Borsod - Miskolci Értesítő, 1876 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1876-10-19 / 42. szám

Miskolcz, 1876. október 19. 42-ik szám. Tizedik évfolyam. BORSOD. wmmmsm­­anisim Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú heti lap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETI Helyben és vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Egész évre . . . 4 „ — R­ÉSI ÁRAK: Rendkivülileg: Negyed évre . . 1 ft. 10 kr. Nyílt­ tér sorsa . . 20 kr. BEIGTA] Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Á­SZ DÍJ : Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó­ hivatalhoz intézendők. (Megyei hivatalos közlemények. Borsodvármegye közigazgatási bizottsága. A megye valamennyi tisztviselőjének. Az 1876. évi VI. t. czikk által felállittatni rendelt közigazgatási bizottság, az em­li­­tett törvényben megszabott módon és hatáskörrel Borsodvármegyében megalakittatott s i. é. Octo­ber 2-án működését megkezdette. Midőn erről a bizottság határozatánál fogva a megyei tisztviselő urakat általában s a t. szol­­gabíró urak és Miskolcz város 1. polgármestere útján a községek elöljáróit is ezennel értesítem, felhívom őket, hogy a közigazgatási ügyek inté­zésében ezentúl az említett törvény rendeleteihez alkalmazkodjanak s az annak értelmében reájuk váró kötelességeket mindenkor kellő erélylyel és pontossággal teljesítsék. A közigazgatási bizottság hatásköréhez tar­tozó ügyeket illetőleg, a maga rendes útján fog­ják ugyan venni a t­­tisztviselő urak az egyes rendeleteket, nem fölösleges azonban ajánlanom a mellett, hogy a közigazgatási bizottságról szóló 1876. VI. törvényczikket s az azzal egybe­­függésben álló 1876. évi V. VII. XIII. XIV. és XV. t. czikkeket s felsőbb rendeleteket tüzetes tanulmányuk tárgyává tegyék, hogy ez által hiva­talos teendőikben minél több szabatossággal és könnyűséggel járhassanak el. Értesítem egyúttal arról is, hogy a közigaz­gatási bizottság rendes nyilvános ülései minden hónap első hétfőjén, vagy ha ünnepre esnek az, a következő napon fognak megtartatni. Miskolcz, 1876. October 16. Báró Vay Béla, főispán. (A közigazgatási bizottság szer­vezete. A közigazgatási bizottság kétféle tagok­ból alakul:­­) Kormányhivatalnok és tör­vényhatósági tisztviselőkből, kik megyénk­nél következők : a főispán, alispán, főjegyző, tiszti ügyész, árvaszék elnöke, főorvos kir. adófelügyelő, állam­mérnök, tanfelügyelő, kir. ügyész, a posta és távirdai kerület igaz­gatója, és illetőleg a két utolsónak az illető szakminiszter által kirendelendő helyettese. 2) A törvényhatósági közgyűlés által, saját kebeléből, titkos szavazat útján, két évre választandó tíz tagból. Ezen választott tagoknak fele minden év végével kilép, de az ily módon kilépett tag újra megválasztható; ha pedig valamelyikük megszűnik a törvényhatósági bizottság tagja lenni, meghal, vagy leköszön, helyébe a köz­gyűlés által más választatik. Ez ekként megalakult bizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetében pedig az alispán, jegyzője a törvényhatóság főjegyzője. A bizottságnak hivatalnok és tisztviselő tagjai szakukhoz tartozó ügyekben, mint előadók működnek; a törvényhatósági ügyek előadója rendszerint az alispán. A bizottság ülései nyilvánosak. Rendes ülést minden hó első hétfőjén tart, rendkívüli ülést a főispán, és illetőleg az alispán hívhat egybe. Ugyanezek sürgős esetekben saját felelőségükre, a legközelebbi üléshezi jelentéstétel kötelezettsége mellett, intézkednek. Határozatok az ülésekben jelenlevők általános többségével hozatnak, de nem szavazhat oly tag, ki az ügyben bármiként érdekelt; az államkincstárt érdeklő hatá­rozatok érvényéhez az adófelügyelő, vagy helyettesének jelenléte kívántatik. A főispán s a közigazgatási ágak illető képviselői a bizottság határozatait felleb­bezhetik, s fellebbezéseket azonnal beje­lentvén, az 24 óra alatt az illető minisz­terhez felterjesztendő. A bizottság határozatainak a törvény­­hatóság területén levő összes, akár a köz­­igazgatásnál alkalmazott állami, akár ható­sági és községi közegek engedelmeskedni tartoznak. Hatásköre kiterjed: közigazgatási, fe­gyelmi és fellebbezési ügyekre. A közigazgatás körében, a törvény­­hatóság területén, intézkedik annak ösz­­h­angzatos eszközlésére és hogy közegei egy­­bevágólag teljesített teendőikben egymást tá­mogassák. Ellenben a törvényhatósági vagyon kezelésére befolyást nem gyakorol. Beosztja azon közigazgatási teendőket, melyek teljesítéséhez több közigazgatási ág közegeinek közreműködése szükséges; a köz­­igazgatási ágak főnökeinek, a netán felme­rült nehézségek, akadályok és összeütközé­­sekről­ jelentéseit elfogadja és vagy elintézi, vagy a­mennyiben a tárgy hatáskörét meg­haladja, az illető miniszterhez felterjeszti; intézkedik a saját körében felmerült, vagy törvényhatósági határozatok, vagy kormány­rendeletek folytán szükséges teendők végre­hajtása iránt. Különösen adóügyekben , a közadók kezeléséről szóló törvény értelmé­ben eljár a bizottság az egyenes adók kive­tése, beszedése, kezelése és behajtása körül, továbbá a közvetett adók behajtása körül. A közmunkára vonatkozó intézkedé­seknek, a közmunkáról való törvény értel­­mébeni végrehajtását, s a törvényhatóság kezelése alá helyezett utak és hidak építése és jó karban tartását eszközli. A vasúti, posta- és távirdai ügyekben felmerült hibák és akadályok elhárításáról intézkedik és az ezen közigazgatási közegek ellen való panaszokban, a­mennyiben köz­igazgatási úton elintézhetők , első fokúlag határoz. Iskola­ügyekre vonatkozólag felügyel, hogy az iskolákban csak engedélyezett köny­vek használtassanak, a tanköteles gyerme­kek iskolába járjanak, a tanítók fizetése rendesen kiszolgáltassák, az iskola­épületek jókorban legyenek és a miniszternek e tár­gyakra vonatkozó rendeletei végrehajtas­sanak. A vízszabályozás, védművek és gátakra nézve fenálló törvények végrehajtására és az építészeti közegekre felügyel. A védtörvény értelmében a nősülési kér­vények tárgyában, a hadsereg és honvéd­ségből­ elbocsátás és szabadságolás kérdé­sében elsőfokúlag intézkedik. A börtönök állapotára felügyel. Törvénykezési tekintetben szükséges­nek mutatkozó intézkedések megtétele vé­gett, jogában áll az igazságügyi miniszter­hez felterjesztést tenni. Az árva és egészség­ügyekbeni teen­dőit ezen törvények határozzák meg. Azonkívül eljár a közigazgatási bizott­ság fegyelmi ügyekben, részint mint első fokú, részint mint felebbviteli hatóság a tör­vény szabályai és korlátai között. Bizonyos ügyekben rendes felebbviteli hatóság. Az államkormánynyal és a törvényha­tósággal a bizottság közvetlenül érintkezik. A törvényhatóságnak közgyűlés alkalmával, a szükséges felvilágosítást megadni tartozik. A törvényhatósági közgyűlés által vá­lasztott tagok, ha a megbízatást elfogadták, kötelesek teendőikben eljárni; az elmaradás mentségéül csakis betegség, valamely fontos, családi esemény, nem halasztható köz,­ vagy magán­ügybeni távollét fogadtatik el, mi fölött a bizottság rendes ülésben határoz. Az elmaradás mindannyiszor a törvényha­tósági közgyűlésnek bejelentendő, ki egy fél éven át mindig igazolatlanul elmaradt, elveszti tagságát és a legközelebbi válasz­tásnál újra nem választható. A bizott­ság úgy frissítetik fel minden évben, hogy a választott tíz tagnak fele, az év végével kilép. Az első év végén a ki­lépés felett, sorshúzás határoz, azontúl ki­lépnek mindig azok, kik az előző évben ben­­maradtak, az ily kilépett újra választható. Ha valaki időközben megszűnik a tör­vényhatósági bizottság tagja lenni, annak egyúttal közigazgatási bizottsági tagsága is megszűnik. (Törv. kiv.)

Next