Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)
IRODALOM ÉS TUDOMÁNY - Martinyi József - Mészáros Ferencz - Popp György - Porubszky Pál - Szlabóczky Imre
223 Irodalom és tudomány. Irodalmi működése számos teologiai és pedagógiai czikkre terjed. E kötet számára is ő irta meg a szabolcsvármegyei gör. kath. egyház történetét. Martinyi József, született 1841-ben Rimaszombatban. A középiskolákat szülővárosában Rozsnyón és Késmárkon járta. A bölcsészeti és teológiai tanfolyamot Budapesten és Pozsonyban végezte, mely után egy évet a jénai egyetemen töltött. A tanári vizsgálatot 1869-ben tette ,le. Időközben nevelősködött Fabiny Theofil családjánál Budapesten, báró Podmaniczky Árminnál Aszódon, Görgey Arthúrnál Viktringben Karinthiában. — 1868-ban választatott meg tanárnak Nyíregyházára, az akkor még négy osztályú algimnáziumhoz, ahol azóta folytonosan működik és pedig tizenöt év óta mint igazgató-tanára az állami segítséggel immár főgimnáziummá fejlődött középiskolának. Évek óta tagja lévén az egyháztanácsnak, — népiskolai széknek, Nyíregyháza városa képviselőtestületének, — Szabolcs vármegye törvényhatóságának, — alelnöke a Szabolcs vármegyei Bessenyei körnek, — felügyelő-bizottsági elnöke az Országos Nemzeti Szövetség nyíregyházi fiókjának, — pénztárnoka a kaszinónak, — igazgatósági elnöke a Nyíregyházi Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézetnek, — elnöke a Nyíregyházi szabadelvű pártnak, — és egyházi, közművelődési, gazdasági és társadalmi téren nagy közhasznú tevékenységet fejt ki. A helyi lapokban több czikke jelent meg és önálló kötetben megírta a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium történetét. Ő írta e kötet számára a „Szabolcs vármegye közoktatásügye" czímű fejezetet. Mészáros Ferencz született 1851. május 23-án Püspök-Hatvanban, elemi és algimnáziumi tanulmányait Váczon, főgimnáziumi osztályait Szegeden, Budán és Kecskeméten végezte. 1878. évben a mennyiségtanból és természettanból nyert tanári oklevelet. 1879. szept. eleje óta 42 éven át a miskolczi á. h. ev. algimnázium tanára volt, honnan 1884. február hó elején a nyíregyházi gimnáziumhoz hivatott meg. Az 1890. év végétől a hegyaljai ág. h. ev. egyházmegye, az 1898. év elejétől pedig a tiszavidéki ág. hitv. ev. egyházmegye pénztárnoka 1 891. febr. 7-én átvette a nyíregyházi meteorologiai állomás vezetését. A nyíregyházi á. h. ev. főgimnáziummal kapcsolatos tápintézetnek 1893 óta felügyelője. Irt számos szakczikket és e kötetnek az időjárási viszonyokat tárgyaló részét is ő irta meg. Papp György pénzügyigazgató, szül. Vajdakután, 1842 február 11. A jogot a nagyszebeni jogakadémián végezte. 1875-ben adóhivatali titkár és illetékkiszabási főnök Gyulafehérvárott, 1889-ben nagyenyedi pénzügyigazgató lett, majd 1894-ben a nyíregyházi pénzügyigazgatóság főnökévé neveztetett ki. Kiváló érdemei vannak, mint szakírónak. Önálló munkái: Gyakorlati útmutató a pénzügyekben. 1878., Bélyeg- és jogilletékek gyakorlati útmutatója. 1881. 1883., A községi illetékkezelés. 1882., Az egyenes adók ismertetése és községi illetékkezelés kézikönyve. 1895. Ezenkívül számos czikke jelent meg a szakközlönyökben. Porubszky Pál, szül. Rozsnyón, 1855-ben. Középiskoláit ugyanott végezte. 1883-ban tette le Kolozsvárott a tanári vizsgát. Részt vett a boszniai okkupáczióban, ahol Mostár bevételénél tanúsított bátor magatartásáért kitüntetést nyert. Rimaszombaton a „Gömör-Kishont" czímű hetilapot szerkesztette és e közben báró Nyáry Sándor gyermekei mellett nevelői állást vállalt. 1882 87-ig a rozsnyói főgimnáziumnak volt tanára, 87 óta pedig a nyíregyházi főgimnázium rendes tanára. 1894. megválasztották iskolaszéki elnöknek, mely állásban nagy tevékenységet fejtett ki a polg. leányiskola felállítása és segélyezése ügyében. Számos figyelemre méltó czikket és tanulmányt írt különböző lapokba. Szerkesztője volt az 1894-ben megindult „Nyíregyházi Hírlap"-nak. Szlabóczky Imre, főgimn. tanár, született 1847. évi július hó 22-én Jolsván, Gömör vármegyében. Középiskoláit Rozsnyón végezte, azután Pozsonyban három évig a teologiai akadémiai tanfolyamot hallgatta. 1872-ben Rozsnyón helyettes, majd segédtanár lett az ág. h. ev. főgimnáziumnál. 1875-ben hívták Nyíregyházára, ahol mindez ideig működik. Irodalmi működése hírlapokban és értesítőkben megjelent dolgozatokon kívül a millennium alkalmával megjelent Nyíregyházi monográfiában közölt fauna- és flórára terjed ki. Ugyanezeket ismerteti a jelen kötetben is. Az irodalom terén működtek és működnek még a következő férfiak: Andor Endre (Cyprian), Bakó Dániel, Bay Ferencz, báró Bémer László nagyváradi püspök, Bleuer Mór, Elischer Simon, Ferenczi Miksa, aki e .kötet számára a hitelügyre vonatkozó fejezetet írta, Lázár Miklós, Lukács Ödön, aki Nyíregyháza történetét írta meg, Moravszky Ferencz, Nyíri Józsa, Simitska Endre, Ujfalussy Zoltán főerdész, aki e kötetben Szabolcsvármegye erdőgazdaságáról értekezik, stb. * Kiltforrások: Szinnyei: Magyar írók élete, Ferenczy és Danielik : Magyar írók, Ujabbkori ismeretek tára, Wurzbach: Biografisches Lexicon, Zelliger József : Egyházi írók tára, Századok, Pallas Nagy Lexicon, Beöthy Zsolt: Nagy irodalomtörténete, Szalády Antal: A magyar hírlapirodalom statisztikája, Geduly: Nyíregyháza az ezredik évben, Szigligeti: Magyar színészek életrajzai, Reform, Vasárnapi Újság, Beöthy: A szépprózai elbeszélés, Magánértesítések. Martinyi József, Papp György, Porubszky Pál.