Borsod - Miskolci Értesítő, 1882 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1882-11-22 / 47. szám
Miskolcz, 1882. november 22. 47-ik szám. Tizenhatodik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő. Bélyegdij: Fél évre .. . 2 frt — kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. 50 szóig .. . — frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek a Egész évre • • 40 , Nyílt-tér sorsa ... , 20 , 50-től 100-ig . 1 . kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 3782. szám Szendrői járás f. szakasz szoirájától. k. i. 1882 Pályázati hirdetés. Kovács Antal körjegyzőnek elhunyta folytán az abodi körjegyzőség üresedésbe jővén, annak választás útján leendő betöltése i. 1882. évi deczember hó 18-án délelőtt 9 órakor fog Abod községben megtörténni. Ezen körjegyzőség évi fizetése 400 írt, lakás, é/s telek utáni legelő illetőség, 30 írt irodai és utazási átalány. Mindazok, kik ezen állomás elnyerésére pályázni óhajtanak és a község jegyzői hivatal viselésére az 1871. évi XVIII. sz. 74. §-a értelmében képesitve, vannak kérvényeiknek a választási határnapot megelőző határidőben, hivatalomnál leendő beadásáraelhivatnak ; A körjegyzőséghez tartoznak Abod, (ialvács és Meszes községek. Kelt Szendrőládon 1882. november hó 16. Gombos György, szolgabiró. Őszi szántás. Magyarország az, hol mindennek a mi van, alapja a földművelés, a földművelésnél pedig az első művelet, mely egyszersmind a legfontosabb is — a szántás. Nincs a föld kerekségén állam, még Oroszországot sem véve ki, melynek minden viszonyán annyira érezhető volna az, hogy agrikultur-állam — mint Magyarország. Ha van jó termésünk, van minden, virágzik az ipar, élénk a kereskedés, tudomány, művészet alapjaiban élénkül; ha vetésünk elpusztul, szükséget érez minden, még az is, akinek semmi köze a földmiveléshez, a kinek „hátán a háza, keblében a kenyere.“ A földnek minél pontosabb, minél intenzívebb megművelése ennélfogva életkérdés hazánkban, hol minden a földművelésre van alapítva. A természet önkénytes adományait a talajból csak úgy fogjuk kellőleg kihasználhatni, ha az okszerű művelési eljárást a kellő időben és kellő módon alkalmazzuk. A talaj vegyi és természettani alkatrészeit saját javunkra fordítani folyton hatalmunkban áll, ha megragadjuk az eszközöket, melyek segélyével ezt eszközölni képesek vagyunk. A talajnak felporbanyitása, bolygatása, a világosság, melegség és nedvesség feltételeinek megadása mind oly tényezők, melyekkel a gazda műveleti növényeinek létfeltételét biztosítja. Minden vidéknek meg vannak a maga jó gazdái, kiket példányképül lehet állítani az ugyanazon vidék elmaradott gazdái elé. Ha ezen jó gazdák rendszerét vizsgáljuk, azt fogjuk náluk felfedezni, hogy ezen jó gazdák kiválólag nagy súlyt fektetnek a lehető pontos földmunkálásra s ezen műveletnek lehetőleg ősszel leendő teljesítésére. Ha számításba veszszük azon sok előnyt, melyet az őszi szántás nyújt a tavasziak sikerültének, feltétlenül el kell ismerni, ha még oly elfogult is valaki, hogy az őszi szántás alapja a következő évi tavasziak, különösen a kapások sikerüljének. Az őszi szántás munkájával idejekoráni eszközlése ennélfogva azon kellemes helyzetbe juttatja a gazdát, hogy képes nem csak a következő kapásnövényei, de összes kalászos növényei alá is, a talajt kényelmesen és pontosan előkészíteni. Úgy az időjóslatokból, de azon kívül is egyébb jelekből következtethetjük, hogy a jó idő — már t. i. olyan, hol a szántás