Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905)

VÍZSZABÁLYOZÁS - FOLYÓ-SZABÁLYOZÁS, ÁRMENTESÍTÉS, BELVÍZ-RENDEZÉS - Bodrog-szabályozás - Latorcza-szabályozás - Laborcz-, Ondava- és Tapoly-szabályozás - A Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat

Vízszabályozás. 211 lett, mint a Tiszaszabályozás egyik szerkezete, kezdte meg a szabályozás munkálatainak végrehajtását, Boronkay Albert és Jundanics megyei mérnök vezetése alatt, az úgynevezett „Hoóri csatorna" kiásásával. Paleocappa híres olasz mérnök ama véleménye alapján, hogy a két folyó egyesítve, 100 öl távolságú két gát közé fogassék. A munkálatok költségeit a kormány elő­legezte mindaddig, míg az ártérfejlesztés foganatosíttatván s Draveczky Alajos zemplén megyei táblabíró, kinevezett nádori bírósági tagtól s Golanics nádori bírósági mérnöktől megállapíttatván, a még ma is érvényben levő 53,870 674/1200 magyar holdnyi ártérre holdanként való kivetések történtek. Az egye­sület a tiszai társulattól is segélyben részesült s jelentékeny közmunka-hozzá­járulást is nyert. Az egyesület működése azonban, a szabadságharcz s anyagi okok miatt is, eredménytelen volt. Csak 1859-ben léptek az érdemleges működés terére, a mikor új alakuló gyűlést tartottak, melyen elnökké gróf Andrássy Gyulát s a választmány tagjaivá: gróf Barkóczy Jánost, Szentiványi Vinczét, gróf Andrássy Aladárt, gróf Andrássy Manót, Kazinczy Andrást és Reviczky Györ­gyöt választották meg 1860-ban kimondatott az érdekeltségre a hozzájárulás kötelezettsége s a részletes szabályozási terv elkészítésére Herich Károly cs. kir. felügyelő mérnök, Hevessy Károly és Meczner Antal mérnökök kerettek fel. A részletes terveket azonban Klasz Márton mérnök készítette el s a munkálat végrehajtását, a zemplén megyei építészeti hivatal ellen­őrzése mellett, Lechner Lajos mérnök kezdette meg; az 1871-ben helyére kinevezett Walland Ernő társulati mérnök a terveket átdolgozta, de mikor 1875-ben a minisztériumba behívták, hátrahagyott jelentésében terveinek kivitelét nem ajánlotta. A társulat mérnökévé Tárczay Dánielt választották meg. A szabályozási terveket Mokry Endre kir. főmérnök helyesnek találván, azokat elfogadták; mivel azonban a tervezet még mindig nem ölelte fel az érdekeltség összes igényeit, a társulat kebelében nagy volt az elégedetlen­ség, minek következtében 1876-ban a társulat vezetésére Meczner Gyula küldetett ki kormánybiztosul, ki a társulat munkálataira addig fordított össze­get (757,099 frt) 1.514,198 koronában mutatta ki s a társulat műveinek, Boros Frigyes műszaki tanácsostól történt megvizsgálása után, a kormánytól új tervek készítését kérelmezte s ezeket a tokaji m. kir. folyammérnöki hivatal el is készítette. Közben a társulat mérnökévé a kormánybiztos Hvozdovics Antalt nevezte ki. Meczner Gyula lemondása után az ügyek élére ideigle­nesen gróf Andrássy Manó került, a­ki 1882. márczius 2-ra szervezkedő gyűlést hívott össze, melyen most már, „Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat" czím­mel, az autonómiáját visszanyert társulat elnökévé gróf Andrássy Gyulát s igazgatójává Malonyay Ferenczet választotta meg s a tokaji folyammérnöki hivataltól készített szabályozási tervet, némi pótlással, elfogadta. E tervek a minisztérium részéről is jóváhagyatván s a megüresedett mérnöki állásra Szladek Károly megválasztatván, végre a kivitelre került a sor. Előbb a költ­ségekről kellett gondoskodni, a­melyekre s a régi tartozások fedezésére, a köz­gyűlés egyhangúlag egy millió forint kölcsön felvételét határozta el. A szabályo­zási munka három éven át vállalati úton folyt s házi kezelésben fejeztetett be. Az 1888 tavaszán előállott nagy áradás az árterület nagy részét, tizenegy gátszakadáson át, elborította. A gátszakadások oka a töltések anyagában és abban lévén keresendő, hogy nem ülepedtek meg kellő módon, azok tömö­rítésére kellett a fősúlyt helyezni. Ezenkívül állandó gondot fordít a társu­lat az egyesített Ondava-Tapoly (felső Bodrog) medrének az elfajulás ellen való megvédésére. 1889-ben Malonyay társ­­igazgató állásáról leköszönvén, helyébe Zembhy Ödönt választották meg igazgatóvá. 1890-ben pedig súlyos veszteség érte a társulatot, halhatatlan emlékű elnökének s újjáteremtőjének, gróf Andrássy Gyulának a halálával. Helyébe gróf Andrássy Aladárt választották meg elnökül. 1892-ben Nemthy Ödön hirtelen elhunyván, az ügyek vezetésével Szladek Károlyt bízták meg, ki 1904-ben igazgató-főmérnöki czímet nyert s ma is közmegelégedésre vezeti a társulat adminisztratív és műszaki ügyeit. 1893-ban a társulat összes terheinek fedezésére s a még végrehajtandó munkálatokra a földhitelintézettől, konverzió útján, 1.273.000 forint új köl­csönt szerzett, 4­ 75%-os ötven évi törlesztésre. 14*

Next