Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-06-03 / 23. szám
milliomokra tehető rovarfészkeket, a lerakott peték jövő tavaszkor, számmal ki sem mondható milliárdokban kikelnek, a megkezdett pusztító művet bevégzendő, akkor csakugyan azt mondhatjuk , hogy a miskolczi hegyeken ez idén utoljára szüreteltünk. Itt felette sürgős az erélyes intézkedés; szükséges, hogy minden szőlő tulajdonos talpon legyen, a fészkeket hernyó szedő gyermekekkel zsákokba szedessék s elégessék; szükséges a katonai itteni parancsnoksággal érintkezésbe tenni magát, hogy néhány ezer katonát adjanak segítségül. Ki kell minden árvaházi s ápoldai áponczokat, megyei rabokat stb. rendelni, szóval mindent meg kell mozgatni, hogy ezen városunkra mért csapást lehetőleg eltávolítsuk. Szerintem, miután gyermekekkel legjobban össze lehet a fészkeket szedetni, az elemi iskolai tanítókat mind fel kell hívni, hogy hetenkint 2-szer h. u. járják össze a közeli szőlőket s szedessék a tanonczokkal a fészkeket. Más országban rég történt volna e részben gyökeres intézkedés, mert ezen rovar rosszabb a sáskánál, minhogy a sáskák ha elpusztították a vetést tovább repülnek, de az eszelény itt felel meg, hogy tavaszra nagyobb számban pusztítson. Ne várjuk be a veszélyt összetett kézzel, hanem kövessünk el mindent, hogy ezen kis ellenséggel győzedelmesen megbirkózhassunk. Minthogy annak kipusztítása sokkal könnyebb mint a phylloxera kiirtása, amenyiben ennek fészkei előttünk vannak s gyermekek segítségével is keresztül vihető. Gondoljuk meg, hogy mivé lesz városunk, ha a szőllőtermelést be kellend szüntetni s városunk czimeréről a századok óta diszlő szőllő fürtöt le kellend törülni.*) F. B Figyelmeztetés. Az eszelény bogár az ország több bortermelő vidékein, — ezek között Miskolcz város határában is oly ijesztő mérvben lépett fel a szőlőkben, oly terjedelmű pusztulást okozott, mely a nmirsgy földmivelés, ipar és kereskedelem ügyi m. kir. ministeriumnak is felkelté figyelmét s az irtásra vonatkozólag a legszigorúbb *) A buzditási szózatot helyeseljük, de nem az eszközöket, melyeket czikkbe ajánl. Szerk. TÁR CZ Affelé a. Beszély Édes Vinczétől. VII. „Védi Napoli e poi muori“ — mondja a hazája szépségére s áldásteljes földjére büszke nápolyi. És nem csuda, mert ki Nápolyban volt s illatos levegőjét szívta, azon tudattal halhat meg, hogy látta e föld paradicsomát. Azonban e tekintetben is minden attól függ , mit minő szemekkel tekint az ember. Bizonyára az, ki szolgált seregétől környezetten, ruganyos pamlagon szivarozva, hűsítő gyümölcsök eldelete mellett töltheti el a nap forró óráit, s a leszálló nappal pedig kényelmes hintájába vetve magát, szívhatja a tenger hssegét, az itt feltalálta a paradicsomot; de a szegény, szegény itten is mint mindenütt, s a szép Nápolyban aligha feltalálja földi édenét. Az utazó is, ha megbámulta a természeti ritkaságokat s szemeit azon nyomorra veti, mely itt a fényes paloták küszöbén hever, lábairól az úti port leverve, még gyorsabb léptekkel fog sietni az édes haza felé. Nekünk azonban, ha Amadét fel akarjuk találni, Nápolyba kell mennünk, mert idehozta ő Frankhonból Narcissát. Nem a maga jó kedvéből ugyan, hanem előleges alku után. Narcissa ugyanis tartózkodási helyül e várost tűzte ki, s itt is a legelőkelőbb világtól lakott részt, a Chiara-utczát. De Amadé, miután Narcissa egy általa ajánlott kéjlakot el nem fogadott, — nem akarván, mint mondá, — murmuta gyanánt a külvilágtól elszigetelten élni, — takarékossági szempontból mégis csak a St. Lucia-utczán vett lakást, bár ez is pokoli drága szállás volt. A miskolczi helyi hitvallást követők lyceumi főgymnásiumában a folyó 1879—80-ik iskolai év végével köz- és érettségi vizsgálat napjait az iskolai elöljáróság következőleg állapította meg: A közvizsgálatot megelőzőleg a gym. 8. osztály tanulói június hó 7-én és 8-án tesznek osztályvizsgát. A gymnasiumi 8-ik osztályú vizsgát kellő sikerrel letett tanulók Írásbeli érettségi vizsgát tesznek jun. hó 9. 10. 11. 12. napjain. Ugyanezek szóbeli vizsgát tesznek jun. hó 14. 15. 16. 17-ik napjain. A közvizsgálat jun. 20-án kezdődik a midőn délelőtti isteni tisztelet végeztével az avasi temp-Lépjünk be e helyre, utunk kellemes illatú virágokkal rakott lépcsőzeten az emeletre vezet. Itt találjuk őket épen a párolgó reggeli mellett ülve, de melyet úgy látszik egyiknek sincs kedve megizlelni. Nem a legjobb hangulatban lehetnek, mert míg Nareissa kanalával dobol az asztalon, addig Amadé erős füsttel szívja szivarét. Hihető, egy már korábban kezdett kellemetlen párbeszéd benyomása alatt merültek ily mély hallgatásba. Nareissa azonban egyszer csak megszűnik kanalával játszani s gúnyos mosolylyal megszólítja Amadét. — Tegye le már ön illatos regáliáját, én nem tudom mit szeret rajta oly nagyon ? Nekem mindig úgy tetszik, mintha öltönyébe kapott volna a tűz, s annak szaga töltené be a szobákat, —■ tőle rendesen migraint kapok. Amadé e szavakra égő szivarát findzsája habos levébe dobá, s egy darabig bámulva nézte miként alszik ki lassú zizegéssel égő tüze, — majd fejét lassan felemelvén, inkább szomorúan mint kedvetlenül mondá Narcissának : ma igen igen rosz kedve van. — Nos! nincs méltó okom, rá ? Önnek fösvénysége kit ne bosszantana ? Én kívántam szállást a Chiara-utczán, ön pedig, mert olcsóbb, a St. Lucián fogadott s e miatt kénytelen vagyok azon szegény ördögök közt lakni, kik nagy urat szeretnének ugyan játszani, de nincs elég módjuk hozzá. Önt felkértem, hogy a Theatro nuovában nekem az első emeleti második páholyt foglalja le, —• ön nem tette, s abban most egy „paglietti“*) ripacsos képű neje pompázik. S míg az úri osztály saját fogatán teszi esténként sétáját, addig ön mint egy lazaroni, karján czipel engemet fel s alá az utczán. — De Narcissa az istenért ! . . . — Semmi ,,deu — roppantott türelmetlenül Narcissa, — én a Chiaja-utczában akarok lakni, — bírni akarom az első emeleti második páholyt, — saját fogatomnak kell lenni, még pedig olyannak, melyhez hasonló itt ne legyen! Ah ! az a ripacsos képű engem látcsövével megöl ! Mit néz rajtam oly nagyon ? Elhiszem gúnyos nevet, mert bizonyosan tudja, hogy e páholyt én akartam. Hogy miként szerzi meg én ? az nem az én gondom, — e büntetést fösvénységéért megérdemli. — Legyen tehát, mint Nareissa akarja — mondanom minden lehangoltság nélkül Amadé. — E miatt ne üljön ajkain a harag villáma, mely kegyedet legkedvesb tulajdonától, vidám kedvétől, fosztja meg. — Jól van, legyen békesség köztünk, — válaszoló Narcissa, a diadal mámorától ittasult szemekkel, ajkait csókra nyitva. — Azonban hogy engem se tartson valami nagyon rosznak, én is engedek, s azt. G... herczeg báljába ezúttal nem fogok elmenni. Meg van ön elégedve ? Nos tehát ma menjünk óhajtása szerint a tengerre. Ezzel az érintetlenül maradt reggelit mindketten ott hagyták, hogy magukat a tengeri kiránduláshoz előkészítsék , a szobáikba vonulának. Mint láthatjuk e párbeszédből, Amadé boldogságának egén is mutatkoztak olykor- olykor terhes fellegek, s ezek akként