Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)

IRODALOM ÉS TUDOMÁNY - Detrich Zsigmond - Dobránszky Péter - Eördögh István - Farbaky István

Detrich Zsigmond: 210 Irodalom és tudomány. Dobránszky Péter, Eördögh István. Farbaky István halmakban egyaránt jártas volt. Rendkívül ideális és független érzelmű férfiú lévén, ez érzelmeinek gyakran adott kifejezést azon társaságokban, melyekben megfordult. Atyja, hogy ezen radikális eszméktől elte­relje, Fiuméba küldte gróf Vécsey akkori kormányzó mellé. De az emberboldogító eszmékkel teli ifjú itt sem változott meg, hanem csakhamar minden hivatalról le­mondva, visszavonult minden nyilvános sze­repléstől és kedvencz eszméjének, a világ­béke megvalósításának szentelte életét. Ez eszméket szolgálják művei: Der politisch­sociale Radicalismus der Neuzeit. In seinen Doctrinen beleuchtet. (1851—1860. Két ki­adás.) Beitrage zur Stortrin des menschlichen Friedens (1861.), valamint kéziratban maradt nagy munkája is a Néhány szó a közönség­hez czímű műve, az apja és gróf Széchenyi István közt lefolyt vitára vonatkozik. — Meghalt 1886. febr. 27. Detrich­ Zsigmond szül. Kis-Várdán 1823-ban. Jogi tanulmányait Nagyváradon és Debreczenben végezte. Az ügyvédi vizsga letétele után rokona gr. Barkóczy László székesfehérvári püspök meghívására a püs­pökségnek, majd a gróf Zichy családnak jogtanácsosa lett. 1865-ben Székesfehérvár városa orsz. képviselővé választotta meg és mint ilyen halt meg 1865-ben Budapesten. A Kemény Zsigmond által szerkesztett Pesti Naplóba számos közérdekű jogi czikket írt. Ezek közül különös feltűnést keltettek azon czikkei, melyek avval a kérdéssel foglalkoztak, hogy a nádori méltóság a felelős miniszteri kormánynyal összeegyeztethető-e ? Dobránszky Péter (családi nevén miszticzai Dobra) egyetemi tanár, szül. 1845. jun. 2. Kótajban. Tanulmányait a hazai és több külföldi egyetemen elvégezvén, 1870-ben a kolozsvári jogakadémián, 1872-ben a budapesti Jó­zsef-műegyetemen a statisztika, földrajz és történelem tanára lett, 1894-ben a gyergyó­szt-miklósi kerület képviselőjévé választotta. Több tudományos és nemzetgazdasági kongresszuson vett részt és jelenleg a budapesti egye­tem jogi karán tart előadásokat. Sok elbeszélést, közgazdasági, politikai, társadalmi czikket írt a buda­pesti. .. vidéki és külföldi szak- és napilapokba és számos felolvasást tar­tott. Önálló művei: Társadalmi bajaink, különös tekintettel az öngyilkos­ságra. (1872.) Emlékhangok a Székely­földről. (1875.) Deák Ferencz, kor- és jel­lemrajz. (1877.) Mezőgazdaságunk jövője. (1844.) Teremtsünk ipart! (1889.) Gazda­sági hitelszövetkezetek). 1885—86-ban a Budapesti Hirlap közgazdasági rovatá­nak vezetője volt. Eördögh István (lászlófalvi) szül. 1824-ben Acsádon. Nagyon fiatalkor­ban, 1842-ben, halt meg. Első munkái a Nemzeti Almanachban jelentek meg: Robespiére 1841, és a Regnault-család czimű elbeszélés. Az Athe­naeum is közölt a fiatal poétától több verset és elbeszélést. Önálló munkái: Corday Charlotte, dráma. (1841.) Nő és Királyné, dráma. (1842.) Farbaky István, szül. Nyíregyházán 1837. aug. 15. Középiskolai tanul­mányainak végeztével a selmeczi bányászakadémiába lépett, a­honnan 1858-ban Csehországba ment bányászgyakorlatra. 1867-ben a selmeczbányai aka­démiához a mathematika és mechanika tanárának nevezték ki. 1872-ben bányatanácsos, aligazgató, majd 1876-ban ugyanezen intézetnek igazgatója lett, és mint ilyennek nagy érdemei vannak az akadémia emelése körül. FARBAKY ISTVÁN.

Next