Borsod - Miskolci Értesítő, 1879 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-23 / 43. szám
Miskolcz, 1879. octóber 23. 43-ik szám. Tizenharmadik évfolyam BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye ifisor.cn iisisim ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben és vidékre : Rendkivülileg : Fél évre . . . . 2 ft. ukr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Egész évre . . . ” „ — „ Nyílt tér sorsa . . 20 kr. BEIGTATÁSI DÍJ : Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó hivatalhoz intézendők (Megyei hivatalos közlemények. —37°l1179 Borsodvármegye alispánjától. Borsodvármegye részéről folyó évi november hó 3-án d. e. 10 órakor évnegyedes rendes közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyai lesznek : 1) Alispáni jelentés a megyei közigazgatás folyamáról, a legközelebbi évnegyedben. 2) A megyei árvaszéknél megürült ülnöki állomásnak választás utján leendő betöltése. 3) A vitilis bizottsági tagok 1880-ik évre összeállított névjegyzékének megerősítése, s ezzel egybefüggőleg 4) a választott bizottsági tagok sorában megürült helyek betöltése iránti intézkedés. 5) Miniszteri rendeletek: a. a közlekedési m. kir. ministerium rendelete az Előér hidjánál levő Sajópart-szaggatásokról. b a belügyminisztérium az Elek István volt szolgabiró ügyére vonatkozólag. 0) Törvényhatósági körlevelek : Somogy megye a törvényhatóság minden szükségleteinek hazai gyári- és ipartermékekből leendő beszerzése iránt. Győr megye a földadó szabályozási munkálatok tárgyában, Zemplén megye közönsége a folyó évi terméketlenség által fenyegető ínség ügyében, ugyanaz a Sajó-Hernád pártszaggatásai ellen közösen teendő intézkedések iránt, Marosvásárhely szab. kir. város az uzsora meggátlásáról. 7) A Szinva és Pecze szabályozásáról küldöttségi jelentés. 8) Miskolcz városának a kövezet-vámdij felemelése, s némely közvetett adók behozatala iránti kérvénye. 9) Küldöttségi jelentés a hadsereg és a honvédség beszállásolásáról szóló törvény folytán szükséglendő intézkedésekről. 10) Jelentés az árvapénzek jövő elhelyezésének módozataira nézve az 1877. évi XX. t. sz. értelmében. 11) Az 1880-ik évi megyei közmunkaerő összeírásának megvizsgálása. 12) Községi költségvetések megbirálása az 1880-ik évre. 13) Küldöttségi jelentések. 14) Különböző községi és magán ügyek. Miről a t. közösség és a t. bizottsági tagok azzal értesittetnek, hogy e tárgyak szabályos előkészítése végett f. évi november 2 án az alispáni hivatalos helyiségben állandó választmányi ülés fog tartatni, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1879. octóber 21-én. Bay Bertalan s. k. alispán. 1990 . 7 a jg . T10879” Borsodraeve közigazg. bizottsága. Farkas Károly, a miskolczi járás alsó szakaszának szolgabirája, a m. kir. igazságügyministerium folyó évi 2539. számú rendeleténél fogva a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodás jogával felruháztatván, a törvényszabta esküt a közigazgatási bizottság előtt nyilvánosan letette s ezzel bírói működésének tettleges megkezdésére feljogosittatott. Miről a t. közönség, a szolgabirák és Miskolcz város polgármestere utján, úgyszintén a ..Borsodi hivatalos közlönyben is értesittetik. Kelt Miskolczon, a borsodmegyei közigazgatási bizottság 1879. octóber hó 14-én tartott üléséből. Főispán ur helyett Bay Bertalan, alispán, elnök. Hid vám a gőzkazánok és cséplőgépek szállításáért. 