Borsod - Miskolci Értesítő, 1874 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1874-10-22 / 43. szám
Mitkolcz, octóber 22. 1874. 43-ik szám. Nyolczadik évfolyam. BORSOD. mmmmnt értesítő. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK:...» Helyben ,de vidéfatorr Rendkivülileg Fél évre . . . . 2 ft. — Negyed évre . Egész évre . ■ . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . 1 ft. 20 kr. 20 kr. BEIGTATASI DU Előlegesen fizetendő : 50 szóig...................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 5900 sz. al. 1874. Borsod megye alispánjától. Borsodvármegye részéről i. é. november 2-ik napján délelőtt 10 órakor rendes közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyai lesznek: 1. Alispáni évnegyedes jelentés. 2. A törvény értelmében három évre választott állandó, bíráló és igazoló választmányok tagjainak megválasztása. 3. Az árvaszéknél legközelebb rendszeresített egy ülnöki állomásnak választás utján leendő betöltése. 4. A kisorsolás folytán megválasztott megyei bizottsági tagok megerősítése. 5. Az 1875. évre szóló megyei költségvetési előirányzat jóváhagyása. 6. Miniszteri rendeletek a.) a m. k. pénzügyminisztérium a megye ínséges költségeire nézve, a megyei közgyűlés által kért adóvégrehajtások elhalasztása tárgyában; b.) a m. kir. belügyminisztérium az 1873-ik évi megvizsgált megyei számadásra; c.) a m. k. honvédelmi minisztérium az 1875. évi ujonczozás tárgyában; d.) a földmivelés,- ipar- s kereskedelemügyi minisztérium a statistikai bizottság megalakításáról; e.) a m. kir. belügyminisztérium némely megyei épületeknek közárverésen leendő eladhatása tárgyában. 7. Törvényhatósági körlevelek: a.) Árvamegye az államutakon levő hidak és műtárgyak építés módjáról. b.) Háromszék az iskolatanácsosok fuvar és napdij illetménye tárgyában. 8. Az 1875. évre szóló községi költségvetések megbirálása. 9. A megyei közmunkaerő 1875-ik évre szóló felosztása. 10. Hivatalos jelentések és magánügyek. Miről a t. közönség és a bizottság tagjai azzal értesíttetnek, hogy e közgyűlési tárgyak szabályos előkészítése végett folyó évi október hó 31-én és november hó 1-én reggeli 9 órakor, állandó választmányi ülés tartotik, melyre a választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1874. évi octóber 20-án. Bay Bertalan, alispán. Nemzeti gazdászatunk. v. Az emberi elme külön időszakban külön uj világboldogitási tervekkel foglalkozott. 1614-dik évben Kasselben következő irat jelent meg: Testvéri javaslat, intézve Európa fejedelmei, karai, s tudósaihoz, az egész nagy világnak általános és összes átalakítása érdekében. A nagy gyülekezetben Justinián császár indítványára tanácsot tart Görögország hat bölcse Delphi palotában. Thales indítványozza, hogy az ember keblében egy kémablakot kell fölállítani. Solon a javak egyenlő felosztását követeli; Chile kívánja minden aranynak s ezüstnek száműzetését; Czebulus a vasnak eltávolítását; Pitacus óhajtja a méltóságok és tisztségek igazságosabb kiosztását a fejedelmek részéről; ellenben Periander bebizonyítani igyekszik, hogy nem a fejedelmek, hanem az ő szolgáik egyedüli oka az igazságtalanságnak. Bias végre egy törvényt kíván a népek egymássali közlekedése ellen, hogy t. i. minden hidak elrontandók, minden utak hághatlan hegységekbe átteendők és minden hajókázás a legkeményebb büntetés alatt megtiltandó. Miután pedig ezen vélemények kivihetetleneknek látszanak, föllép Cleobulus azon indítványnyal, hogy a jót meg kell jutalmazni és a gonoszt megbüntetni, mi ellen Thales azt erősíti, hogy ő nem jól beszélt. Periander pedig megmutatja , miszerint a végre , hogy jobban menjen a világon, a fejedelmek kényszeríttessenek az ő nagyravágyásukat és hírvágyukat letenni. Miután Solon ezen