szaporodtak, a mint a gazdálkodni akaró Amadénak ezrei, hovatovább mind gyorsabban fogyatkozásnak indúltak. De hagyjuk itt Amadét képzelt mennyországával, s mig ők a vigalmak zajába temetkezve fecsérlik a pénzt, keressük fel mi a szerencsétlen Helént pusztalaki magányában. (Folyt. kiv.) *) Paglietti-nek *) szalmakalapnak csúfolják az ügyvédeket. intézkedések elrendelése vált szükségessé, — ennél fogva minden egyes szőlő birtokos ezennel felhivatik, hogy a szőlőjében levő az eszelény által összegöngyölgetett szőlő és körtvefa leveleket oly gonddal szedje le, hogy sem a szőlő tőkében, sem a földön, sem végre a körtvefákon ily levelek találhatók ne legyenek, mivel az alól írott városi rendőrség minden egyes szőlőt külön meg fog szemlélni és az ezen rendeletet roszszul vagy éppen nem teljesítő hanyag szőlő tulajdonosokat azon kívül, hogy az eszelény leveleket költségére leszedett, a legszigorúbb pénzbeli büntetésre fogja elmarasztalni. Az ily leszedett eszelény levelek elégetendők. Mindezek előre bocsátásával szükségesnek látom magukat a hegybírákat is felhívni, miszerint tiszteknél fogva hassanak oda, hogy ezen rendelet a legkifogástalanabbul teljesítessék. Az illető pásztor által haladók nélkül szólittasanak fel minden egyes szőlő tulajdonosok az eszelénynek fentebb irt s azonnal foganatba vett pusztítására. Az eszelény levelek leszedésére és megégetésére i. é. május 30-tól junius 5-ig terjedő időköz szabatik ki, ezentúl a hatósági ellenőrzési szemle azonnal kezdetét veendi. Kelt Miskolczon, 1880 május 25. Zsarnay Győző, Miskolcz város rendőr főkapitánya. (Köz- és egyleti élet. Értesítés, lomban — az igazgatói évi jelentés után — egyházi köz - és összhangzatos éneklésből és kardasokból vizsgálat s egyszersmind a nagy hallgató teremben az iskolai zenekar előadása mellett rajzmai kiállítás lesz. Ugyan e napon d. u. 3 órakor az avasi templomban, a tanuló ifjúság „Kazinczy-kör“-e tartja örömünnepét, melynek fogalmazási és szavaslati mutatványai nyugpontjait az összhangzatos éneklőkar tölti be s egyszersmind a pályakérdések jutalmai osztatnak ki. Ennek végeztével a testgyakoroló növendékei mutatják be haladásukat. A közvizsgálat rendje ez: az első küldöttség előtt vizsgáltatnak : jun. 21. 22-én a gym. 7-ik; 22. 23-án a gym. 6 ik; 23. 24-én a gym. 5-ik. A második küldöttség előtt: jun. 21. 22. a gym. 3-ik; 23. 24-én a gym. 4-ik. A harmadik küldöttség előtt: jun. 21. 22-én a gym. 1-ső 23. 24-én a gym. 2-ik osztály. Az elemi fiosztályok vizsgájának rendje : az első küldöttség előtt: jun. 28-án az elemi 1-fő, 29-én az elemi 2-ik osztály. A második küldöttség előtt: jun. 28-án az elemi 3-ik, 29-én az elemi 4-ik osztály. Június 16. és 17-én a gym. 8-ik osztályba bejegyzett magántanulók írásbeli, 18—19-én szóbeli vizsgálata fog tartani. A többi magántanulók vizsgája junius 26. és 27-én leend. Junius 25-én iskolai tanács tartatik, melyen a tanuló ifjúság tudomány és erköcsben tett előmeneteli osztályozása történik s a jelesebb tanulók közt az ösztöndíjak és jutalmak kiosztatnak. Az 1880 —81-iki iskolai év 1. 6. sept. 1-én kezdődik. A tandíj félévenként előre fizetendő. Kelt Miskolczon, 1880. ápril 22. Bizony Tamás, Halmy Gyula, iskola-kormányzó, mint ez évi ig. tanár. Meghívás: Az izr. népiskola ma d.u tartja meg a „vörös rákon“ szokott tavaszi mulatságát, melyre a t. szülők és tanügybarátok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak Külön meghívók nem küldetnek szét Miskolcz, 1880. junius 3-án. Az izr. tanítótestület.