407. szám. Nem lévén befoglalva a vámszedési joggal biró megyei hídjaink mindenikének tarifájába a gőzkazánok és cséplőgépek átszállításáért szedhető vámdij, az e részben tapasztalt önkénykedések megszüntetése végett ezennel elhatároztatik, hogy a sajóládi megyei hidvám tarifájának a minisztérium által is jóváhagyott tételeihez alkalmazkodva, f. évi október hó 15-től kezdve a vámszedés jogával bíró minden megyei hídjainkon egy gőzkazán átszállításáért 1 frt, gőzkazánhoz tartozó cséplőgép átszállításáért 50 kr. vámdij szedhető. Ez alkalomból hatályon kívül helyeztetik, az 1872. évi 52 számú megyei határozatunkban foglalt azon intézkedés, mely szerint kimondatott, hogy a községi vagy magántulajdont képező hidakon gőzkazán szállításáért a hid minden folyó éle után 50 kr. szállítási dij vehető. Jelen határozatunk a szolgabirákkal és Miskolcz város polgármesterével közhírré tétele és a hidvám bérlőkkel leendő tudatás végett közöltetik. Kelt Miskolczon, Borsodmegye 1879. évi September 30-án tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta Lévay József főjegyző. (A szőlő és a bor vegytana. Nemcsak a népesség sűrűsége, a munkáskéz sokasága határoz egy ország gazdasági műveltsége felett, hanem határozó tényező e tekintetben, ha az egyének külön-külön foglalkozásaikban kellő gyakorlati és elméleti szakképzettséggel bírnak. A foglalkozások igen sokfélék, s a nemzet haladásával mindegyre határozottabb jelleget öltők. Minden becsületes foglalkozás jogosult, csakhogy egészséges államszervezetben e foglalkozási ágak arányosan megosztják, s nem lenne szabad, hogy egyik-másik a többiek rovására túlhatalmasodjék. A nemzetek életében gazdasági tekintetben is három korszakot különböztetünk meg. Az ókor a földbőség, tőkehiány, ritka népesség, a rabszolgaság intézménye és később a földhöz kötöttségben nyilvánul. A középkor a munka tényezőjének kiváló jelentőségre jutását s mintegy tőkésítését a czéhrendszerben tünteti élénkbe. Az újkor a tőke uralomra jutása s vele kevesek feudális szabadossága helyett a nemzet zömének alkotmányos szabadsága s élénk érdekküzdelmével kezdődik. Itt már a munka, verseny és forgalom szabadság, mint a nemzeti termelés éltető elemei, a tulajdonjog, vagyis a becsületes szerzeménynek kizárólagos használásának biztosítása mind olyan vívmányok, melyek a földbirtokosok, munkások és tőkések hármas csoportját, egy adott esetben bármely termékeny foglalkozásban segélyezni is képesek. Ámde bármely foglalkozás termékeny keresztülvitele azon szellem, erkölcsi mozgatótól függ, melynek alapja az önművelődés. Ezt pedig megszerezni a munka jelen tisztes helyzetében, társadalmi állásunk ez idejű szerkezete s annak jótékony hatása mellett nem nehéz, csak azt ne feledjük, hogy gyakran becses szabályokra bukkanhatunk még oly adatok tanulmányozása által is, melyek első tekintetre nem látszanak gyakorlati eredménnyel kapcsolatban állani. A gazdasági kifejlődést akadályozó s hátráltató állapotok gyarló voltuknál fogva megszűntek, ma már gazdaságot tanulni kell, s hogy e pályán megélhessünk s becsülettel haladhassunk mindvégig — az értelmiséget kell mivelnünk s fejlesztenünk. Ma már a hazai nagybirtokosok jobb része is szükségesnek tartja gazdasági ismeretekben magát kiképezni, példák erre gazd. tanintézeteink, hol jelenleg több nagybirtokos család gyermeke igyekszik a nállunk anyira hiányzó gazdasági szakkészültséget megszerezni. Ily komoly törekvés gyümölcseire méltán számolhat a haza, mert nálluk a nagybirtokos osztály egy részénél látható beteges tétlenség megszűnvén, a kezeikben lévő termelő tényező illő kamatot is fog hozni. Csakis igy fogyhat meg azon régi világbeli mezőgazdák száma, kik állítani szeretnék, hogy a gazdasághoz tudományos ismeret nem szükséges, sőt ártalmas, mert hogy a gyakorlat és elmélet egymással ellentétben állanának, egymásba ütköznének nem egyébb csalfa tévedésnél. Szükséges a tudományos forrásoknak és eljárásoknak ismerete minden oly egyének kiképzésében, kik most vagy a jövőben a földművelés előbbrevitelének fognak szolgálni, mert mentős tágabb körű a mezőgazda elmélete megfelelő gyakorlat mellett, annál sikeresebben fog pályáján mozoghatni. A mezőgazdasági üzlet bármely ágával foglalkozzék a gazda, szükségkép ésmerm