Borsod - Miskolci Értesítő, 1877 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1877-08-02 / 31. szám

Miskolcz, 1877. augustus 2 31-ik szám, Tizenegyedik évfolyam BORSOD. w mmmsm nimfi. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú heti­lap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Rendkivülileg: Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Nyilt-tér sorsa . . 10 kr. Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — 1 BEIGTATÁSI DÍJ: Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó­ hivatalhoz intézendők. Helyien és vidékre : fél évre . . . . 2 ft. — kr Egész évre . . . 4 „ — * jegyei hivatalos közlemények. ad 2399 —~~~ -i~nnyoBorsod vármegye alispánjától, ai. b­7 7. A folyó évi augusztus 6-án tartandó me­gyei közgyűlés tárgyai között felvétetnek még a következők: 1. Miskolcz város kérvénye Mindszent köz­ségnek Miskolcz városával leendő egyesítése tár­gyában. 2. Ugyanannak kérvénye a városon átvo­nuló megyei útvonalak jó karba helyezésére szük­séges kölcsön engedélyezése tárgyában. 3. Ugyanannak folyamodványa a városi helypénz árszabály módosítása illetve feleme­lése végett. Kelt Miskolczon, 1877. évi julius hó 31-én. Bay Bertalan, alispán. 35171. szám. Hirdetmény. A folyó 1877. évben a kataszteri felmé­rések háromszögméreti háromszögellései Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Csongrád és Bács-Bodrog me­gyék, a részletes felmérések pedig Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó megyék területén hajtatnak végre, a mi azon megjegyzéssel léte­zik ezennel közhírré, hogy a felmérési munká­latok másolatai egyátalán mindenki által meg­szerezhető. Az ebbeli megrendelések kiterjedhetnek: 1. a háromszögméreti háromszögellésnek meghatározott pontjaira; 2. az egyes községek határleírási jegyző­könyveire és az azokhoz tartozó vázlatokra; 3. az eredeti térképek kőmetszeti, esetleg kézrajzi másolataira; 4. a felmérési munkálatok kiegészítő ré­szét képező egyéb jegyzőkönyvekre és iratokra. Az első szám alatti háromszögellési ada­tok kizárólag csak a m. kir. háromszögméreti számító­hivatalnál Budapesten; a 2., 3. és 4. szám alattiak viszont a megyék csoportozata sze­rint a pozsonyi, kassai, temesvári és zágrábi kataszteri térképtáraknál rendelhetők meg. A 3. szám alatt érintett térkép­másolatok, rendszerint kőmetszetekben szolgáltatnak ki; szabad közrajzi másolatok kiszolgáltatásának csak kőmetszetek hiányában, és csak az erre vonat­kozó szabályok által érintett esetekben van helye. A másolatok kiszolgáltatásáért a kincstár­nak fizetendő díjak időről-időre a m. kir. p. n. minisztérium által állapíttatnak meg; jelenleg a következők vannak érvényben: 1. a háromszögméreti hálózat helyrajzilag öszefüggő pontjainak kiszolgáltatásánál fizetendő: a) egytől húsz pontig, miden pont után (4) négy forint; b) huszonegy ponttól ötvenig, minden pont után két (2) forint; c) ötvenegytől felfelé, minden egyes pont után egy (!) forint. Ezen árakban a pontok váza és helyrajzi leírásának elkészítése is bennfoglaltatik. Helyrajzilag össze nem függő területekre nézve, a kívánt pontok, külön-külön megrende­lésnek tekintetnek, és az érettük fizetendő dij­ekkép szabatik meg. 2. A határleírási jegyzőkönyvekért iven­­kint harmincz (30) krajczár fizettetik; az azok­hoz tartozó vázak másolása pedig, az illető határ kiterjedéséhez képest, egytől ötezer holdig ter­jedő térfogat után két (2) forinttal; ötezer holdon túl tizenötezer holdig négy (4) forinttal, és tizenötezer holdon túl hat (6) forinttal díjaztatik. 