Borsod - Miskolci Értesítő, 1877 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-04 / 1. szám

Miskolcz, 1877. januárius 4. 1-ső szám. Tizenegyedik évfolyam. BORSOD. 9 Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú heti lap mm. és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁFÁK: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 10 kr. Egész évre . • - 4 „ — r Nyílt-tér sorja. . . 20 kr. BEIGTATÁSI DÍJ : Elölegesen fizetendő : Bélyegdij: 50 szóig . . . . . 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek 50-től 100-ig . . 1 ft. - „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési felhivás „B ORSO D“ 1877. évi 11-ik évfolyamára.----­E hó 13-án múlt 10 éve, hogy lapunkra az előfizetési felhívást s ezzel egy időben, a „BORSOD“ mutatvány számát is közrebocsátottuk. Tíz év alatt sok minden változás történt köz- és társaséletünkben, de a „BORSOD“ nem változott, alakja, beosztása még mindig olyan, mint az első számé volt, s csakis tartalomban szaporodott, ügy hogy az, most már rendesen másfél sőt sokszor két íven jelenik meg. E körülmény minden bizonnyal arról tesz tanúságot: hogy lapunk czéljának lehe­tőleg megfelelt és hogy szerkesztője soha nem téveszté szeme elől azon irány elvet, melyet lapja megindításakor maga elé tűzött. Nekünk jutott a feladat az üttörésre, nehéz s rögös volt a pálya, melyen haladánk, de mindamellett jól esik visszapillantanunk az egy évtized küzdelmeiből fakadt szép ered­ményre, a nagyközönség feledhetetlen s évről-évre növekvő igen becses pártolására. E pártolás az , melyből erőt merítve, igyekezetünket, munkásságunkat jövőre is a közjónak szentelendjük, kérve a gyámolitást ügy az anyagiakban, mint a szellemiekben s főkép ez utóbbiakban , mert fáradozásaink némi jutalma csak ott és akkor várható, hol és a mikor a szellemiekből sokat és jó magot veténk. Az alkotmányos, a nyilvános élet; életere a sajtó; oly hatalom ez, melyet ha lelkiismeretesen vezetünk, csak üdvösen hathat vissza közéletünkre. Ily üdvösen akarunk mi munkálni jövőre is megyénk és városunk közéletében. Vezerczikkeinkben hű visszatükrözói s higgadt megbeszélői leszünk egyleti és társaséletünknek, s nem szűnünk meg buzdítani ott a hol kell, s ostorozni azt, mely annak megmételyezésére tör. A mezőgazdaság, szőllészet és borászat, mint anyagi érdekeink főfactorai előtt, nem hunyunk szemet, hanem itt is oktatva fogunk hatni s ismertetni fogjuk a gyakorlattal párosult tudomány, újabb és újabb vívmányait. — Az ipar- és keres­kedelem támaszt nyer lapunkban továbbra is, mert jól tudjuk: hogy egy ország anyagi viszo­nyai csak ott egyenlítik ki egymást hatályosan, hol sok részben az isteni gondviseléstől függő mezőgazdaságnak, az ipar és kereskedelem nyújt segédkezet. Gondunk lesz e mellett a kedély, a lélek nemesítésére s azon elismerő nyilatko­zatok, melyeket lapunk „tálCZél“ czimű rovatára vonatkozólag nyertünk, csak fokozni fogják abbeli törekvéseinket, hogy e tekintetben olvasóink igényeit kielégítsük, s mihelyest a most folytatásban levő, sok elismerésben részesített utazási karczolatokat befejeztük, egy igen érdekfeszitő — a keleti életből merített — közleményt hozandunk. Végre kijelentjük: hogy míg lapunk „kÖZ- 8S egyleti élet“ czimű rovatát a közönség szives rendelkezésére bocsájtjuk, addig a „helybeli és Vegyes közlemények“ rovata alatt, magunk fogunk sietni olvasóinkat a hét eseményeivel megismertetni s azt lehető változatossá s érdekessé tenni. Mindezeket szem előtt tartva, legyen szabad lapunkat továbbra is a közönség szives pártolásába ajánlani. Miskolcz, 1876. deczember hó 17. tisztelettel (§ á c z (Á d á m, szei kész tő. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Fél évre....................................2 frt. | Egész évre ........................................4 frt. (Bába, január 1. 1877. A jelen évet alig kezdhetjük meg he­lyesebben, s nem fejezhetjük be jobb sikerrel a multat, mint ha számot adván magunknak a múltakról, új munkára készülünk, új erő­ket gyüjtvéu pályánk megtiltására. Közel húsz éve annak, hogy gazdasági egyletünk, nehányak kezdeményezésére — még akkoron a szomszéd Gömör és Abauj megyékkel karöltve, — „a sajó völgyi gaz­dasági egylet“ czége alatt megalakult; azonban csakhamar gyarapodva számban és erőben, külön alakult megyénk gazda közön­sége egy vidéki gazdasági egyletté; Nincs mit szégyenelni múltunkat, több ízben rendezett gazdasági kiállításainkat, a szomszéd vidékiek is látogatásra méltatták, sőt részt vettek abban; úgy gazda közönsé­günk lelkesebbjei sem maradtak bátra, s mind­inkább több-több buzgalmat fejtettek ki, úgy hogy egyletünktől a fokozatos előhaladást elvitatni nem lehet. Mert mig kezdetben ugyan, egyedül az állat-tenyésztést kívánta egyletünk ki­állításban bíráló szemle alá venni, utólsó ren­dezett kiállításában már nagyobb tért nyitva annak, az ipar egy némileg — a gazdászat- tal rokon — ágait is fölvette kebelébe; és ezen utolsó kiállításunkat teljesen sikerült­nek is mondhatjuk. Azóta gazdasági egyletünk tevékeny­sége nem pihent, de egy uj vállalatnak adott életet, meggyőződvén arról, hogy gazdasági belviszonyaink egyik gyöngesége az állat­tenyésztés megcsökkenésében áll, mely a ta­gosítások behozatalával a szemtermelés által leszorítva tért veszített, s mindinkább sző­kébb korlátok közzé jutott, egy közös legelő­területet bérelt ki, az egylet tagjainak alkal­mat nyitván, hogy feles növendék lábas jószágaikat nyári legelőre adhassák, s igy ne kényszerüljenek azt istállón reggetni, vagy éppen időelőtt a tenyésztés nagy megrövidí­tésével mészárszékre adni. Minden kezdet nehéz, igy ez irányban is, bárminő üdvös maga a czél, a jelen év nagy eredményeket nem mutathatott fel, azonban megismerkedtek a gazdák az eszme kivitel előnyösségével, s a jelen évre már is sokkal többen jelentkeztek; kik az egylet ál­tal nyújtott alkalmat, a közös legeltetést igénybe venni szándékoznak. Nekünk azonban nem szabad megálla­podnunk; valamint a természetben nincs tes- pedés, úgy a gazdasági feladatok sem ismer­nek megállapodást, mely egy lenne a hányát-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék