Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)
IRODALOM ÉS TUDOMÁNY - Detrich Zsigmond - Dobránszky Péter - Eördögh István - Farbaky István
Detrich Zsigmond: 210 Irodalom és tudomány. Dobránszky Péter, Eördögh István. Farbaky István halmakban egyaránt jártas volt. Rendkívül ideális és független érzelmű férfiú lévén, ez érzelmeinek gyakran adott kifejezést azon társaságokban, melyekben megfordult. Atyja, hogy ezen radikális eszméktől elterelje, Fiuméba küldte gróf Vécsey akkori kormányzó mellé. De az emberboldogító eszmékkel teli ifjú itt sem változott meg, hanem csakhamar minden hivatalról lemondva, visszavonult minden nyilvános szerepléstől és kedvencz eszméjének, a világbéke megvalósításának szentelte életét. Ez eszméket szolgálják művei: Der politischsociale Radicalismus der Neuzeit. In seinen Doctrinen beleuchtet. (1851—1860. Két kiadás.) Beitrage zur Stortrin des menschlichen Friedens (1861.), valamint kéziratban maradt nagy munkája is a Néhány szó a közönséghez czímű műve, az apja és gróf Széchenyi István közt lefolyt vitára vonatkozik. — Meghalt 1886. febr. 27. Detrich Zsigmond szül. Kis-Várdán 1823-ban. Jogi tanulmányait Nagyváradon és Debreczenben végezte. Az ügyvédi vizsga letétele után rokona gr. Barkóczy László székesfehérvári püspök meghívására a püspökségnek, majd a gróf Zichy családnak jogtanácsosa lett. 1865-ben Székesfehérvár városa orsz. képviselővé választotta meg és mint ilyen halt meg 1865-ben Budapesten. A Kemény Zsigmond által szerkesztett Pesti Naplóba számos közérdekű jogi czikket írt. Ezek közül különös feltűnést keltettek azon czikkei, melyek avval a kérdéssel foglalkoztak, hogy a nádori méltóság a felelős miniszteri kormánynyal összeegyeztethető-e ? Dobránszky Péter (családi nevén miszticzai Dobra) egyetemi tanár, szül. 1845. jun. 2. Kótajban. Tanulmányait a hazai és több külföldi egyetemen elvégezvén, 1870-ben a kolozsvári jogakadémián, 1872-ben a budapesti József-műegyetemen a statisztika, földrajz és történelem tanára lett, 1894-ben a gyergyószt-miklósi kerület képviselőjévé választotta. Több tudományos és nemzetgazdasági kongresszuson vett részt és jelenleg a budapesti egyetem jogi karán tart előadásokat. Sok elbeszélést, közgazdasági, politikai, társadalmi czikket írt a budapesti. .. vidéki és külföldi szak- és napilapokba és számos felolvasást tartott. Önálló művei: Társadalmi bajaink, különös tekintettel az öngyilkosságra. (1872.) Emlékhangok a Székelyföldről. (1875.) Deák Ferencz, kor- és jellemrajz. (1877.) Mezőgazdaságunk jövője. (1844.) Teremtsünk ipart! (1889.) Gazdasági hitelszövetkezetek). 1885—86-ban a Budapesti Hirlap közgazdasági rovatának vezetője volt. Eördögh István (lászlófalvi) szül. 1824-ben Acsádon. Nagyon fiatalkorban, 1842-ben, halt meg. Első munkái a Nemzeti Almanachban jelentek meg: Robespiére 1841, és a Regnault-család czimű elbeszélés. Az Athenaeum is közölt a fiatal poétától több verset és elbeszélést. Önálló munkái: Corday Charlotte, dráma. (1841.) Nő és Királyné, dráma. (1842.) Farbaky István, szül. Nyíregyházán 1837. aug. 15. Középiskolai tanulmányainak végeztével a selmeczi bányászakadémiába lépett, ahonnan 1858-ban Csehországba ment bányászgyakorlatra. 1867-ben a selmeczbányai akadémiához a mathematika és mechanika tanárának nevezték ki. 1872-ben bányatanácsos, aligazgató, majd 1876-ban ugyanezen intézetnek igazgatója lett, és mint ilyennek nagy érdemei vannak az akadémia emelése körül. FARBAKY ISTVÁN.