munkája végezhető — még eltart néhány hétig, tehát igen ajánlatos ez időszakot megragadva — lehetőleg sokat felszántani. A jó őszi szántásnak nagy befolyása van a talaj termékenységére, általa azonban nem juttatunk a talajba külön alkatrészeket, hanem a meglevőket oly állapotba hozzuk, hogy a növények gyökerei könnyebben felvehetik; az eső, fagy, meleg, mind romboló hatást gyakorolván a talaj fizikai alkatrészeire, természetes hogy a rombolással ezen alkatrészek vegyi átalakulása is folyton kedvezőbbé válik. További előnye az őszi és lehetőleg mély szántásnak az is, hogy az őszi és téli nedvességet magába gyűjtvén, a tavaszi és nyári szárazság idején, miután a mély szántásban a növények gyökerei mélyebbre hatolnak, — mintegy tartányban a viz visszamarad, s a mikor a növényzet már más — nem ősszel mélyített, szántott talajokon elsül, kipusztul — ily helyeken, számításba vévén a talaj hajcsövességét is — a legkisebb szomorúság sem észlelhető. Különösen meggyőződhetnek erről a kis gazdák forró, esőszegény nyáron, pl. uradalmak szomszédságában, hol ezek jól művelt, őszi szántásban levő kapás növényei, még meg sem érzik az aszályt, ők pedig már mindenféle növényeik elpusztulásáról panaszkodnak. Az őszi mély szántásnak nagy előnyei még, hogy a növényzet gyökereit kellőleg kiterjeszthetni, elegendő tért találván úgy a szilárd állásra, mint a tápszerek bőséges felhasználása és megszerzésére. Sekély szántásnál a nap heve lehatol a gyökérig, elpusztítja a nedvességet s kiégeti a növényzetet. Ha több eső jár, a nedvesség nem lévén képes lehatolni, s ha egy kis trágyában is részesült a talaj — úgy a gyökerek erőtlensége, mint a túlnedvességnél fogva, hamar beáll a megdőlés. Azonban mint minden szélsőség, úgy itt is könnyen megboszulhatja magát az, ha t. i. oly mélyre szántunk, midőn a feltalaj csak keskeny rétegű, hogy túlságos sok terméketlen u. n. vadföldet hozunk a felszínre. Ily talajoknál okvetlenül szükséges, hogy a mélyítést trágyázással is kössük össze. Minél több trágyával rendelkezünk, annál több lehet a felhozott földréteg egy bizonyos mértékig, soha sem tévesztve szem elől, hogy ezt csakis ősszel tegyük, minthogy télen át az időjárás befolyása szelidítőleg, termékenyítőleg és javítólag hat. Ha trágya nélkül akarunk mélyebb művelést kezdeni, lassan kint tanácsos azt tenni, mert az egyszerre felhozott nyers föld terméketlen s könnyen kárt tehetnénk főleg a gabonavetésnél, mig a gyökérneműeknél bármi mélyen szánthatunk. Szolgáljon zsinórmértékül mindenesetre az, hogy a mily arányban mélyebben szántunk, igyekezzünk oly arányban jobban, gazdagabban trágyázni, mert a vékonyabban hintett trágya elvész eredménytelenül a mélyebb földrétegben, annyival inkább, mert minél mélyebben szántunk, annál több vadréteget kell termékenynyé tennünk a trágyázás által. Minthogy ősszel rendesen kevesebb a gazda munkája, felettébb nagy lelki aggodalom és anyagi előny az, ha a márczius elejével előálló kedvező tavaszi időt azonnal a vetésre használja fel s nem kell várnia, mig a szántással elkészül, nem kell ökreit nyakra főre hajtani s a munkát a legnagyobb kapkodással végeznie. A beálló böjti szelektől, ha már elvégeztük a vetést, meghengereztük a talajt, sok kincset megmentettünk a talaj számára, mi, ha ősszel nem szántunk, bizony nem igen sikerülhet. Hogy mily eszközzel dolgozzék a gazda az őszi szántás alkalmával, az eltekintve egyébb viszonyoktól, függ főleg a talajtól is. Ida például kellő mélységű