Borsod - Miskolci Értesítő, 1877 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1877-11-08 / 45. szám
megyei hivatalos közlemény, 160 Borsodvármegye közig. bizottsági elnöelnökétől. *) A megyei közigazgatási bizottság részéről folyó hó 12-én reggeli 10 órakor az alispáni hivatalos helyiségben bizottsági ülés fog tartatni- Ezen bizottsági ülésben leendő megjelenésre a közigazgatási bizottság rendes tagjait van szerencsém ezennel meghívni. Miskolcz, 1877. évi november hó 7-én. B. Vay Béla, főispán, elnök. *) Lapunk első oldala már sajtó alatt volt, midőn ezen közleményt vettük. Szerk. (Köz- és egyleti élet. Budapest, oct. 20.1877.*) Nagyságos asszony! Mély hálaérzettel vettem a 608 fit 37 kr. két arany, hat húszas és 64 kgr lépés s vegyes adományt, mit ön, mint Borsodmegye s Miskolcz városában az ottomán sebesültek javára eszközölt nemeslelkű, buzgó gyűjtésének eredményét, nekem személyesen átadni szíveskedett. Ide mellékelve küldöm önnek a szükséges nyugtát, ismételten köszönetet mondva önnek s egyszersmind kérve, hogy szíveskedjék legbensőbb köszönetem, mint a császári hadsereg sebesülteinek háláját a nemes adományozóknak nagylelkű áldozataikért kifejezni. Legmélyebb tiszteletem kifejezése mellett maradván: Halil, ottomán főconsul. Budapest, oct. 9.1877. Nagyságos asszonyom! Van szerencsém az irói segélyegylet nevében megköszönni azon 200 forintnyi alapítványt, melyet nagyságod, részint a nagyságod által Miskolczon rendezett műkedvelői előadás jövedelméből, részint saját adományából beküldeni szíveskedett. Az alapítvány ily czím alatt igtattatott be alapítványi könyvünkbe. Fogadja nagyságod egyletünk háláját, a mely az elaggott irók és támasz nélküli irói özvegyek és árvák segélyezésére alakult. Az aggok, özvegyek és árvák háláját tolmácslom nagyságodnak ; áldások kisérje életét. Maradtam mély tisztelettel alázatos szolgja Gyulay Pál, az irói segélyegylet titkára. T. szerkesztő úr! Megyénk egyik népes községében néhány nap előtt vidám társaság ült együtt az épen beiktatott új plébános vendégszerető asztalánál. Mint ilyen alkalommal szokott, megeredt a pohárköszöntések — érdekesek és kevésbé érdekesek-özöne. Tekintve azonban az eredményt, legérdekesebb volt az, melyben indítványoztatott, hogy miután a hivatalos áldomáspoharak immár meglehetősen kiüríttettek, aki még ezután toasztírozni akar fizessen egy ftott a török sebesültek javára. Az indítvány ugyanis közlelkesedéssel fogadtatván a jelenvoltak nagyobb része — kétségkívül a szóbahozott magasztos ügy iránti érdeklődésből — poharat emelt s az írt dijt befizette, így lett a vidám társalgás szülőjévé egy valóban nemes cselekedetnek. Az eredményt 30 frtot van szerencsém. szerkesztő urnak — illetékes helyrejuttattás végett — azon kéréssel kézbesíteni: méltóztassék e közleménynek, az adakozók megnyugtatására, becses lapjában helyet engedni. Egy jelen volt. * Kotz-Palóczy Judith ő nagysága a követvetkező leveleket vette a török konsulatustól s az irói segélyegylet titkárától. Az adakozók névsorának folytatását jövő számunk adja. Szerk. (Helybeli és vegyes hírek. * Melczer Gyula úr e hó 5-én délután 3 órára tekintve az ország szomorú helyzetét és a küszöbön levő tisztújítást, bizalmas értekezletre hívta meg a borsod megyei ellenzék minden árnyalatát. Az értekezlet a bizottmányi ülés napjára lévén összehívva, azon mintegy 150 egyén jelent meg, részint bizottsági tagok, részint érdeklődők, kik Melczer Gyula hazafias érzület szülte fellépését figyelemmel szeretik kísérni. Az értekezletet valamivel három óra után nyitotta meg Melczer Gyula, előadván a kormánypártból történt kilépésének indokait, majd áttért az ország szomorú helyzetének ecsetelésére, s ezzel arra, hogy a parlamentarizmus most is azon anomáliában szenved, hogy nincs a parlamentben kormányképes párt, melyet csak is az által vél elérhetni, ha a pártok közti diferenciált kiegyenlíttetvén, azok lehető egységes tömör ellenzékké forrnak össze. Majd kijelentette, hogy ő jelenleg egy párthoz sem kíván tartozni, mi azonban nem akadályozza őt abban, hogy bizonyos ügyben az ellenzékkel együtt ne érezzen és ezzel áttért feladatának tulajdonképeni czéljára nevezetesen: a megyei tisztújítás megbeszélésére, mely nem halasztható tovább, ha az ellenzéki árnyalatok nem akarják, hogy a megye tisztviselői továbbra is oly férfiak maradjanak, kik a kormánynak hű emberei lévén, annak minden rendeleteit készséggel végrehajtják. — Kéri ennél fogva a megjelenteket, hogy e tekintetben nézeteket nyilvánítsák, s a gyűlés vezetésére korelnököt és jegyzőt válasszanak. Az értekezlet a gyűlés vezetésére szólót kérvén fel, jegyzőjéül Bizony Ákost választotta meg. Az első szónok Melczer után Lichtenstein József volt, ki köszönetét nyilvánította Melczer Gyulának, ezen hazafias elhatározásáért, kijelentette továbbá, hogy a különféle pártoknak egyesülését országos politikai szempontból még most nem tartja kivihetőnek, de igen is, a koalitiót a megejtendő tisztújítást illetőleg. Lichtenstein után Elek Kálmán emelt szót s tévesztettnek tartotta az eljárást, miután ő a megyében csak is egy szervezett ellenzéki pártot ismer, a közjogi ellenzéket, melynek feje Mocsáry Lajos s ki ez ügyben talán nem is értesittetett, már pedig ily pactum csak akkor jöhet létre, hát az egyezségre nézve a pártok orgánumai hivatnak fel elsősorban nyilatkozattételre, illetőleg akkor, ha ezek pártjaik véleményét meghalgatták. Ennélfogva ő a mostani gyűlést czéltalannak, eredménytelennek tartja. Majd Ragályi Miksa emelt szót s a practikumát igyekezett megmagyarázni a dolognak, nevezetesen azt, hogy a czél egy, és ez a kormánypárt megbuktatása s a tisztikarnak ellenzéki férfiakkal való betöltése, s erre szükséges az egyesülés, mit minden nagyobb teketória nélkül is keresztül lehet vinni. Azután számosan szóltak még az ügyhöz, nevezetesen: Ragályi Aladár reflectálva az Elek Kálmán beszédére s ajánlva az egyesülést, továbbá Orczy Gyula ugyanez értelemben, majd Kovács Lajos szólalt fel, Elek Kálmán nézetét támogatva, s miután kissé a múltba is belepillantott, kijelentette, hogy egyes ellenzékieknek a tisztikarba való beválasztása még nem eredmény, igazolja azt a múlt; ha pedig csak az a czél, hogy helyekre való érdemes egyének választassanak, akkor ezen összejövetel felesleges, mert a kormánypárt sem óhajt egyebet elérni. Kovács Lajos után még számosan vették fel a szót, úgy hogy a diskusszió már igen is hosszúra kezdett nyúlni s a termet többen elhagyták; minek persze az lett a vége, hogy elnök a kérdést feltette s az értekezlet az egyesülés szükségét kimondta, s megválasztatott a végrehajtó bizottság járásonként, melynek elnökéül Melczer Gyula kéretett fel. * Borsod megye bizottmányi közgyűlése Orczy Gyula indítványára egyhangúlag azon határozatot hozta, hogy Lévay Józsefnek remek beszédéért, melyben oly híven tolmácsolta megyénk érzelmét — a bizottság jegyzőkönyvileg mond szavazatot, hogy alkalmi beszéde egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vettetik és hogy az kinyomattatván — minden bizottsági tagnak s a testvér törvényhatóságoknak megküldessék. Mi pedig siettünk azt elkérni s mai lapunkban egész terjedelmében közleni olvasóinkkal. * A megyei közgyűlés — a belügyminiszternek a tisztújítások megtartására nézve kiadott rendelete felolvasása alkalmából azon határozatot hozta, hogy megyénk a tisztújítást decz. hó 20-ik napján fogja megtartani. Van tehát több mint egy hónap arra nézve, hogy