Borsod - Miskolci Értesítő, 1876 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1876-10-19 / 42. szám
Miskolcz, 1876. október 19. 42-ik szám. Tizedik évfolyam. BORSOD. wmmmsmanisim Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú heti lap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETI Helyben és vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Egész évre . . . 4 „ — RÉSI ÁRAK: Rendkivülileg: Negyed évre . . 1 ft. 10 kr. Nyílt tér sorsa . . 20 kr. BEIGTA] Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ ÁSZ DÍJ : Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó hivatalhoz intézendők. (Megyei hivatalos közlemények. Borsodvármegye közigazgatási bizottsága. A megye valamennyi tisztviselőjének. Az 1876. évi VI. t. czikk által felállittatni rendelt közigazgatási bizottság, az emlitett törvényben megszabott módon és hatáskörrel Borsodvármegyében megalakittatott s i. é. October 2-án működését megkezdette. Midőn erről a bizottság határozatánál fogva a megyei tisztviselő urakat általában s a t. szolgabíró urak és Miskolcz város 1. polgármestere útján a községek elöljáróit is ezennel értesítem, felhívom őket, hogy a közigazgatási ügyek intézésében ezentúl az említett törvény rendeleteihez alkalmazkodjanak s az annak értelmében reájuk váró kötelességeket mindenkor kellő erélylyel és pontossággal teljesítsék. A közigazgatási bizottság hatásköréhez tartozó ügyeket illetőleg, a maga rendes útján fogják ugyan venni a ttisztviselő urak az egyes rendeleteket, nem fölösleges azonban ajánlanom a mellett, hogy a közigazgatási bizottságról szóló 1876. VI. törvényczikket s az azzal egybefüggésben álló 1876. évi V. VII. XIII. XIV. és XV. t. czikkeket s felsőbb rendeleteket tüzetes tanulmányuk tárgyává tegyék, hogy ez által hivatalos teendőikben minél több szabatossággal és könnyűséggel járhassanak el. Értesítem egyúttal arról is, hogy a közigazgatási bizottság rendes nyilvános ülései minden hónap első hétfőjén, vagy ha ünnepre esnek az, a következő napon fognak megtartatni. Miskolcz, 1876. October 16. Báró Vay Béla, főispán. (A közigazgatási bizottság szervezete. A közigazgatási bizottság kétféle tagokból alakul:) Kormányhivatalnok és törvényhatósági tisztviselőkből, kik megyénknél következők : a főispán, alispán, főjegyző, tiszti ügyész, árvaszék elnöke, főorvos kir. adófelügyelő, állammérnök, tanfelügyelő, kir. ügyész, a posta és távirdai kerület igazgatója, és illetőleg a két utolsónak az illető szakminiszter által kirendelendő helyettese. 2) A törvényhatósági közgyűlés által, saját kebeléből, titkos szavazat útján, két évre választandó tíz tagból. Ezen választott tagoknak fele minden év végével kilép, de az ily módon kilépett tag újra megválasztható; ha pedig valamelyikük megszűnik a törvényhatósági bizottság tagja lenni, meghal, vagy leköszön, helyébe a közgyűlés által más választatik. Ez ekként megalakult bizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetében pedig az alispán, jegyzője a törvényhatóság főjegyzője. A bizottságnak hivatalnok és tisztviselő tagjai szakukhoz tartozó ügyekben, mint előadók működnek; a törvényhatósági ügyek előadója rendszerint az alispán. A bizottság ülései nyilvánosak. Rendes ülést minden hó első hétfőjén tart, rendkívüli ülést a főispán, és illetőleg az alispán hívhat egybe. Ugyanezek sürgős esetekben saját felelőségükre, a legközelebbi üléshezi jelentéstétel kötelezettsége mellett, intézkednek. Határozatok az ülésekben jelenlevők általános többségével hozatnak, de nem szavazhat oly tag, ki az ügyben bármiként érdekelt; az államkincstárt érdeklő határozatok érvényéhez az adófelügyelő, vagy helyettesének jelenléte kívántatik. A főispán s a közigazgatási ágak illető képviselői a bizottság határozatait fellebbezhetik, s