 2. Tószeg. Tpl. Sz.-Mihály. Anyk. 1727-től. Kgy. az abonyi földesurak. — 3. Törtei. Tpl. Sz.-János. Anyk. 1788-ból. Kgy. a vallás-alap. Az alpári esperesi kerület 6 plébániájából 3 a megye területére esik. És pedig : 1. Alpár. Tpl. Jó tanácsról nev. B. szűz Mária. Anyk. 1760-tól. Előbb Uj­kécskéhez tart. Kgy. a váczi pp. — 2. Jászkarajenő. Tpl. Mária mennyben. Anyk. 1863-tól. Kgy. a kath. közönség. — 3. Ujkécske. Tpl. Sz.-Háromság. Anyk. 1843-tól. Kgy. a helybeli és az abonyi közbirtokosság. A kiskunfélegyházi esperesi kerületbe 6 plébánia esik, a melyek Csány-­ telek kivételével a megye területén vannak. Ezek : 1. Kiskunfélegyháza. Tpl. Mária látogatása. Anyk. 1743-tól. Kgy. a város. — Ugyanott a Kalmár-féle lel­készet. Tpl. Sz.-Háromság. Kgy. Kalmár Józsefné özv. Fazekas Anna. — 2. U. o. Sz.-István templom. Anyk. 1885-től. Kgy. a város. — 3. Kiskunhalas. Tpl. Sz.-Péter és Pál. Anyk. 1749-től. Előbb Majsához tart. Kgy. a kath. közön­ség. — 4. Kiskunmajsa. Tpl. Mária születése. Anyk. 1741-től. Kgy. a város. — 5. Pálmonostora. Tpl. Sz.-Péter és Pál. Anyk. 1838. Előbb Pusztapéteri volt a neve. — 6. Szánk. Tpl. Magyarország Nagyasszonya. Anyk. 1906-tól. A káptalan kebelében a káptalani nagyprépostságon kívül van még Váczott, az úgynevezett káptalani kisprépostság, mely Praepositura B. M. V. de Fonte Vaciensi, Boldogasszonyról czímzett kúti kisprépostság nevet viseli. Állítólag azon a helyen keletkezett, a hol Géza és László herczegeknek, Vácz nevű reme­tével való találkozásuk után, egy csoda­szarvas jelent volna meg s a hova ők a Boldogasszony tiszteletére kápolnát építtettek. A kisprépostság javadalmát, mint láttuk, 1769—1770-ben Vertenfelsi Würth Ferencz váczi olvasókanonok alapította és kegyúri jogon első prépostúl unokaöcscsét, Würth Antalt tette meg. A kisprépostságot, melyet mindig az egyik váczi kanonok bír, a váczi Sz. Mihály plébániával egyesítették 1803-ben.­) A prémontrei kanonok-rendnek a megye váczegyházmegyei részében három prépostsága volt, az aszódi, a jánoshidai és a zsidai. Az aszódi prémontrei prépostságnak sem alapítóját, sem alapítási évét nem ismerjük. Zsigmond korában Aszód a túróczi prépostság fiókja volt. A XVI. század elején a hatal­maskodó Podmaniczky János és Ráfael foglalták el, a kik ellen az 1542-iki ország­gyűlés 44. czikke erélyesen fel is lépett. Közben a Garayak kezében is volt.I. Lipót 1633-ban Aszódot Neczpáli Justh Judithnak, Osztroluczky János özvegyének adományozta, de Olasz Pál prépost 1717-ben az adományozást perrel támadta meg. I. Lipót különben 1689-ben a prépostságot a jánoshídival egyesítette. Úgy látszik azonban, már akkor is, mint ma, pusztán czímében élt. A birtok Justh Juditról örökösödés utján a Podmaniczkyakra szállott.2) A jánoshidai premontrei prépostságot, mely Nagykátától keletre a Zagyva partján állott, III. Béla idejében Szent János tiszteletére alapították. Alapítójának neve ismeretlen s alapítási oklevele sem maradt fenn. Úgy látszik azonban, hogy egyidőben a Perényiek kegyurasága alatt állott. A rendi általános káptalan 1294-ben a prépostságot a leutomisli prépostság fiókjává rendelte el ; később a zabrdoviczi apátok felügyelete alatt állott. A török hódolás idején a prépostság, melyet különben János király Pásztóy Miklósnak és családjának adományozott volt, elpusztult. 1792-től kezdve visszaszereztetvén Meyners Kázmér lőcsei plébános és prépost által 1688-ban a prépostság javai, azok ismét a zabrdoviczi apátok tulajdona volt ; míg végre a prémontrei rendnek Magyarországon I. Ferencz által történt visszaállításakor a csornai prépostsággal egyesítették.3) A Szent Balázsról nevezett zsidói prépostság már 1284-ben fennállott (Wenzel Árpádkori Okmt. IV. 261) és a prémontrei rend tulajdona volt. Nagyon valószínű Karácsonyi okoskodása, hogy a prépostság a Zsidó nemzetség ősi monostora volt, ugyanazé a nemzetségé, mely Mácsa községét is alapította s, melyből a Csáky és Becsky családok sarjadtak ki.4) 1) V. ö. : Schematismus 1835. 11—12. 1. 2) V. ö. : Schern. 1835. 15. 1. Rupp. Magyarország helyrajzi története. I. II. 698—699. 1. 3) V. ö. : Schern, i. e. 13. Rupp i. m. 706—707. Régibb tört. Csánki i. m. I. k. 29. 1. *) V. ö. : Karácsonyi I. A gróf Csákyak és Becskyek ősei. Turul. XI. évf. 110—111. 1.

Next