a pártok, jelöltjeikre nézve tájékoztathassák magukat, bár ez most kissé nehéz feladat, mert a bizottság tagjai nagyobb részben mégis olyanok, kik nem befolyásoltathatók, hanem saját meggyőződésük szerint fogják szavazatukat a súly mérlegébe venni. * A helv. hitv. egyháztanács Tóbiás Józsefnek hirtelen és váratlanul történt elhalálozása folytán megürült 1-ső oszt. gymn. tanári széket Takaró Gáspár 4-k elemi oszt. tanitó megválasztása által töltötte be. Miután azonban Takaró Gáspár most már vonakodott új állását elfoglalni, az iskolai szék Kovács Gábor tanárjelöltet hívta meg a helyettesítésre, s kit mint igen kitűnő egyént említenek mindazok, kik vele bővebb ismeretségben vannak. * A Kotz-Palóczy Judith ő nagysága által rendezett műkedvellői előadás fele jövedelméből begyűlt — s a magyar írói nyugdíjintézetre adományozott összeget, Gyulai Pál úr a magyar földhitelintézete ét helyezte el, mint külön alapítványt. * Károlyi Lajos azon üdvös intézkedést hozza be a színháznál, hogy a felső páholyokat melyek csak rendkívüli esetekben szoktak úgy is elkelni, a szombattól fogva 1 ft 50 kv roppant leszállított ár mellett adja át a közönség használatának. — Az igazgató úr ezen intézkedését melegen üdvözöljük, mert azáltal középosztályú polgártársainknak a legnagyobb alkalom nyúttatik a színház látogatására, miután egy-egy páholyba 4—5 tagból álló család is kényelmesen elférhet, és így egy-egy személy alig kerül többe mint 30 kiba. * A katonai zeneestélyek — miután a korona vendéglő nagy terme most már billiárddal van felszerelve s mint kávéház teszi a szolgálatot a tisztikar további intézkedéséig beszüntettetettek — miről a tisztikar lapunk utján értesíti mindazokat, kik szívesek voltak olykor-olykor az estélyekben résztvenni. * A regale ügy nagy hullámverése végre megszűnt, s a felháborodott kedélyek tökéletesen lecsendesültek; lecsendesültek mert a szeszkereskedők és korcsmárosok consortiumot alakítottak s a bérletet az új bérlőtől 15 ezer forint évi haszonért magukhoz váltották, illetőleg ezen consortium fizet Neuhez és Neumannak a három évre 45.000 forint nyereséget. A consortium köteles azonban azt kieszközölni, hogy a városi képviselő testület a bérlet átruházásába beleegyezzék, s hogy az obligo alól előbbi bérlők egészen felmentessenek. — Miután pedig a consortium élén Pollák Móricz, Grünfeld Ignácz, Kohn Lipót és más jó módú vagyonos egyének állanak, s a biztosítékot is épen úgy leteszik mint előbbeni bérlők, úgy hisszük, hogy az ügy a képviselő testület előtt — mely e végett mára lett összehiva — nem fog nehézségbe ütközni, s a roppant izgatottság véget ér. * Neuher és Neumann regale-bérlők az igaz, hogy szép nyereményre tesznek szert, — de ha komolyan vesszük, Miskolcz városa mint község, nem irigyelheti nekik, mert nélkülük a regale soha nem lett volna oly értékes; miután a helybeliek soha nem merték, nem tudták volna azt úgy kiaknázni, mint egy idegen. — Ebből látni, hogy a regale ma nem 28, de 40 ezer forintot is megér. — Nevezett bérlők még azzal teszik ittléttüket nevezetessé, hogy azon esetben, ha a bérlet alól felmentetnek s eltávoznak innét, 1000 forint alapítványt tesznek le oly czélból, hogy annak kamatai minden új év alkalmával, valláskülönbség nélkül — házi-szegények közt osztassanak ki. — De gondoskodtak a szegény korcsmárosokról is, miután a vele szerződött korcsmárosokra nézve kikötötték, hogy azok szerződése fel nem bontható és a feltételek rájok nézve, nem súlyosbíthatók. — Figyelmeztetés az újabb ivadék számára! amely a borsodmegyei főispánok s e hivatal helyetteseinek idő és sorrend szerinti jegyzékét a „Miskolcz“ lap folyó évi September 23-án megjelent 181—76. számú kiadásában Folytatása a mellékleten.