Borsod - Miskolci Értesítő, 1874 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1874-10-22 / 43. szám

Mitkolcz, octóber 22. 1874. 43-ik szám. Nyolczadik évfolyam. BORSOD. mmmmnt értesítő. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK:...» Helyben ,de vidéfato­rr­ Rendkivülileg Fél évre . . . . 2 ft. — Negyed évre . Egész évre . ■ . 4 „ —­ „­­ Nyilt-tér sorsa . 1 ft. 20 kr. 20 kr. BEIGTATASI DU Előlegesen fizetendő : 50 szóig...................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft.­­ „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 5900 sz. al. 1874. Borsod megye alispánjától. Borsodvármegye részéről i. é. november 2-ik napján délelőtt 10 órakor rendes közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyai lesznek: 1. Alispáni évnegyedes jelentés. 2. A törvény értelmében három évre vá­lasztott állandó, bíráló és igazoló vá­lasztmányok tagjainak megválasztása. 3. Az árvaszéknél legközelebb rendszere­sített egy ülnöki állomásnak választás utján le­endő betöltése. 4. A kisorsolás folytán megválasztott me­gyei bizottsági tagok megerősítése. 5. Az 1875. évre szóló megyei költségve­tési előirányzat jóváhagyása. 6. Miniszteri rendeletek a.) a m. k. pénz­ügyminisztérium a megye ínséges költségeire nézve, a megyei közgyűlés által kért adóvégre­hajtások elhalasztása tárgyában; b.) a m. kir. belügyminisztérium az 1873-ik évi megvizsgált megyei számadásra; c.) a m. k. honvédelmi mi­nisztérium az 1875. évi ujonczozás tárgyában; d.) a földmivelés,- ipar- s kereskedelemügyi minisztérium a statistikai bizottság megalakítá­­sáról; e.) a m. kir. belügyminisztérium némely megyei épületeknek közárverésen leendő eladha­­tása tárgyában. 7. Törvényhatósági körlevelek: a.) Árvamegye az államutakon levő hidak és műtárgyak építés módjáról. b.) Háromszék az iskolatanácsosok fuvar és napdij illetménye tárgyában. 8. Az 1875. évre szóló községi költségve­tések megbirálása. 9. A megyei közmunkaerő 1875-ik évre szóló felosztása. 10. Hivatalos jelentések és magán­ügyek. Miről a t. közönség és a bizottság tagjai azzal értesíttetnek, hogy e közgyűlési tárgyak szabályos előkészítése végett folyó évi október hó 31-én és november hó 1-én reggeli 9 órakor, állandó választmányi ülés tartotik, melyre a vá­lasztmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1874. évi octóber 20-án. Bay Bertalan, alispán. Nemzeti gazdászatunk. v. Az emberi elme külön időszakban kü­lön uj világboldogitási tervekkel foglalko­zott. 1614-dik évben Kasselben következő irat jelent meg: Testvéri javaslat, intézve Európa fejedelmei, karai, s tudósaihoz, az egész nagy világnak általános és összes át­alakítása érdekében. A nagy gyülekezetben Justinián császár indítványára tanácsot tart Görögország hat bölcse Delphi palotában. Thales indítványozza, hogy az ember keb­lében egy kémablakot kell fölállítani. Solon a javak egyenlő felosztását követeli; Chile kívánja minden aranynak s ezüstnek szám­űzetését; Czebulus a vasnak eltávolítását; Pitacus óhajtja a méltóságok és tisztségek igazságosabb kiosztását a fejedelmek részé­ről; ellenben Periander bebizonyítani igyek­szik, hogy nem a fejedelmek, hanem az ő szolgáik egyedüli oka az igazságtalanság­nak. Bias végre egy törvényt kíván a népek egymássali közlekedése ellen, hogy t. i. minden hidak elrontandók, minden utak hághatlan hegységekbe átteendők és min­den hajókázás a legkeményebb büntetés a­­latt megtiltandó. Miután pedig ezen véle­mények kivihetetleneknek látszanak, föllép Cleobulus azon indítványnyal, hogy a jót meg kell jutalmazni és a gonoszt megbün­tetni, mi ellen Thales azt erősíti, hogy ő nem jól beszélt. Periander pedig megmutat­ja , miszerint a végre , hogy jobban menjen a világon, a fejedelmek kényszeríttessenek az ő nagyravágyásukat és hírvágyukat le­tenni. Miután