3. A kataszteri térkép-másolatok árai, a szerint, a­mint ezen másolatok kőmetszetűek, vagy pedig szabad kézrajz útján készültek, kü­lönbözők. Ezen másolatok kiszolgáltatási módozatára megjegyeztetik, hogy: a) a kőmetszeti másolatok csakis­ egy egész községre terjedő példányokban jöhetnek elárusí­­tás alá, egyes lapok eladása pedig csak annyiban foglalhat helyet, a­mennyiben a teljes példányok a megelőzött időkben történt laponkénti eladások által már megcsonkíttattak. A községenként teljes példányokban meg­rendelt kőmetszeti másolatok ára példányonként, minden hold és parcella egybeadásából eredmé­nyezett úgynevezett „holdrészlet“ után egy-egy krajczárjával számittatik. Ugyanazon községnek öt példánybani egy­szerre történő átvételénél azonban húsz százalé­kos (20 % ) árleengedésnek van helye. A csonka példányok egyes lapjai kivétel nélkül két (2) forintjával számíttatnak. b) a szabad kézből készült térkép-másola­tokért minden holdrészlet után két (2) krajczár, azonkívül pedig minden ahhoz felhasznált hol­landi regál-papír ívért húsz (20) krajczár; végre­­ minden a kataszteri munkálatok alkat­részeit képező egyéb iratok és jegyzőkönyvek másolatáért ivenkint harmincz (30) krajczár fi­zetendő. A megrendelések elfogadására felhatalma­zott egyes kataszteri térképtárak területi illetősé­gére nézve megjegyeztetik, hogy azon megyék és hatóságok közül, melyek kebelében az állandó kataszter részéről eddig élő felmérések telje­­síttettek, az Árva, Liptó, Turócz, Trencsén, Zó­lyom, Bars, Hont, Nógrád, Moson, Sopron, Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyére vonatkozók, a pozsonyi kir. térképtárban; a Szepes, Gömör, Torna, Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Marmaros, Ugo­­csa, Szabolcs és Bihar megyére, valamint a Hajdú-kerületre vonatkozó munkálatok a kassai kir. térképtárban; a Temes, Torontál, Krassó, Szörény és Bács-Bodrog megyékre vonatkozók a temesvári kir. térképtárban; végre a­­ Horvát-Szlavonországokra, vala­mint Fiume város és annak kerületére vonatkozó munkálatok a zágrábi kir., a határőrvidéket ille­tőleg pedig ugyanott a cs. és kir. katonai térkép­tárakban őriztetnek. Az idevágó kívánalmak tehát, a­mennyi­ben azok a háromszögméreti hálózatra vonatkoz­nak, a m. k. háromszögméreti számító­hivatal­­hoz Budapesten, a többi felmérési munkálatokra nézve pedig, az elősorolt beosztáshoz képest, az illető királyi térképtárakhoz intézendők, melyek a megrendelések elfogadására, valamint a má­solatok végrehajtására és kiszolgáltatására hivat­va vannak. Budapesten, 1877. junius hó 19. A magyar királyi pénzügyminisztériumtól. 582. szám. k. b. 1877. Ezen rendelet illetőleg hirdetmény szabályos közhírré tétel végett a t. szolgabiró uraknak és Miskolcz város t. polgármesterének kiadatik. Miskolczon, 1877. évi julius hó 20-án. Bay Bertalan, alispán. (Egy új fertöztelenitő anyag. A természettudomány terén, a tudósok között valóságos forradalmat idézett elő egy új fertőztelenítő anyagnak nem annyira fel­fedezése, mert már régebben ismerve van, hanem inkább az anyagnak tulajdonsága, melyet különféle irányban most vettek tü­zetes vizsgálatok alá, amely vizsgálatok ered­ménye a szó legteljesebb értelmében meg­lepő és érdekes. Ezen anyag az úgynevezett salicyl­­s­a­v, mely a fűzfák kérgében előforduló s­a­­licynból állíttatott azelőtt elő, azonban ezen előállítási módja oly hosszadalmas és költséges volt, hogy általános használatára fertőztelenítő szer gyanánt még csak gon­dolni sem lehetett. A természetben szabadon előfordul a spidaca ulmaria nevű növény és a gaultheria procumbeus növény illó­olajában. Első felfedezője P­­­r­­­a vegyész volt, ki már 1839-ben közölte felfedezését egy akkori német szak­folyóiratban. Mint már említettem, előállítása idáig oly bonyodalmas, fárasztó és tehát költséges is volt, hogy még próbát sem tettek vele, vál­jon szerepelhetne-e oly hathatós fertőztele­nítő szer gyanánt, mint a kreosott vagyis carbolsav. Azt ugyanis tudták, hogy vegyi összetételére nézve a carbolsavtól csak any­­nyiban különbözik, hogy egy tömecs szén­savval többet tartalmaz. Kolbe Hermann lipcsei tanár érdeme, hogy beható vizsgálat alá vévén ezen szer antiseptikus (rothadást, penészképződést és erjedést gátoló) hatását, nagyszerű eredményre jutott és kimutatá, hogy e nemben a carbolsavat nemcsak hogy felülmúlja, hanem nagymérvben túl is szár­nyalja úgy antiseptikus hatásánál, mint azon jó tulajdonságainál fogva, hogy tökéletesen szagtalan, csekély, de nem kellemetlen íze van, és hogy nem mérges. A salicylsav gyógyító hatása tulajdon­kép az orvosok tanulmánya körébe tartozván, itt csak néhány kísérletről teszünk említést.

Next