Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1872-03-28 / 13. szám
Miskolcz, márczius 28. 1872. 13-ik szám. Hatodik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Előlegesen fizetendő : Helyben házhoz hordva : Fél évre . . . 2 frt — kr. Egész évre . . 4 „ — „ Vidékre postán küldve: Fél évre . . . 2 frt — kr. Egész évre . . . „ — .. BEIGTATÁSI DÍJ: 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . 1 frt. „ Bélyegdij: Minden hirdetéstől . 30 kr. Nyilt tér sorsa ... 20 kr. Előfizetési felhívás. A beállandó 11-dik negyedév alkalmából van szerencsénk a közönség figyelmét lapunkra felhívni, kérvén, hogy azt úgy szellemileg, mint anyagilag támogatni méltóztassanak. Felkérjük különösen a vidéken lakó urakat, így a t. lelkészeket, tanítókat s jegyzőket, hogy lapunkat köz-, vagy társadalmi érdekű ügyeikről néhanéha értesíteni szíveskedjenek. A szerkesztőség. Előfizetési ár: Évnegyedre ... 1 ft. Félévre .... 2 ft. Régészeti és történeti levelek megyénkről. VI.*) Borsod nemzetiségei. Francziák. — Az egri völgyet lakják. — Károly hozta őket. Önkormányzattal birtak. — Még a 16-ik században is fenn vannak.** 1 2) Borsod nemzetiségeit bezárják a francziák. Ezek gyarmata az „egri völgyi-ben volt, tehát inkább csak érintőleg lakták megyénket s nem leven bekebelezett, hanem önálló, különvált nép. Borsod történetének csak annyiban tárgyai , a mennyiben több-kevesebb érintkezésüknél fogva mégis halottak szomszédaikra is. Mindenesetre pedig sok érdekkel kínálkozik azon történelmi kérdés, hogy mint vetődött ide, egy oly távoli országból e néptöredék, mily hatást gyakorlott magyar szomszédjaira és mint enyészett el ? . . De e kérdésekre még nem kész a felelet. Adataink körülbelül csak a következőkre szorítkoznak, hogy I. Károly alatt jöttek be , önkormányzattal birtak, nemzetiségöket még a 16-ik században sem veszítették el. I. Róbert király alatt jöttek be. Ugyanis 1480-ban a Mátyás udvarában tartózkodó pápai követ Magyarország állapota és jövedelméről terjedelmesen tudósítván a római curiát, abban a földnép leírásánál mondja: lakik a mondott országban belga nép is , mely helyesen beszél francziául, külön választott kerületet képez. Rég idétől vannak itt, Robert nyerte meg őket") Róbert Károly 1310-ben kezdett uralkodni, de mert 1317-ben találkozunk e gyarmaton) A történelem-barátok tisztelettel fölkéretnek, hogy a Borsodra vonatkozó okmányokat, följegyzéseket, ha netalán ilyenekről közelebbi tudomással bírnának, úgyszintén az egyes helyekre vonatkozó mondákat, dűlő és helynevezeteket s végre a netaláni régiségi leshelyeket a fölmerült tárgyak megjegyzésével értésemre adni kegyeskedjenek. Lakásom Kistálya, utolsó posta Maksára czikkező. **) Az „Eger“ szerkesztősége kéretik e czikk átvételére, sokkal, mint rendes községet tevőkkel, tehát bejövetelük R. K. uralkodásának első 6 évére tehető. Említett évről ugyanis egy jegyzékben Rufinus pápai tizedszedő följegyezvén többi között az egri megyei megüresült, következőleg felében a pápának jövedelmező egyházi javadalmakat, itt említést tesz a,,franczia falusi4. egyházról is, melynek évi jövedelme 10 márkát az az 35 fi. arany pénzt tett") Mellesleg legyen megjegyezve ezen fr. falunak Eger fölött kellett feküdni.32. Önkormányzattal birtak. Ugyanis Nagy Lajos korából vagyon egy okiratunk év nélkül, mely kivonatban következő tartalmú: N. főispán (bizonyosan a borsodi, mert az egri vár akkor még R.