fellebbezéseket azonnal bejelentvén, az 24 óra alatt az illető miniszterhez felterjesztendő. A bizottság határozatainak a törvényhatóság területén levő összes, akár a közigazgatásnál alkalmazott állami, akár hatósági és községi közegek engedelmeskedni tartoznak. Hatásköre kiterjed: közigazgatási, fegyelmi és fellebbezési ügyekre. A közigazgatás körében, a törvényhatóság területén, intézkedik annak öszhangzatos eszközlésére és hogy közegei egybevágólag teljesített teendőikben egymást támogassák. Ellenben a törvényhatósági vagyon kezelésére befolyást nem gyakorol. Beosztja azon közigazgatási teendőket, melyek teljesítéséhez több közigazgatási ág közegeinek közreműködése szükséges; a közigazgatási ágak főnökeinek, a netán felmerült nehézségek, akadályok és összeütközésekről jelentéseit elfogadja és vagy elintézi, vagy amennyiben a tárgy hatáskörét meghaladja, az illető miniszterhez felterjeszti; intézkedik a saját körében felmerült, vagy törvényhatósági határozatok, vagy kormányrendeletek folytán szükséges teendők végrehajtása iránt. Különösen adóügyekben , a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében eljár a bizottság az egyenes adók kivetése, beszedése, kezelése és behajtása körül, továbbá a közvetett adók behajtása körül. A közmunkára vonatkozó intézkedéseknek, a közmunkáról való törvény értelmébeni végrehajtását, s a törvényhatóság kezelése alá helyezett utak és hidak építése és jó karban tartását eszközli. A vasúti, posta- és távirdai ügyekben felmerült hibák és akadályok elhárításáról intézkedik és az ezen közigazgatási közegek ellen való panaszokban, amennyiben közigazgatási úton elintézhetők , első fokúlag határoz. Iskolaügyekre vonatkozólag felügyel, hogy az iskolákban csak engedélyezett könyvek használtassanak, a tanköteles gyermekek iskolába járjanak, a tanítók fizetése rendesen kiszolgáltassák, az iskolaépületek jókorban legyenek és a miniszternek e tárgyakra vonatkozó rendeletei végrehajtassanak. A vízszabályozás, védművek és gátakra nézve fenálló törvények végrehajtására és az építészeti közegekre felügyel. A védtörvény értelmében a nősülési kérvények tárgyában, a hadsereg és honvédségből elbocsátás és szabadságolás kérdésében elsőfokúlag intézkedik. A börtönök állapotára felügyel. Törvénykezési tekintetben szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele végett, jogában áll az igazságügyi miniszterhez felterjesztést tenni. Az árva és egészségügyekbeni teendőit ezen törvények határozzák meg. Azonkívül eljár a közigazgatási bizottság fegyelmi ügyekben, részint mint első fokú, részint mint felebbviteli hatóság a törvény szabályai és korlátai között. Bizonyos ügyekben rendes felebbviteli hatóság. Az államkormánynyal és a törvényhatósággal a bizottság közvetlenül érintkezik. A törvényhatóságnak közgyűlés alkalmával, a szükséges felvilágosítást megadni tartozik. A törvényhatósági közgyűlés által választott tagok, ha a megbízatást elfogadták, kötelesek teendőikben eljárni; az elmaradás mentségéül csakis betegség, valamely fontos, családi esemény, nem halasztható köz, vagy magánügybeni távollét fogadtatik el, mi fölött a bizottság rendes ülésben határoz. Az elmaradás mindannyiszor a törvényhatósági közgyűlésnek bejelentendő, ki egy fél éven át mindig igazolatlanul elmaradt, elveszti tagságát és a legközelebbi választásnál újra nem választható. A bizottság úgy frissítetik fel minden évben, hogy a választott tíz tagnak fele, az év végével kilép. Az első év végén a kilépés felett, sorshúzás határoz, azontúl kilépnek mindig azok, kik az előző évben benmaradtak, az ily kilépett újra választható. Ha valaki időközben megszűnik a törvényhatósági bizottság tagja lenni, annak egyúttal közigazgatási bizottsági tagsága is megszűnik. (Törv. kiv.)