Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
KISKUNFÉLEGYHÁZA - Csongrádi-utcza - Gabonapiacz. Csirkepiacz - Kalmár-kápolna - Kukucska-piacz - A műút környéke
398 Kiskunfélegyháza. 398 Gabonapiacz. Gabonapiacz. Csirkepiacz. Kalmárkápolna. Kalmárkápolna. Kukucskapiacz. Kukucskapiacz. Ha most a parochiánál keletre fordulva, a kövezett úton folytatjuk útunkat s csinos házak sora között elhagyjuk a Jókai-utczát, mely a városi parkba vezet, a Csongrádi-utczába érünk, melybe két oldalt beszögellenek a Petőfi-, Szőlő-, Arany-, Dobó, Zsinór- és Szarvas-utczák, majd a gőzmalom és a Tarjány-féle nemesi kúria mellett a Kálvária- és Kún-utczák. A Jász-utcza ismét egy új városrészt választ el a várostól, mely néhány év alatt kiépülvén, a ,,Röktön" elnevezést kapta a néptől. A Csongrádi-utcza itt két kövezett útra válik. Egyik a Csongrádi-út, mely a Kálvária felé vezetve, beleolvad a bajam aradi nagy transverzális műútba, a másik az Alpári-út, mely a Közvágóhíd felé vezet, elhaladva a még egyedül maradt szárazmalom mellett, mely ma olajütő. E két út közötti nagy területet a város feltöltötte a kórház elhelyezésére. Itt véget ér a város s a háttérben festőien emelkednek a szélmalmok forgó vitorláikkal. Hátra van még a város déli része. A városháza sarkán déli irányban érintkezik a Piacztérrel a nagy Gabonapiacz, melyet a város 1908-ban köveztetett ki koczkakővel, 100.000 kor. költséggel. E tágas téren halad át a nagy szegedi út s a Hattyú háta mögött elválasztja a Gabnapiacztól a Tejpiaczot s a Félegyházi Takarékpénztár, a legjobb hírű „öreg takarék" épületét s a Fazekas kapitány-féle nemesi kúriát. A térnek nyugati oldalán áll a Közgazdasági Takarékpénztár új palotájának egyik szárnya, a Szent János-téri elemi leányiskola, a Szabó Béla és Tarjány Kálmán-féle nemesi kúria, melyben ma a Tulipán kávéház van s a Kereskedelmi Egyesület helyiségei. Ez előtt áll Nep. Szent János szobra, melyet a város 1799-ben állított fel azon a helyen, hol az a régi fatemplom állott, melyet Krizsanóczy János hozott át Ellés faluból. E mellett áll a Szent János kútja, hova a gyermek Petőfi Sándor járt szilaj nádparipáját megitatni. Itt a Schweiger-féle vendéglőnél kezdődik a széles Szegedi-utcza s ér össze a Gabonapiaczczal a Csirke-piacz. Míg az előbbin százszámmal állanak hosszú raj vonalban a hetivásárra bejött gabnásszekerek, az utóbbinak máskor néma csendjét a vásárra hozott baromfiak tízezrei verik föl. Itt is már kora hajnalban megkezdődik a vásár. Százával állanak itt a baromfit szállító tanyai kocsik. A tér közepén nagy garmadában állanak a csirkenagykereskedők szállító kosarai, melyek már délre egész tehervonat-szállítmányt szolgáltatnak, hogy a külön baromfi-szállításra berendezett vasúti kocsik innét fussanak szét a külföldi piaczokra, vagy a leölt baromfiak ezreivel teli ládák a tengeren túl Londonba. Erről a piaczról kerül karácsony körül 35.000—40.000 pulyka Londonba s innét látják el a legtöbb németországi és tengeri fürdőt csirkével, kappannal, libával, tojással. Tollkereskedése pedig kinyúlik Párizsig. Sok százezer korona ennek a piacznak az évi forgalma. E piacz mentén vannak a Szent Antal gyógyszertár, a Tábyak úri házai, az Ipartestület háza, s a magánházak között a megboldogult özv. Kalmár Józsefné házai, melyeket mintegy másfél milliós jótékony hagyományokkal szeretett városának hagyott a 90 éven felül élt nemesszívű, dúsgazdag úriasszony. Lakóháza a Kalmár-kápolna lelkészének a lakása, kinek ellátására olyan alapítványt tett, hogy felér egy jóravaló plébániával. E tér déli végén van egy artézi kút, a Kalmár kútja, melyet a nemeslelkű nő fúratott e vidék lakosainak. Ezzel szemben pedig a saját lelkészének gondjaira bízott Kalmár-kápolna emelkedik, melyet a múlt század 80-as éveiben a család tagjainak temetkezési helyéül építtetett s a Szent Háromság tiszteletére szenteltetett fel. Ez a kis kápolna márványozott falaival és gazdag felszerelésével egész kis építészeti remek. A múlt év óta az elköltözött nagyasszony, ki fejedelmi adományaival örökre emlékezetessé tette nevét, szerető családjához megtérve, itt aluszsza örök álmait. E kápolnától a Szegedi-utcza ama szakaszáig, hol a tranzverzális műút vágja át, terjed el hosszan az árnyékos gömbakáczok alatt a Zsibpiacz, a nép nyelvén ,,Kukucska-piacz." Ez a város régiségeinek változatosan klasszikus kirakata. Száz és száz házi kofa, bejáró asszony árul itt a széttánczolt fehérselyematlasz czipőtől a rozsdás egérfogóig, a divatját múlta tánczsarkantyútól a kóczmadzagra kötött macskáig minden, de minden kigondolható dolgot, barátságos ajánlgatás és marakodó alkudozások közepette. E kukucska-piacz végében húzódik keresztül az egész városon a Kossuthutczával majdnem párhuzamosan a nagy transverzális műút Kiskunmajsától Csongrád felé haladva, a Dunát a Tiszával összekötve. Ezen kívül és a csongrádi vicinális között fekszik a Szegedi-út mellett a Zorantz-féle gőzmalomtelke,ettől