-ban feküdt) tudósítja Lajos királyt, mikép az uj pénz kihirdetése s forgásba hozása végett hozzájuk küldött parancs következtében a kir. kamarai gróf ügyviselője, úgy az eszterg. érsek és tárnokmester emberei mellé a megye kebléből két hiteles embert rendelvén, kik miután együtt Eger városába mentek volna, nyilvános piaczon az uj pénzt kikiáltandók s forgásba hozni akarók. N. mester Eger völgyének bírája, minden hozzátartozandóival, jelesen azon völgy franczia lakosaival a mondott kamara gróf ügyviselőjére és érseki magtárnok mesteri emberekre fegyveres kézzel rohanván, azokat megsebesítették, és a váltó asztalon lévő50 márkányi flos, garasos és dénár pénzeket földre szórák.4) Itt az N. alatt említett biró comesnek neveztetik, miből és az 1. sz. alatti pontból következik önálló autonómiájuk. 3. Nemzeti önállóságukat még a 16. században sem veszítették el. Ugyanis Oláh Miklós szerint (ki 1491 — 1568 közt) még francziául beszéltek az egei- völgyben néhány falu lakói) kétségkívül a törökvilágban széledtek el. Ennyit a fr. gyarmatról ujabb adatok fölmerüléseig. Kandra Kabos, a. lelkész és történelmi társ. tag. 1) „Habitat etiain in dicto regno gens belga, quae loquitur recte g a 11 i c e; qaae habet provinciám pro se separatam; isti remanserunt in regno ab antiquo tempore, quando Carolus Rex illud acquisivit.“ Kovachich Mart. (I. Scriptures Eer. Hung, minores 1798. II. rész. 10. 1. 2) Fehér Codex Dipl. VIII. 2. 117. 1. 3) Ballássy: Pápai Tized-lajstrom 37. 1. u. pont. 4) Fehér C.D IX. köt. 7 fűz. 481 1. 5) Nicolai Olahi „Hungária“ 198. 3 v. Bél Adparatus ad Historiam Hung. Dec. 1. Mont. 37. Általános szabályrendelet Borsodvármegye községei számára az 1811. XVIII. t. sz. alapján. I. FEJEZET. A községi elöljáróság. 1. §. A községi elöljáróság tagjai a törvény 64. §-sa szerint: kis községekben a biró, törvénybiró, legalább két tanácsbeli (hites), és a közjegyző; nagyközségekben a biró, törvénybiró, legalább négy tanácsbeli, pénztárnok, községi jegyző, illetőleg jegyzők, közgyám, és ahol van a községi orvos. A tanácsbeliek vagy hitesek számát a törvényben megszabott számon felül az állami és községi közigazgatás szükségeihez mérve, szabályrendelettel maga a község állapítja meg. II. FEJEZET. A községi biró kötelességei. 2. §. A biró a község fejes első felelős tisztviselője. Mint ilyen a képviselő testület gyűlésein elnököl s teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket e részben a községi törvény V-ik fejezete eléje szab. 3. §. Az állami és megyei közigazgatás minden teendőjét, minden felsőbb rendelet végrehajtását, a jegyzővel együtt, egyetemleges felelősség mellett pontosan teljesíti. 4. §. Az ujonczozásnál, a jegyző közreműködésével, a védköteleseket sorozó a bizottságde állítja s azon alkalommal a szegények élelmezéséről számadás mellett a község költségén gondoskodik. A katonai nyilvántartás eszközlése végett felügyel a szabadságolt katonák és honvédek megérkezése s otthon tartózkodására , azokat a szolgabiró és a jegyző előtti jelentkezésre utasítja, a mulasztókat a szolgabirónak bejelenti. Berendeltetések esetén a rendeletet pontosan foganatosítja. A katonai beszállásolásokat, veendő utasításai és a fennálló szabályrendeletek értelmében, az osztó igazság figyelemben tartásával eszközli. A szállás- és élelempénzeket, állandó beszállásoknál havonkint, átvonulásoknál három nap alatt az illetőknek kiosztja. 5. §. A jegyző közreműködésével eszközlendő megyei közmunka összeírásnál a szabályrendelet szigorú megtartásával, a kézi és igavonó erőket pontosanbejelenti , s felügyel a közmunka természetbeni leszólgálására. 6. §. Szerkeszti a községi költségvetést a jegyzővel és ott, ahol van, a pénz