Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1880-01-01 / 1. szám

Miskolcz, 1880. január t 1-sö szám. Tizennegyedik évfolyam. BORSOD. ÜIi¥0MII EitTEStm Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Elöl eg esen fizetendő : Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek Egész évre . . - 4 „ - „ Nyilt-tér sorja . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Midőn lapunk 13 éves pályafutásának végével szives olvasóinkhoz fordulunk — kibo- csájtván újra előfizetési felhívásunkat — azt a szokás és azon tiszteletnél fogva teszszük, melylyel kell hogy viseltessünk azok iránt, kik átlátva egy helyi érdekeket képv selő lapnak szükséges­ségét, annak létrejöttét már 13 évvel ezelőtt érdekkel fogadták s életét folytonos és növekvő párt­fogásukkal tartva fel, azt most már a közjó és jótékony czélú intézetek és egyletekre nézve, nél­külözhetetlen közeggé tevék. Nagyhangú ígéreteket tenni nincs szándékunkban, elégnek tartjuk a hivatkozást lapunk 13 éves múltjára, mely idő alatt mindén törekvésünk odairányult, hogy nehéz feladatunknak megfelelve, a közérdeknek hű őrei és meleg támogatói legyünk. Ez lesz jelszavunk a jövőre is s számos munkatársaink segítségével — kiknek egyedül köszönhető, hogy lapurtk helyét eddig is a lehetőleg betöltötte — ezután is oda fogunk igye­kezni : hogy tartalomban dús és változatos olvasmányt nyújtsunk szives olvasóinknak Gondunk leend reá: hogy megyei és városi közéletünkben felmerülő, mindnyájunkat első sorban érdeklő eseményeket lapunkban hiven tükröztessük vissza ; hogy köz- és egyleti éle­tünk egyes főbb mozzanatait pártatlanul megbeszéljük s nemes törekvésükben tőlünk telhetőleg támogassuk. Beható figyelemmel fogjuk kisérni közgazdasági ügyünket, minélfogva a gazdászat és szőlészet terén felmerülő újabb vívmányok felett kötelességünknek fogjuk tartani, eszmét cserélni s ezzel ajánlani azt, a mi üdvös, a mi mostoha sujtolt viszonyaink között, a közvagyonosodást van hivatva előmozditani. Gondoskodni fogunk, hogy tárczarovatunk tanulságos s gyönyörködtető olvasmányok­nak legyen tárháza, s végre hogy vegyes czimű rovatunk lehetőleg helyből, vagy a vidékről merí­tett legyen, szóval, hogy lapunk a megyei s helyi érdekeket kicsiben és nagyban lehető hiven képviselje. Hogy mindezt megtehessük, nem fogunk visszariadni az áldozatoktól sem, hozván több­ször egész Íves mellékleteket melyet s a kiállítási külcsint ha tekintetbe veszszük, azt kell monda­nunk, hogy lapunk minden hazai lapok között csaknem a legolcsóbb. Ezek után kérve jövőre is a mélyen tisztelt közönség szives pártfogását, maradtunk ki­váló tisztelettel a, szerkesztőség'. BT <éz ^fizetési feltételek lapunk homlokzatán olvashatók. Nézetei a zárgát rendszerien vizszabályozásokról a francziák- nak. Ismerteti Kissházy Gyula mérnök. A pinayi gátnak befolyása annál figye­lemreméltóbb, mert amint ezt az állam ta­nácsnak egy 1711 évi junius 23-án kelt hatá­rozata tanúsítja, azon öntudatos czólból építte­tett, hogy az árvizeket mérsékelje, és azok hir­telen kitolulásának mesterséges gátat vessen, eként pótolván azon természetes akadályokat mellyek a folyamnak felső részében okszerűt­len ül leromboltattak. — S ime a Pinay mel­letti gát rendeltetésének a legközelebbi ok­tóber hóban is szerencsésen megfelelt, mert az árvizet a legkisebb vízállás felett 21.47 m. magasságban torlaszolta fel; az ily mó­don vissza tartott és a forczi síkságra fel­gyűlt vízmennyiség 100 millió köbméterre becsültetik ; az árvíz pedig Roaunenál