Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-07-01 / 27. szám
Tizennegyedik évfolyam Miskolcz, 1880. julius 1. 27-ik szám. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — Nyilt-tér sorsa 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. „ a kiadóhivatalhoz Intézendők. waxauaa lakisim Előfizetési fellapi*váLS. Az ismét beállandó félév alkalmából van szerencsénk előfizetőinket tisztelettel felkérni, hogy lejárt előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. A t. közönség már régóta látja, ismeri törekvésünket s bizonyára legjobb bírája leend annak, hogy helyes-e az irány, melyben lapunkat eddig vezettük, s melyet jövőre is minden tekintetben megtartani ígérünk. Rajtunk nem fog múlni az akarat, lapunkat a közönség érdekének megfelelőig vezetni, nem a közügyet szolgálni; jól tudván, hogy ez képezi létalapját minden egyes lapnak, és hogy csak ez esetben várhatjuk a t. olvasó közönség becses támogatását, melyért esedezve maradtunk kiváló tisztelettel (A szerkesztőség. (Megyei hivatalos közlemények. 1885. A miskolczi járás alsó szakasz szelki. 1880. gabiiájától. Pályázati hirdetmény. Rudics Kálmán elhalálozása folytán a heőkeresztúri körjegyzői állomás, melyhez H.-Keresztúr és Szakáld községek tartoznak, üresedésbe jővén, annak választás utjáni betöltésére ez. évi julius hava 26-ik napjának délelőtti 10 órája tűzetik ti Heő-Keresztúr község házához, — felhivatnak tehát mindazok , kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy az 1871-ik évi XVIII. sz. 74. §-a értelmében felszerelendő folyamodványaikat alálirottnál a választást megelőző napig bezárólag adják be. A nevezett körjegyzői állomáshoz a következő javadalmak kötték: 400 írt készpénzfizetés, 52 frt utazási átalány, 9 osztályozott és 4 catastrális hold föld, és 3 osztályozott legelői illetmény használata és szabad lakás. Kelt Ónod, 1880. jun. 18. Losonczy Farkas Károly, szolgabiró, 1815 87 Árlejtési hirdetmény. k. 1880. A miskolczi járás felső szolgabirói szakasz területén a folyó évben építendő s a megyei tervezet 3.4.5. 6. 7 és 9. tételszámai alatt megjelölt műtárgyak kiépítése czéljából folyó hó 28- án d. e. 9 órakor, alulírott szolgabiró hivatalos helyiségében szóbeli nyílt árlejtés fog tartatni, melyre a válalkozni kívánók azzal hivatnak meg, hogy a tervezet szerint előirányzott 1093. frt. 61. kunak 5°/p-át az árlejtés alkalmával bánatpénzzel letenni kötelesek. Az árlejtési föltételek és költségtervek addig is a hivatalos órákban a borsodmegyei m. kir. építészeti hivatalban megtekinthetők. Kelt Miskolczon 1880.junius hó 22-én Bay Barnabás szolgabiró, v N nehány szó a kataszterről. Ne ijedj meg nyájas olvasó, nem fogok értekezést tartani a kataszter szükséges, vagy szükségtelen, jó vagy rosz, helyes vagy helytelen voltáról; arról is lemondok, hogy az e tárgyban hozott törvény, miniszteri rendeletek, vagy az anketten hozott határozatok üdvtelen vagy üdvös voltát biválgassam; nem fogok a kataszteri személyzet mellett, sem ellene szólni, hanem felhívom figyelmedet oly körülményre, melynek hasznát vehetni melyet talán ismersz is, de épen közelséges apróságánál fogva nem vehetsz figyelembe, ugyanis: Az osztályba sorozást a p. n. minisztérium elrendelte, s gyors keresztül vitelét sürgeti. Alapul ezen munkálatnál — amenynyiben a terület kataszterileg fel nem méretett — a kiigazított adó telekkönyvek, illetőleg az ezekből készített osztályba sorozási föld könyvek, amennyiben felméretett, az ezen mérés alapján szerkesztett s már kiigazított telekkönyvek vétettek. Tapasztalásból tudom, hogy mindezen telekkönyvekben a tulajdonosok sok esetben hibásan vannak bevezetve s különösen az egyforma nevű birtokosok birtoka, nincs kellőleg feltüntetve, minek folyománya, hogy az ezen telekkönyvekből készült egyéni birtokévek, oly zavarosan kerültek az adó kivetésével megbízott jegyző kezeihez, hogy abból vagy épen nem, vagy sok munka s vesződség árán tudott csak eligazodni, de legtöbb esetben, ha az egyéni birtok évben rendbe hozatott is, az egyes birtokos birtoka, az adó telekkönyv ki nem igazíttatott. Most a becslő biztosoknak ismét az adó telekkönyv a kiindulási alap, ő az egész járás birtokát nem ismeri, nem ismerheti. De minden egyes birtokos ismeri a maga birtokát, s a jegyző és községi elöljáróság rendelhet, minden községben oly embert esetleg embereket, a ki szintén ismeri, s a valódi tulajdonos minden vezeték, kereszt, esetleg mellék nevét, az rendesen vezettetheti be az ismét átdolgozandó adó telekkönyvbe, s ha még a név bevezetése mellett a ház számra is kellő figyelem fog fordíttatni, lehetetlen, hogy az ebből készítendő új egyéni birtokévekben, ismét annyi tévedés forduljon elő, mint az a kiigazítási munkálatoknál tapasztaltatok. De felvigyázhat az illető tulajdonos maga is, minthogy most nem csak egyszerű névkiigazításról, de az újból kiszámított tiszta jövedelmek helyes alkalmazásáról, az az osztályba sorozásról van szó, s ha a birtokos a községben megjelenő királyi és választott becslőket, a helyszínén felvilágosítja, lehet, hogy birtoka helyesebb osztályozást nyer, s megmenekedik, a későbbi felszólamlás tárgyalással, kellemetlenségeitől, esetleg értesülést nyervén, az általa helytelennek tartott felvételről, megteheti idején a részére törvény által biztosított s orvoslásra vezető utat. Figyelmeztetem tehát a birtokos osztályt, kísérje figyelemmel, a kataszteri eljárást, s igyekezzék saját érdekeit, hogy ne mondjam bőrét védeni, mert az 50-es években idegen hatalom által készített ideiglenes kataszter még 1880-ik évben is adóalap; — hát akkor az ország törvényes fejedelme s országgyűlése által elrendelt, saját fiaink által készített állandó kataszter hány évig fogja az adóalapot, képezni? Véleményem szerint helyes katasztert, a birtokos osztály közbejötte, s élénk érdeklődése nélkül készíteni lehetetlen. De a törvényadta befolyást fel nem használni, maga ellen elkövetett bűn is lévén, nem győzöm eléggé ajánlani a birtokosoknak, hogy a kataszteri munkálatok készítésen részt vegyenek s az iránt érdeklődjenek, saját jó voltukért. Tekintetes szerkesztő úr! A „Borsod“ i. e. 26 számában „A népiskolai vizsgákról“ czímmel Nagysándor sajó-kazai ref. tanító úrtól egy czikk jelent meg, melyre pár észrevételemet a következőkben vagyok bátor megtenni: Nem akarok itt a czikkíró által felvetett ama kérdésnek , hogy „szükségesek-e az évenkénti többszöri népiskolai vizsgálatok, vagy nem ?“ — taglalásába bocsátkozni, minthogy az ezen érdembeni intézkedési jog a nagyi. egyházmegyei kormányszék hatáskörébe tartozván, ennek fejtegetésére magamat jogosítottnak nem érezem. Czikkének csupán következő része az, mely felszólalásra késztet: „De nincs bosszantóbb és egyszersmind nevetségesebb a higgadt tanító előtt annál, mikor egy fiatal pap, ki tanító soha nem volt, ki csak hallásból tudja mi fán terem a gyermek tanítás — felruházva a körlátogató elítész czimmel, merev tekintélyt erőszakolva magának — az iskolába lép be. Szinte élvezetet talál a 6-17 éves gyermek remegtetésében.