Szatmár vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - Vécsey (báró Hajnácskői és Hernádvécsei) - Vetéssy (Vetési és mezőteremi) - Virágh (Kügyi) - Zanathy (másként Zolga) - Zselénszky (Zelankai) gróf
Szatmár vármegye nemes családai, 613 dok ősi czímerét kibővíti. A család származásáról a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötetben bővebben megemlékeztünk. Szatmár vármegyében az újabb korban szerzett birtokokat és itt Mihály, Túrvékonya határában, birtokos és fürdőtulajdonos. Vécsey (báró Hajnácskői és Hernádvécsei): Ugocsamegyei eredetű régi család, melynek első ismert őse Szőllősi Balázs. E Balázs fiaival együtt 1517-ben új kir. adományt nyer, több más birtokokkal együtt, az abaújmegyei Vécsére, melytől aztán a család nevét vette. Alapítója Vécsey Sándor Hajnácskő várkapitánya és ura. Ez a Sándor 1692 november 21-én bárói rangot nyert. A grófi ág kihalt. Megyebeli tagjai közül Miklós cs. és kir. kamarás, val. b. t. tan. Szatmár vármegye főispánja. — József cs. és kir. kamarás, Szatmár megye alispánja és országgyűlési képviselő. — Miklós orsz. képviselő. — A család Sárközújlak, Csegöld stb. községekben birtokos. A család eredetét a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. Vetéssy (Vetési és mezőteremi). Szatmár vármegye egyik ősrégi kihalt családja, mely a Kaplyon nemzetségből eredt a vele törzsrokon Károlyi, Bagossy és Csomaközy családokkal együtt. Vetéssy család Kaplonyi Simon fiától, II. Pétertől ered. Vetés községet Kaplyon Simon 1265-ben kapta V. István királytól.Az 1325. évi osztálykor Budusnak,a Csomaközyeknek jutott, de 1354-ben IV. Péternek (ki Zougának is neveztetett) fiai Lőrincz és Pál már Vetéssyeknek neveztettek. Tagjai közül : Jakab 1420-ban szatmár vármegyei alispán. — Tamás váradi prépost. — László 1573—1597-ban alispán. — Mihály 1653-ban alispán. — László 1703-ban szolgabíró. Virágh (Kügyi). Sopron vármegyéből származik, honnan azonban a Bihar, Mosony és Somogy vármegyékbe, majd Nógrádba és Szilágyba, az ifjabb korban pedig Szatmár vármegyébe is átterjedt. István 1657-ben kapott czímeres nemeslevelet I. Lipót királytól, melyet egy évvel később Sopron vármegyében hirdettek ki. Biharban és Nógrádban és a Szilágyságban a múlt század elején igazolták nemességüket. Tagjai közül József (t 1875), szilágysomlyói birtokos. — Mihály, (t 1879) pécsi kanonok, híres egyházi szónok volt. — Lajos, 30 évig szilágysomlyói főjegyző, most nagybányai állami anyakönyvvezető-helyettes. — Gyula, városi kir. ügyész. Czímer : kékben, fészkében ülő és kisdedeit a saját vérével tápláló pelikán. Sisakdísz hiányzik. Takarók : kékarany, vörösezüst. Zanathy (másként Zolga): Vasvármegyei család. Zanathy másként Zolga János, a maga és unokaöcscse Petheő Márton részére Rudolf királytól 1602 márcz. 22-én nyert czímeres nemeslevelet. I. József Szatmár vármegyébe költözött és 1745-ben Szatmár sz. kir. város főbírája, 1754-ben a vármegye főadószedője, 1765—1778-ban főjegyzője. — Ennek fia Antal, a vármegye főmérnöke. — Mihály, 1784-ben szolgabíró, 1796-ban főszámvevő. — II. József esküdt. — Ferencz, 1805-ben a megyei felkelő nemes seregnél alhadnagy, majd kapitány, 1810-ben táblabíró, 1816-ban a nyíri járás főszolgabírója. — Ignácz, a gróf Károlyi-uradalom ügyésze. — Ferencz, szaniszlói r. kath. lelkész, 1861-ben czímzetes kanonok. — Mihály 1823-ban szolgabíró, majd kir. ügyész. — Ferencz, 1892-ben megyei főjegyző. — Mihály kir. közjegyző. Gábor kir. járásbiró. — Zsigmond m. kir. honvéd százados. — Gábor fiai: Gábor és Tibor. — László gazdász és István megyei tisztviselő. Zselénszky (Zelankai) gróf. Régi lengyel család, mely a Ciolek czímert használja. A családból Zelanka-Zelénski Ferencz, biéczi várnagy, 1801 márcz. 5-én galicziai grófi rangra emeltetett. A család magyarországi ágát gróf Zelénszki László alapította. A család Szatmár vármegyében nyirvasvári és nyírcsászári községekben birtokos. Czímer : Ezüst mezőben zöld alapon álló vörös bika. Sisakdísz ugyanaz. Takaró: ezüstvörös.