Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1872-09-19 / 38. szám
Miskolcs, September 19. 1872. 38-ik szám. Hatodik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ:Helyben házhoz hordva : Vidékre postán küldve.Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . 2 frt — kr. Fél évre ... 2 frt — kr. 50 szóig....................50 kr. Minden hirdetéstől . 30 kr Egész évre . . 4 „ — „Egész évre . . 4 ,, — ,,50-től 100 is. . 1 frt. — „ Nyílt tér sorsa ... 20 kr. Régészeti és történeti levelek megyénkről. XVI. (Udvarnokok: tardi- és tarkanyiak. — Szihalom. — Asztalnoki udvarnokok. — Ágazók: Zekul, Szihalom. — Upony- és dédesi bölönyvadászok.) 1219-dik évben Urban, Márton, Szanktusz, Péter, mint máshonnan tudjuk, borsodi várispánsági tisztviselő, és egyébb várjobbágyok pörbe fognak bizonyos Tóm, Paza, Farkas és Manczi nevű egyéneket, állítván, hogy várszolgálatra kötelesek, ők pedig azon ellen állítással állanak elő, hogy királyi tárnokok. Sőt ügyeknek védelmezőt is szereztek Tardi, Farkas és Moj-j nőit, Tábornoki (Tárkányi) Sixtus és Blunda királyi tábornokokban. Valószínű, hogy vádlottak is e helységekből valók voltak. Gyula, s Kálóidnak testvére és kir. udvarbiró nem tudván köztök igazat tenni, Váradra küldötte őket Kristóf prisztaldus kíséretében. A próba vádlottakra balkimenetelü lett. De hogy említett községek lakói részben tárnokok voltak, ingatlan maradt.1) A legrégibb tárkányiak és tardiak tehát, kikről a krónika emlékezik, tárnok , néven, királyi udvar-szolgák valónak. — Szent László királyig udvarnoki közöség lehetett Szinhalom is, mint a hol királyi udvarház létezése az első Árpádok alatt, — történelmi tény.') II. A királyi föasztalnoktól függtek a kir. szakácsok, pékek, molnárok, méhészek, halász stb. udvarnokok és az úgynevezett carinariusok.2*) Borsodban eddigelé csak ez utóbbiaknak akadtam némi nyomára. 1283-dik évben Kún László megjutalmazandó Roland kir. főlovászmesternek, Dezső testvére — és Olivér mester két fiának hősiességét, melynek jeleit Gede vár vívásánál és a lázongó kunok által megtámadott egresi monostor védelmezésénél tanúsították, — egyébb borsodi helyek között ily módon körülírt helylyel is megajándékozza őket. Hurva-Lucis carinariorum regiorum.3) Sajnálatomat kell kifejeznem hogy az okmány csak töredék, mely sem a fekvésre nézve nem tájékoz, sem a dolog lényegének ismeretére nem vezet. III. A lovász mester udvarnokai. Laktak Szihalmon (in Scenholm), hol a 11- ik században az árpádháznak ménese „area equonuna — volt, mi szükségképen lovászok létezését is föltételezi.4) Ily agazókkal, vagyis lovász, vagy lovas-udvarnokokkal még a váradi Regestrumban is találkozunk. Zecul helységben vegyesen laktak a tárnokokkal. E hely, mely akkor falu volt ma nem ismeretes. Elpusztult-e, vagy csak a hibás kiírás miatt nem ismerhető föl ? -- bajos eldönteni. Az okmányolvasás szabályai szerint: S z é k ö 1- nek lenne olvasandó. A szóban forgó regestrumi szám tartalma különben ez: IVtévezett község királyi lovas udvarnokai, Téka és Tobias perbe fogják Zolát és Tamást, kik ugyanott királyi tárnokok, hogy jöttmentek (extorres) lennének, tehát földbirtokhoz semmi jussék. A király parancsára Demetrius vizsgálatot tart és prisztaldusa, Edelényi Márton kíséretében Váradra küldi őket. De kiegyezkednek abban, hogy felperes ágozók a tárnokoknak átengedik a kérdéses föld fele részét, a bírót fizetik közösen, a prisztaldust elégítsék ki a tárnokok.5) IV. Ismét más teendőjük