beszédet megrótta volna, mint tiszteletlent a monarchiák iránt, végre Cato semmi más tanácsot nem tudott adni, mint hogy az Istent kérni kellene , hogy egy uj vízözönt küldene, mely az egész nőnemet kivétel nélkül, a férfiak közül pedig a húsz éveseken felül mind elsodorná. Ezen indítvány általános visszatetszést szült, valamint Senecának azon indítványa, hogy t. i. minden karból négy jámbor és tudós férfi hivassák meg a tanácskozásra. — Végre fölszóllíttatik maga a korszellem egy öreg, friss kinézésű, de szűk keblű és rekedt szavú ember képében. De midőn levették szép kabátját, egész testén nem találnak egy latnyi egészséges húst is, hanem oly vastag kihányást, hogy azon semmi kés sem képes áthatni. Most elvesztik az újítók minden reményüket; a közjó iránti gondolkodást félreteszik, csakis arról tanácskoznak, fajkép vonulhassanak vissza tisztelettel a nem sikerült viaskodás teréről , s menthessék meg hírnevöket a rosszul sikerült mű miatt. Azért tökélik el eddigi fáradozásukat s munkájokat elpalástolni, s néhány igen szükséges rendeletet kihirdetni a káposzta, sárgarépa, petrezselem s egyébb apróságok uj árlejtése iránt, valamint az eddigi mértéknek nagyobbitása iránt. Erre kinyittatnak a palota ajtai, az általános újítás nyilván felolvastatik a nép előtt, s ettől szerfölötti örömmel fogadtatik is. — Távol legyen, mintha e költeményes gúnynyal honatyáink három éves sikertelen tanakodásait érdekelnék, hanem csak jelzés, hogy jelen korunkban is nagy számmal találkoznak oly emberek, kik azt tartják magukról, hogy ők azok, kiket a gondviselés kiválasztott a végre, rövid idő alatt minden bajt az államéletből, a miniszteri hivatalokból, a családi körökből, a kórházakból , s átalában a világból száműzni. Szerintök: óh népe föld nem a nyomorúságvölgye többé, melynek zarándok czélja magán kívül volna kitűzve; már itt e földön kell az isteni életerőnek kincseit kiemelni, melyekkel kínálkozik a földi élet minden pillanata saját keblében. Ez igen szépen hangzik, s ugyancsak mi sem volna előnyösebb mint ily arany mondat, csak az a baj, hogy hiányzik a varázserő, mely a földet a nyomorúság és siralom völgyéből képes volna paradicsommá szavakkal átváltoztatni. A mi az országot minden zugában édenné, s a népet boldoggá teheti, az a virágzó földművelés lehet. Hanem erre nem elégségesek korifeusok hangzatos szavai; a népet ebben oktatni, s önpéldánkkal előmenni kell. — íme, hogy csupán a lucerna tenyésztésről szóljak, mint terjedt el sebessen, mihelyt szemmel látták az üdvösnek bizonyult kezdeményt. Azonban midőn itt, elmaradottságunk fölött zúgolódom, követ nem vethetek atyáink sirkantjára, mintha szegénységünknek szülei volnának. Méltassuk tekintetre a múlt körülményeket, s a jelenből okuljunk. Mert igazán tekintve a dolgot, nem igen van mit csodálni azon, hogy hazánk gazdasági állapotainak javulása, csak későbbi időkben vehette komolyabban kezdetét. Nem volt az sokkal különben Európának más országaiban sem. Magában a jelenleg első gazdasági országban Angliában is csak mintegy két százados a magas gazdasági kultúrának kezdete, s az, fő alapját ott is, a többi fejlesztő tényezők mellett, leginkább az országosan keresztül vitt tagosítás által nyerte meg. Nálunk sok helyt rosszul tervezett s végrehajtott tagosítást láthatni, sok helyt meg a régi pangás még, de az átalános sürgetésből remélhető, hogy nálunk is országszerte bevégződik a tagosítási munka. Hogy mezei gazdaságunk a legújabb időkig mégis oly szomorú képet mutatott átalában, azt, — hogy egyebeket ne említsünk századokon keresztül folyt háborúiból, s fennállott feudál viszonyokból is, mely utóbbiak mellett személy és földszabadság természetesen chimera volt —• a kellőnél bővebben megfejthetjük magunk