Temes vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1914)
TEMES VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Mosnicza - Munár
89 Temes vármegye községei 615 615 férj. Neczpáli Justh Józsefné bírja. A községbeli úrilakot a Tordai Wirkner-család 1850 táján átalakíttatta és nagyobbíttatta s most ez is Justh Józsefnéé. Mikor Rózsa Sándor az ő szabadcsapatával 1848-ban Krassómegyéből átjött, két napig e kastélyban lakott. A róm. kath. plébánia 1786-ban keletkezett és a templom 1819-ben épült. 1875 júl. hó 12-én a község felerésze leégett. Van itt három pénzintézet, olvasókör, magyar társaskör, két temetkezési egylet, dalárda, lövészegylet, selyemgubóbeváltóhivatal és Götter Emil és Jahoda Vendel gőzmalma. A községhez tartoznak Géza-, József-, Margit- és István-majorok. Mosnicza, Temesvártól keletre eső kisközség. Házainak száma 379, lakosaié 1898, a kik között 903 a magyar és 946 a románajkú, nagyobbára gör.-kel. és ref. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Magyarmedves. Az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékben, Monisa alakban, egyházas helyként fordul elő; szláv nevét nyilván a határabeli akkori erdőségektől vette, mert moschia erdőt jelent, mosnicza pedig annak kicsinyített alakja. Az 1717. évi kamarai jegyzékben is Moschniz alakban fordul elő, 50 házzal. A községbeli kincstári birtokokat 1781-ben, a délmagyarországi kincstári jószágok elárverezése alkalmával, Szent Kirják György szerezte meg 68.161 rhenusi forintért. Özvegye szül. Arady Anna Mária 1785-ben gróf Althan Jánosnak adta el. 1787-ben ismét a kincstáré. 1805-ben Losonczi Gyürky István vette meg. 1896-ban gróf Gyürky Ábrahám volt a birtokosa és jelenleg a kincstárnak és gróf Serényi Jánosnak van itt nagyobb birtoka. Az itteni gör.-kel. templom a XIX. század elején, a reformátusoké pedig 1907-ben épült. A lakosok olvasó és dalegyesületet és értékesítő-, hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A határbeli Szatubatra nevű dűlőn van a gróf Serényi-puszta, ahol a középkorban és a hódoltság alatt a község feküdt, mely egy árvíz alkalmával elpusztulván, a jelenlegi helyén épült fel. Munár. Az arad—nagykikindai helyiérdekű vasút mentén fekvő kisközség. Házainak száma 112, lakosaié 633, a kik nagyobbára román- és szerbajkúak és gör.keletiek. Postája Székesút, de a távírója és vasúti állomása helyben van. Legrégibb ismert birtokosa Berekszói Frank, ki 1448 júl. 3-án itteni birtokára nézve Zsámboki Pállal, Sulyok Györgygyel és Andrással kölcsönös örökösödési szerződést kötött. Része volt itt Szántói Marhárti Jakabnak is, a ki 1467 aug. 31-én királyi beleegyezéssel hasonló szerződést kötött a Sulyok testvérekkel. 1487-ben Nagy Jánosnak is voltak itt részbirtokai, de ő azokat Belmosevity Milosnak adta el. Özvegy Belmosevity Milosné leányát Nagylaki Jaksics István vette nőül s e házasság révén ő is munári birtokos lett. Birtokosa volt még a Sasvári Bradách-csaláta is. E családból István és Imre hűtlenség bűnébe esvén, manári részüket János király 1529 febr. 14-én Jaksics Márknak adományozta. Temesvár eleste után e helység a fellaki nahiéba volt beosztva. Az 1557—58. évi összeíráskor 28 háza volt és szerbek lakták. 1561-ben Fekete Radoszláv és Mácsalaky Demeter voltak a földesurai, akik felhasználva a zavaros közállapotokat, a maguk számára foglalták le a falu jövedelmét. Jaksics Erzsébet, özvegy Dóczy Miklósné 1563-ban új adományt nyert a munári részbirtokra s jún. 8-án királyi parancsot eszközölt ki, melylyel a jognélküli bitorlókat e birtokából ki akarta kergetni; ez azonban, úgy látszik, nem volt könnyű feladat, mert még 1564-ben is Fekete Radoszláv volt a földesúr. 1582-ben már csak öt szerb pásztor lakta. Báthory Zsigmond 1597-ben, Fellak elfoglalása után, Lapispataki Segnyey Miklósnak adományozta, 1663 júl. 20-án pedig Wesselényi Ferencz adott az akkor békésvármegyei helységre oltalomlevelet a Dóczyörökösöknek: Rácz Erzsébet és Kata asszonyoknak. 1717-ben a kamarai jegyzék szerint, 16 házból állott. A temesvári igazgatóság 1725-ben németeket telepített ide, de ezek nem maradtak itt, úgy hogy az igazgatóság 1738-ban újabb német települőket költöztetett Munárra. Az 1761. évi hivatalos térképen már németektől lakott helységnek van feltüntetve, de ezek sem maradtak itt, mert a XVIII. század végén már szerbek és románok voltak a lakosai, a kik 1777 táján települtek ide. 1838-ban 17 és 2/H egész jobbágytelke volt. A marosmenti görög nem egyesült Bazilita-rendű monostor volt a földesura és most is a bezdini monostornak van itt nagyobb birtoka. A lakosai földmíves-egyesületet tartanak fenn, Fekete Istvánnak pedig benzinmotoros malma van itt. A községhez tartozik a bezdini zárda A tatárjárás előtti korszakban e helyen a rahonczai monostor emelkedett, a melyről már 1239-ben van adatunk. Helyén a XV. században görög-keleti szert monostor keletkezett, az, amely most is fennáll. A monostor temploma a XIX század első felében épült. Mosnicza Munár