és hivatáskörük volt a királyi vadászoknak, ide sorozva a solymászokat, nyulászokat, erdészeket és őröket, elágazó testület volt, miként a többi, és ha szabad magamat így kifejezni, a tekintélynek sem egy fokán állottak. Borsodban kir. bölény vadászokról (venatores bubalorum) van tudomásunk*) Uponyban laktak, bírták Dédes földét s mint a későbbi adatok mutatják Szilvás-Váradot is. Az ép oly fontos, mint a maga nemében egyetlen, váradi jegyzék 330-dik számú adatán alapszik állításom. Tartalma ez, 1216-ból: Az uponyi bölény-vadászok megidézték Güntérnek három fiát: Ananiást, Azariást és Mihályt, András király elé mondván hogy a dédesi földhöz nekik lenne joguk, s hogy igazságtalanul foglalták el. A király pedig ügyöket Miklós ír udvari birájára bizta. Előtte vadászaink is beismerték, hogy említett testvéreket igazság nélkül zaklatták. A bíró tehát satári (sátai?) Topaz prisztaldust rendelvén melléjük a földet felmérette és említett testvéreket annak birtokában megerősítette. Van pedig joga azon földeiböl egy félekényihez Opsa fiának, Habosnak. Mely eset, hogy a jövőkor is bírjon róla tudomással, a váradi ügyesetek közzé beiktattatok. A vadászok századosa, Merth is emlittetik, honnét világos, hogy nem kis számmal lakták az említett vidéket. — Máshol említem, hogy beköltözött német jövevények voltak. Ennyit az udvarnokokról. Ez intézmény eredetiségében két századig tartott. A XIII-ik században Kézai Simon értekezik róluk, tehát ekkor már nem annyira a közéleté, mint a történeté voltak. Különben e czikkekben oly kérdést bolygattam, melylyel jóformán még adós a történelem. Katidra Kabos, a magy. tört. társulat tagja. 1) N.-Vár. Reg. 21-dik száma. 2) Az Árpádok e birtokát Géza nagyvezér és sz.-László ajándékozták el. Amaz a saját egy harmadrészt Péter grófnak, emez a többi részt az egri püspökségnek. 2*) Bartal id. h. 268 1. 3) L. Fehér C. Dipl. V köt. 3 fűz. 207 1. 4) Árpádkori uj okmánytár I köt. 24. stb. 1 Lásd a „Borsod“ 1871-diki 42-ik számot. 5) V. Reg. 17-dik sz. *) Lásd a ..Borsod“ múlt évi emlitett számát. Felelet a himlő kérdésre. (Folytatás.) Angolországban az ujonczok, mielőtt az ezredbe lépnek, ismét beújtatnak, habár az első ójtásnak heghelyei látszanak is. Aki a hólyagos himlőn még keresztül nem ment, vagy legalább négy ójtási heghely nem mutatható fel karjain , igen okosan cselekszik, ha az ismét beójtás által biztosítja magát, mert ez igen hathatós óvszer a hólyagos himlő roncsolása ellen. Harmincnégy év ólta, a himlősek kórházában, minden hivatalbeli s alkalmazott felügyelői szolgaszemélyzet beújtatik, mielőtt helyét elfoglalni, ha csak a nagy himlőt már ki nem állotta, és ezen időtartama, vagyis 34 év alatt, egy sem kapta meg a himlőt. Figyelemre méltó, mit a londoni királyi orvosi kar az ojtásra nézve a következőkben ajánl: 1. Ki még nincs beojtva, vagy nem szenvedett hólyagos himlőben, haladék nélkül ájtassa be magát. 2. Ki a férfiúi kort elérte s gyermeksége ólta nem ajtatta be magát; reméti beajtatását el ne hanyagolja. 3. Minden korban levő, ha karjain eléggé felismerhető heghelyek nincsenek és a ragályozástól félnie lehet, haladék nélkül ajtassa be magát. Meg vagyok győződve, miszerint ezek oly adatok, melyek a felszólaló helybeli polgártársak aggodalmát, a veszély iránt csak fokozzák és a beújtás védő ereje iránti hitüket csak erősítik. Nincs tehát egyéb hátra, minthogy a ,,több városi polgár“ felszólalását, városunk lakosainak legnagyobb része viszhangoztassa.