Solon ezen beszédet megrótta volna, mint tiszteletlent a monarchiák i­­ránt, végre Cato semmi más tanácsot nem tudott adni, mint hogy az Istent kérni kel­lene , hogy egy uj vízözönt küldene, mely az egész nőnemet kivétel nélkül, a férfiak közül pedig a húsz éveseken felül mind el­sodorná. Ezen indítvány általános visszatetszést szült, valamint Senecának azon indítványa, hogy t. i. minden karból négy jámbor és tu­dós férfi hivassák meg a tanácskozásra. — Végre fölszóllíttatik maga a korszellem egy öreg, friss kinézésű, de szűk keblű és re­kedt szavú ember képében. De midőn le­vették szép kabátját, egész testén nem ta­lálnak egy latnyi egészséges húst is, ha­nem oly vastag kihányást, hogy azon sem­mi kés sem képes áthatni. Most elvesztik az újítók minden reményüket; a közjó irán­ti gondolkodást félreteszik, csakis arról ta­nácskoznak, fajkép vonulhassanak vissza tisztelettel a nem sikerült viaskodás teré­ről , s menthessék meg hírnevöket a rosszul sikerült mű miatt. Azért tökélik el eddigi fáradozásukat s munkájokat elpalástolni, s néhány igen szükséges rendeletet kihirdet­ni a káposzta, sárgarépa, petrezselem s e­­gyébb apróságok uj árlejtése iránt, vala­mint az eddigi mértéknek nagyobbitása iránt. Erre kinyittatnak a palota ajtai, az általános újítás nyilván felolvastatik a nép előtt, s ettől szerfölötti örömmel fogad­­tatik is. — Távol legyen, mintha e költeményes gúnynyal honatyáink három éves sikertelen tanakodásait érdekelnék, hanem csak jel­zés, hogy jelen korunkban is nagy számmal találkoznak oly emberek, kik azt tartják magukról, hogy ők azok, kiket a gondvi­selés kiválasztott a végre, rövid idő alatt minden bajt az államéletből, a miniszteri hi­vatalokból, a családi körökből, a kórházak­ból , s átalában a világból száműzni. Sze­­rintök: óh nép­­e föld nem a nyomorúság­­völgye többé, melynek zarándok czélja ma­gán kívül volna kitűzve; már itt e földön kell az isteni életerőnek kincseit kiemelni, melyekkel kínálkozik a földi élet minden pillanata saját keblében. Ez igen szépen hangzik, s ugyancsak mi sem volna előnyösebb mint ily arany mondat, csak az a baj, hogy hiányzik a varázs­erő, mely a földet a nyomorúság és siralom völgyéből képes volna paradicsom­má szavakkal átváltoztatni. A mi az országot minden zugában é­­denné, s a népet boldoggá teheti, az a vi­rágzó földművelés lehet. Hanem erre nem elégségesek korifeusok hangzatos szavai; a népet ebben oktatni, s önpéldánkkal elő­menni kell. — íme, hogy csupán a lucerna tenyésztésről szóljak, mint terjedt el se­bessen, mihelyt szemmel látták az üdvösnek bizonyult kezdeményt. Azonban midőn itt, elmaradottságunk fölött zúgolódom, követ nem vethetek atyá­ink sirkantjára, mintha szegénységünknek szülei volnának. Méltassuk tekintetre a múlt körülményeket, s a jelenből okuljunk. Mert igazán tekintve a dolgot, nem igen van mit csodálni azon, hogy hazánk gazdasági állapotainak javulása, csak későbbi időkben vehette komolyabban kezdetét. Nem volt az sokkal különben Európának más országai­ban sem. Magában a jelenleg első gazdasá­gi országban Angliában is csak mintegy két százados a magas­ gazdasági kultúrá­­nak kezdete, s az, fő alapját ott is, a többi fejlesztő tényezők mellett, leginkább az or­szágosan keresztül vitt tagosítás által nyerte meg. Nálunk sok helyt rosszul ter­vezett s végrehajtott tagosítást láthatni, sok helyt meg a régi pangás még, de az átalános sürgetésből remélhető, hogy ná­lunk is országszerte bevégződik a tagosí­tási munka. Hogy mezei gazdaságunk a legújabb időkig mégis oly szomorú képet mutatott átalában, azt, — hogy egyebeket ne em­lítsünk századokon keresztül folyt háborúi­ból, s fennállott feudál viszonyokból is, mely utóbbiak mellett személy és föld­sza­badság természetesen chimera volt —• a kellőnél bővebben megfejthetjük magunk­

Next