Temesvár (Magyarország vármegyéi és városai, 1914)

TEMESVÁR LEIRÁSA - A Malom-tér környéke - A Széna-tér környéke - Az Erzsébet város keletkezése - A Dózsa-tér környéke

Temesvár leírása 173 czipőgyára. Termékeit a legújabb amerikai gépekkel állítja elő s mintegy 1200 munkást és egyéb alkalmazottat foglalkoztat. Össztermelése több mint 800.000 párra rúg évenként. A villanyos vasút végállomásától balra érdekes látnivaló Anheuer János hatalmas pénzszekrénygyára és vasöntője, melyben körülbelül 100 munkás talál rendes foglalkozást. Ennek szomszédságában van a Délmagyarországi Szappangyár. Az egyszerű házi mosó-szappanokon kívül, villanyos üzemmel, külön osztályban, finom franczia- és egyéb pipere szappanokat is állít elő. Ha a Kossuth-tér felé visszafordulunk, a Bega-csatorna egyik betemetett ágához, érünk, hol a Rózsa-téren találjuk a gyárvárosi zárdát, kisdedóvóval, elemi és polgári leányiskolákkal. A kolostor szomszédságában, a Bárány-utczában van a községi elemi leány­iskola csinos épülete. A villamos vasút másik végállomása a Malom­ téren van, hol még nemrég két városi malom aknázta ki a víz erejét. Az egész Gyárkülváros e tekintetben a legutóbbi évek alatt figyelemreméltó átalakuláson ment át. Az egész városrész ugyanis, alapítása óta, a Bega-csatornának több kisebb-nagyobb ágával volt keresztül­kasul szelve, melyek víziereje számos malom hajtására, gyártelepek táplálására szolgált és az iparosoknak is jó szolgálatot tett. A Bega-árkok ez előnyük mellett azonban a közegészség ügyének hátrányára szolgáltak, mert a városrész egy részét nem egyszer elöntötték és a város szabályozásának is útját állották. A város közönsége ez okból, továbbá azért, hogy a Bega-csatorna hajózhatóvá tétele iránti kormányintézkedések kapcsán, a városon átvonuló Bega-szakaszt is hajózhatóvá tegye és a Bega vízierejét egyébként is jobban kihasználja. 1902-ben elhatározta, hogy a szerteszét folyó Bega-medreket betömeti, a vizet egy újonnan ásott egységes, hajózható mederbe tereli s az összpontosított vízierőből elektro­mos erő termelésére nagyszabású turbina-telepet alkot. A hatalmas vízerőmű közel 2 és fél millió korona költséggel 1910. év elején a külváros egészségügyi és városrendezési viszonyainak előnyére elkészült s az üzembe helyezett turbina-telepen termelt villanyerő a világítási, villanyvasúti és különféle erőátviteli telepekre elosztatván a városnak és a magánosoknak bőséges hajtó­erőt szolgáltat, míg a szabályozott és hajózható Bega-csatorna az egész városnak szolgál azokkal az előnyökkel, melyeket szabályozott folyóvizek a városok­nak nyújtani szoktak. Az új Bega-meder a ligetúti új hídtól a Malom-térig terjed, hol a fenntemlí­tett vízműerőnél végződik. A Malom-tér közelében levő Kertész-utczában szemlélhetjük meg a temesvári meteorológiai és szeiszmológiai obszervatóriumot. Vihart és földrengést jelző készülé­kei megtekintésre érdemesek. A Kossuth-térről kiinduló harmadik (éjszaki) irányt követve, a főutc­a új Bega-hídján túl fekvő Széna-térre érünk. A tér egyik sarkán találjuk a Gyárvárosi munkás­otthon helyiségeit, népkönyvtárral és nyilvános olvasó­teremmel. Ennek szomszédságában van a városi villanyos vasút középponti telepe. A Széna-térről egyenes út vezet a gyárvárosi vasúti állomáshoz, melyen át a budapest—orsovai és a temesvár—lippai vonatok közlekednek. A vasúti sínpár mentén, keleti irányban szép fasor vezet a félórányira fekvő Vadászerdőig, mely­ben a katonai lövölde fekszik. Itt különösen az állami erdőőri szakiskola nagy­kiterjedésű, mintaszerű facsemete-telepei s néhány csinos nyári lak érdemes a megtekintésre. A török időkben itt voltak a basák villái s a régi magyar világban itt vadásztak a vitézek. 1849-ben itt táborozott Vécsey tábornok alatt a magyar ostromló sereg. Itt járt Petőfi, Bem és Kossuth is. Az Erzsébetváros keletkezése 1718-ra esik, e szerint ez a külvárosok leg­idősebbike. Külön városrésznek azonban csak 1744-ben ismerték el, Majorok név alatt. Lakossága leginkább oláhokból állott s azért oláh-majoroknak is nevezték. Az Erzsébetváros elnevezést 1896-ban kapta. Sokáig a legelmaradottabb városrész volt, különösen az oláhságtól lakott része, de a legújabb időben annál rohamo­sabban fejlődik. Lakóinak száma jelenleg 15.000. Az Erzsébetváros, melyet egyébként csak egy főutcza választ el a szomszé­dos József külvárostól, a Bega-folyó mentén elhúzódó, nagy kiterjedésű és kedvezően fekvő, be nem épített szabad területe révén, nagyobb arányú fejlődésre a legalkal-A Széna-tér környéke Az Erzsébet­város kelet­kezése A Dózsa-tér környéke A Malom-tér környéke

Next