Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Péter Dénes - Petőfi István - Petőfi Sándor
244 291 Irodalom, tudomány és művészet, érdemjellel jutalmazta, azonban életére is vigyázott s február 8-án gyöngédb gondoskodásból futárként Debreczenbe küldötte. Petőfi nyakravaló s keztyű nélkül jelent meg Mészáros előtt ; ebből összekocczanás támadt s Petőfi február 17-én beadta lemondását. Azonban február 23-án ismét Erdélybe indult ; jelen volt a medgyesi csatában , aztán váltólázba esett és Bem Kolozsvárra küldötte. Innét néhány napra újólag családjához, Szalontára utazott és április 1-én megint jelentkezett Szebenben mint közvitéz a vezérnél, ki rangját visszaadta, hadsegédévé nevezte s mint fiával bánt vele. Május 3-án vezérkari századossá emelkedett ; a következő nap már ismét Debreczenbe küldötték. Petőfi Szalonta felé ment, honnan nejét Debreczenbe vitte magával ; jelentkezett Kossuthnál és Klapkánál, aki szemrehányással illette egy levél közzététele miatt, melyet Bem Vécsey tábornok ellen intézett. Petőfi újra lemondással felelt és sietett Pestre, honnan atyjának haláláról értesült , de odaérkezése után néhány napra anyját is elvesztette és lélekben megrendülve, május 25-én visszaindult Szalontára fiáért, akit Pestre hozott. Június elején a kormány visszatért Pestre, s vele jött Arany is , de július elején minden megváltozott s az általános menekülésben Petőfi szintén elhagyta a fővárost. Mezőberénybe futott családjával s ott akadt rá július 18-án Egressy Gábor és Bemnek érette küldött futárja. A család megindult Erdély felé. Ugrán, Nagyváradon, Kolozsváron át 20-án Tordára érkeztek és Miklós Miklós ref. paphoz szállottak. Július 22-én Petőfi elbúcsúzott feleségétől s elutazott Bemhez, kivel 25-én Bereczken találkozott. A vezér épp akkor tért vissza moldvai expeditiójából és sietett a távolléte alatt történt veszteségeket helyrehozni. Lóhalálban rohantak Marosvásárhelyre, hová 29-én jutottak el . Bem innen jelentette a kormánynak, hogy Petőfit újra szolgálatba fogadta és törzskarához osztotta be. Ugyanezen a napon írta Petőfi utolsó levelét feleségéhez. Bem nem akarta, sőt megtiltotta neki, hogy a következő napok veszedelmes és kockázatos vállalkozásába kövesse ; július 30-án mégis elindult Erdőszentgyörgy felé, ahová a vezér maroknyi seregével korán reggel elvonult s még aznap délelőtt utolérte Székelykeresztúron. Este Vargha Zsigmondnál vacsorázott s Vargha Róza kérésére szenvedélyes hévvel elszavalta Egy gondolat bánt engemet cz. költeményét. Július 31-én reggel hat órakor elindult a harmadfélezernyi sereghez, amely már útban volt Segesvár felé, s Héjasfalvánál találkozott vezérével. A magyar had a Fehéregyháza és Segesvár közt elterülő völgyben hősiesen szállt szembe a 16000 főnyi orosz sereggel. A csata kezdetén — reggel 7—8 óra körül — P. Bem mellett volt, vászonzubbonyos atillában, ló és fegyver nélkül, aztán a tábornok a tartalékhoz rendelte vissza. Később különböző pontokon látták, amint a harczot figyelte. Alkonyattájban eldőlt a véres küzdelem ; a túlnyomó orosz erő szétszórta a szabadsághősök kis seregét s Petőfi nem menekülhetett az orosz lovasság gyűrűjéből. Csaknem 800 költeményt hagyott hátra, melyek részben az akkori lapokban és vállalatokban, részben önálló köteteiben, részben a későbbi vállalatokban jelentek meg és ma már számos kiadásban forognak közkézen ; prózai kisebb dolgozatait a köv. helyeken közölte : Athenaeum (1843. írói jogtapodás a Regélőben); Pesti Divatlap (1844. Az ó és új világ, Sue u. ; Jenny, franczia beszély Paul de Kock u. ; Nagybátyám és ipam, német nov. ; Álarczos bál, franczia beszély, Dumas u. ; Czáfolat ; Kérelem Benőfi úrhoz. 1844—45-ből : színi kritikák, Adatok a kritika titkaihoz, Köszönet a pápai képző-társulatnak, Egy szó Tárczy Lajos úrhoz ; A szökevények, beszély ; Nyílt levél Vahot Imre úrhoz) Életképek (1845. Úti jegyzetek, 1847. A nagyapa, beszély; III. Richárd király, Shakespearetől; A fakó leány és per legény , 1848 . Pest, május 27-én ; Jegyzet a Vörösmartyhoz czímzett vershez ; Első és utolsó felszólalásom egy igen piszkos dologban.), Hazánk (1847. Úti levelek Kerényi Frigyeshez, I—XX.), Márczius Tizenötödike (1848. Pest, augusztus 10-én ; Pest, szeptember 17-én), Kossuth Hírlapja (1848. Válasz Vörösmartynak), Pesti Hírlap (1848. Levél : Erdőd, október 1.), Közlöny ,1849. Levelek a Közlöny szerkesztőjéhez : Vízakna, február 3-án ; Debreczen február 15-én ; Szászsebes, április 11-én ; Karánsebes, április 17-én ; Nyilatkozat, június 11-én.) Önállóan jelentek meg : Lapok Petőfi Sándor naplójából. Első ív. (A magyar szabadság születése. Márczius 15-ike. A német polgárok és a zsidók. Az országgyűlés és az úrbér. Kir. leírat a minisztériumról. Monarchia és respublica. Nagypéntek napja. A katonaság. Kliegl, Széchenyi, hivatal, rágalmak.) Pest, 1848. A kis-kunokhoz Petőfi Sándor. U. ott, 1848. Nyílt levél a szabadszállásiakhoz. U. ott. A nemzetgyűlési követekhez. U. ott. Az Egyenlőségi Tár-