leg­nagyobb magasságát ezen nagy medencze megtelte előtt 4 vagy bórával hamarább érte el. — Ha a pinay-i gát nemlétezik az árvíz nemcsak sokkal hamarább érkezett volna Ro- anneba, hanem az általa minden másodpercz- ben hömpölyitett vízmennyiség 2500 köb­méterrel nagyobb leende: idő tartama az ár­víznek rövidebb lett volna ugyan, de a kép­zelet is elijed annak elgondolásától mennyi­vel nagyobb pusztításnak lett volna színhelye a Loire völgye. —Külömbeu a vizszinnek a pinay gáton felül való nagy emelkedése semmi szerencsétlenségei nem okozott; ellenkezőleg a forczi síkságon még sok esztendőu át érez­hető lesz a gát állal teltartott vizek jótékony iszapoló hálása. Ez volt szerepe ezen műnek, melyet bölcs előrelátás biztonságunkra és nekünk útmu­tató például emelt. Azon völgy torkolatokban ugyanis mellyekből folyóink mellékágai ki­ömlenek, sok oly pont van, hol a pinay-i gát­nál adott példát gazdaságosan utánozhatjuk, ha ezen pontokat jól választjuk meg, hasz­nosan, mert mérséklendik a víz lefolyását; és minden baj nélkül mert legtöbbnyirea me­zőgazdaságnak hasznos szolgálatot teendőnek. Ezen egész magasságukban nyílt gátak ho- lyett tömör zsilipekkel és bukó fallal ellátott gátak it hozattak javaslatba. — Az igy szer­kesztett víztartók, miután az áradások vizei tetszés szerinti időben bocsáttathatnának le száraz években, a földmivelés czéljaira és a folyók kis vízállásának czélszerű szabályozá­sára használtathatnának fel. — Az 1711-iki edictum melyet Collignon említ, tökéletesen jelzi azon szerepet, melyet ilyen gátaknak be tölteniök kell. Benne a következő hely for- dúl elő: Elkerülhetetlenül szükséges: hogy a folyónak azon részében, hol a hajók nem közlekednek, három gát építtessék, az el­ső a Pinay melletti oszlopoknál a má­sodik a Larochis kastély helyén és a harmadik azon régi hidak oszlopa és hídfőjénél, mely a Loireon St. Maurice falu végén volt építve; ezen gátak segélyével a viz szabad folyása meglévén gáto’va ha nagy áradások jönnek, azon viz mennyiség, mely két nap alatt folyna le, alig fog 4 vagy 5 nap alatt lefolyhatni.— A viz mennyisége ily módon felényire lévén leszállítva nem fog oly pusztításokat tenni, amilyenek 3 év óta előfordulnak. És valósággal 1856-ban épen úgy mint 1846-ban a pinayi és La Rochis gátak Roannét a végromlástól men­tették meg. Vegyük szemügyre még ezenkí­vül, hogy Boulanger a Loire departement ré­gibb fő mérnöke szerint, a Pinay gát csak 170o00 frankba került és a La-Roche mel­letti 40000 ezer frankba; és hogy ugyan ő 5 ilyen újabb gátnak, és 24 elzárásnak költségét, mely tervezete szerint a Loire mellék folyóin volna építendő, csak is 3, 400, 000 frankra számítja. Különben Po- loncean volt építészeti felügyelő, ki részben ugyanazon rendszer mellett van, úgy tartja, hogy az ilyen gátakat begyepesedett földtöl­tésekből és faszerkezetekből is, és igy termé­szetesen még sokkal gazdaságosabban lehet­ne elkészíteni. Minthogy pedig nagyon fon­tos, hogy az egyes kisebb mellék folyók ár­vizei ne egyszerre érkezzenek a tőfolyamba, talán lehetséges volna az elzáró gátak helyes alkalmazása által, bizonyos mellékfolyók vizeit úgy vissza tartani, hogy az egyes fo­lyók árvizei mindig egymás után és ne egy­szerre érkezzenek oda. Az előbbiek szerint és Pinay mellett szerzett tapasztalás után, ezen zárgáíak nem hogy a földmivelésnek kárára, hanem ellen­kezőleg hasznára lennének azon iszaplerako­dások által, melyek ezen mesterséges tavak-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék