Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1880-07-01 / 27. szám

Tizennegyedik évfolyam Miskolcz, 1880. julius 1. 27-ik szám. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft.­­ kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — Nyilt-tér sorsa 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft.­­ „ a kiadó­hivatalhoz Intézendők. waxauaa lakisim Előfizetési fellapi*váLS. Az ismét beállandó félév alkalmából van szerencsénk előfizetőinket tisz­telettel felkérni, hogy lejárt előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. A t. közönség már régóta látja, ismeri törekvésünket s bizonyára legjobb bírája leend annak, hogy helyes-e az irány, melyben lapunkat eddig vezettük, s melyet jövőre is minden tekintetben megtartani ígérünk. Rajtunk nem fog múlni az akarat, lapunkat a közönség érdekének meg­felelőig vezetni, nem a közügyet szolgálni; jól tudván, hogy ez képezi létalap­ját minden egyes lapnak, és hogy csak ez esetben várhatjuk a t. olvasó kö­zönség becses támogatását, melyért esedezve maradtunk kiváló tisztelettel (A szerkesztőség. (Megyei hivatalos közlemények. 1885. A miskolczi járás alsó szakasz szel­ki. 1880. gabiiájától. Pályázati hirdetmény. Rudics Kálmán elhalálozása folytán a heő­­keresztúri körjegyzői állomás, melyhez H.-Ke­resztúr és Szakáld községek tartoznak, üresedésbe jővén, annak választás utjáni betöltésére e­z. évi julius hava 26-ik napjának délelőtti 10 órája tű­zetik ti Heő-Keresztúr község házához, — felhi­vatnak tehát mindazok , kik ezen állomást el­nyerni óhajtják, hogy az 1871-ik évi XVIII­­. sz. 74. §-a értelmében felszerelendő folyamod­ványaikat alálirottnál a választást megelőző napig bezárólag adják be. A nevezett körjegyzői állomáshoz a követ­kező javadalmak kötték: 400 írt készpénzfize­tés, 52 frt utazási átalány, 9 osztályozott és 4 catastrális hold föld, és 3 osztályozott legelői il­letmény használata és szabad lakás. Kelt Ónod, 1880. jun. 18. Lo­sonczy Farkas Károly, szolgabiró, 1815 87­ Árlejtési hirdetmény. k.­­ 1880. A miskolczi járás felső szolgabirói sza­kasz területén a folyó évben építendő s a megyei tervezet 3.4.5. 6. 7 és 9. tétel­számai alatt megjelölt műtárgyak kiépítése czéljából folyó hó 28- án d. e. 9 órakor, alulírott szolgabiró hivatalos helyiségében szóbeli nyílt árlejtés fog tartatni, melyre a válalkozni kívánók azzal hivat­nak meg, hogy a tervezet szerint előirányzott 1093. frt. 61. kunak 5°/p-át az árlejtés alkalmá­val bánatpénzzel letenni kötelesek. Az árlejtési föltételek és költségtervek ad­dig is a hivatalos órákban a borsodmegyei m. kir. építészeti hivatalban megtekinthetők. Kelt Miskolczon 1880.junius hó 22-én Bay Barnabás szolgabiró, v N nehány szó a kataszter­ről. Ne ijedj meg nyájas olvasó, nem fogok értekezést tartani a kataszter szükséges, vagy szükségtelen, jó vagy rosz, helyes vagy helytelen voltáról; arról is lemondok, hogy az e tárgyban hozott törvény, minisz­teri rendeletek, vagy az anketten hozott hatá­rozatok üdvtelen vagy üdvös voltát biválgas­­sam; nem fogok a kataszteri személyzet mel­lett, sem ellene szólni, hanem felhívom figyel­medet oly körülményre, melynek hasznát ve­hetni melyet talán ismersz is, de épen kö­zelsége­s apróságánál fogva nem vehetsz figyelembe, ugyan­is: Az osztályba sorozást a p. n. miniszté­rium elrendelte, s gyors keresztül vitelét sürgeti. Alapul ezen munkálatnál — a­meny­nyiben a terület kataszterileg fel nem mére­tett — a kiigazított adó telekkönyvek, ille­tőleg az ezekből készített osztályba sorozási föld könyvek, amennyiben felméretett, az ezen mérés alapján szerkesztett s már kiiga­zított telekkönyvek vétettek. Tapasztalásból tudom, hogy mindezen telekkönyvekben a tulajdonosok sok esetben hibásan vannak bevezetve s különösen az egyforma nevű birtokosok birtoka, nincs kellőleg feltüntetve, minek folyománya, hogy az ezen telekkönyvekből készült egyéni birtok­évek, oly zavarosan kerültek az adó kivetésével megbízott jegyző kezeihez, hogy abból vagy épen nem, vagy sok munka s vesződség árán tudott csak eligazodni, de legtöbb esetben, ha az egyéni birtok évben rendbe hozatott is, az egyes birtokos birtoka, az adó telekkönyv ki nem igazíttatott. Most a becslő biztosoknak ismét az adó telekkönyv a kiindulási alap, ő az egész járás birtokát nem ismeri, nem ismerheti. De minden egyes birtokos ismeri a maga birto­kát, s a jegyző és községi elöljáróság rendel­het, minden községben oly embert esetleg embereket, a ki szintén ismeri, s a valódi tulajdonos minden vezeték, kereszt, esetleg mellék nevét, az rendesen vezettetheti be az ismét átdolgozandó adó telekkönyvbe, s ha még a név bevezetése mellett a ház számra is kellő figyelem fog fordíttatni, lehetetlen, hogy az ebből készítendő új egyéni birtok­években, ismét annyi tévedés forduljon elő, mint az a kiigazítási munkálatoknál tapasz­taltatok. De felvigyázhat az illető tulajdonos maga is, minthogy most nem csak egyszerű név­kiigazításról, de az újból kiszámított tiszta jövedelmek helyes alkalmazásáról, az az osztályba sorozásról van szó, s ha a bir­tokos a községben megjelenő királyi és választott becslőket, a helyszínén felvilágo­sítja, lehet, hogy birtoka helyesebb osztályo­zást nyer, s meg­menekedik, a későbbi fel­szólamlás tárgyalás­sal, kellemetlenségeitől, esetleg értesülést nyervén, az általa helyte­lennek tartott felvételről, megteheti idején a részére törvény által biztosított s orvos­lásra vezető utat. Figyelmeztetem tehát a birtokos osz­tályt, kísérje figyelemmel, a kataszteri eljá­rást, s igyekezzék saját érdekeit, hogy ne mondjam bőrét védeni, mert az 50-es években idegen hatalom által készített ideiglenes kataszter még 1880-ik évben is adó­alap; — hát akkor az ország törvényes fejedelme s ország­gyűlése által elrendelt, saját fiaink által készített állandó kataszter hány évig fogja az adó­alapot, képezni? Véleményem szerint helyes katasztert, a birtokos osztály közbejötte, s élénk érdeklő­dése nélkül készíteni lehetetlen. De a törvény­adta befolyást fel nem használni, maga ellen elkövetett bűn is lévén, nem győzöm eléggé ajánlani a birtokosoknak, hogy a kataszteri munkálatok készítésen részt vegyenek s az iránt érdeklődjenek, saját jó voltukért. Tekintetes szerkesztő úr! A „Borsod“ i. e. 26 számában „A népis­kolai vizsgákról“ czímmel Nagysándor sajó-ka­­zai ref. tanító úrtól egy czikk jelent meg, melyre pár észrevételemet a következőkben vagyok bátor megtenni: Nem akarok itt a czikkíró által felvetett ama kérdésnek , hogy „szükségesek-e az éven­kénti többszöri népiskolai vizsgálatok, vagy nem ?“ — taglalásába bocsátkozni, minthogy az ezen érdembeni intézkedési jog a nagyi. egy­házmegyei kormányszék hatáskörébe tartozván, ennek fejtegetésére magamat jogosítottnak nem érezem. Czikkének csupán következő része az, mely felszólalásra késztet: „De nincs bosszantóbb és egyszersmind nevetségesebb a higgadt tanító előtt annál, mikor egy fiatal pap, ki tanító soha nem volt, ki csak hallásból tudja mi fán terem a gyermek tanítás — felruházva a körlátogató­­ el­ít­é­s­z­­ czimmel, merev tekintélyt erőszakolva magának — az iskolába lép be. Szinte élveze­tet talál a 6-1­7 éves gyermek remegtetésében.

Next