Borsod - Miskolci Értesítő, 1882 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1882-11-22 / 47. szám

Miskolcz, 1882. november 22. 47-ik szám. Tizenhatodik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő. Bélyegdij: Fél évre .. . 2 frt — kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. 50 szóig .. . — frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek a Egész évre • • 4­0 , Nyílt-tér sorsa ... , 20 , 50-től 100-ig . 1 . kiadó-hivatalhoz intézendők.­ ­Megyei hivatalos közlemények. 3782. szám Szendrői járás f. szakasz szoirájától. k. i. 1882 Pályázati hirdetés. Kovács Antal körjegyzőnek elhunyta foly­tán az abodi körjegyzőség üresedésbe jővén, annak választás útján leendő betöltése i. 1882. évi deczember hó 18-án délelőtt 9 órakor fog Abod községben megtörténni. Ezen körjegyzőség évi fizetése 400 írt, la­kás, é/s telek utáni legelő illetőség, 30 írt irodai és utazási átalány. Mindazok, kik ezen állomás elnyerésére pályázni óhajtanak és a község jegyzői hivatal viselésére az 1871. évi XVIII­­. sz. 74. §-a értel­mében képesitve, vannak kérvényeiknek a vá­lasztási határnapot megelőző határidőben, hi­vatalomnál leendő beadására­­­elhivatnak ; A körjegyzőséghez tartoznak Abod, (ialvács és Meszes községek. Kelt Szendrőládon 1882. november hó 16. Gombos György, szolgabiró. Őszi szántás. Magyarország az, hol mindennek a mi van, alapja a földművelés, a földmű­velésnél pedig az első művelet, mely egy­szersmind a legfontosabb is — a szántás. Nincs a föld kerekségén állam, még Oroszországot sem véve ki, melynek min­den viszonyán annyira érezhető volna az, hogy agrikultur-állam — mint Magyaror­szág. Ha van jó termésünk, van minden, virágzik az ipar, élénk a kereskedés, tu­domány, művészet alapjaiban élénkül; ha vetésünk elpusztul, szükséget érez minden, még az is, a­kinek semmi köze a földmi­­veléshez, a kinek „hátán a háza, keblében a kenyere.“ A földnek minél pontosabb, minél intenzívebb megművelése ennélfogva élet­kérdés hazánkban, hol minden a földmű­­velésre van alapítva. A természet önkénytes adományait a talajból csak úgy fogjuk kellőleg kihasz­nálhatni, ha az okszerű művelési eljárást a kellő időben és kellő módon alkalmaz­zuk. A talaj vegyi és természettani alkat­részeit saját javunkra fordítani folyton hatalmunkban áll, ha megragadjuk az esz­közöket, melyek segélyével ezt eszközölni képesek vagyunk. A talajnak felporbanyitása, bolyga­tása, a világosság, melegség és nedvesség feltételeinek megadása mind oly tényezők, melyekkel a gazda műveleti növényeinek létfeltételét biztosítja. Minden vidéknek meg vannak a maga jó gazdái, kiket példányképül lehet állí­tani az ugyanazon vidék elmaradott gaz­dái elé. Ha ezen jó gazdák rendszerét vizs­gáljuk, azt fogjuk náluk felfedezni, hogy ezen jó gazdák kiválólag nagy súlyt fek­tetnek a lehető pontos földmunkálásra s ezen műveletnek lehetőleg ősszel leendő teljesítésére. Ha számításba veszszük azon sok előnyt, melyet az őszi szántás nyújt a ta­vasziak sikerültének, feltétlenül el kell is­merni, ha még oly elfogult is valaki, hogy az őszi szántás alapja a következő évi ta­vasziak, különösen a kapások sikerül­jének. Az őszi szántás munkájával idejeko­­ráni eszközlése ennélfogva azon kellemes helyzetbe juttatja a gazdát, hogy képes nem csak a következő kapásnövényei, de összes kalászos növényei alá is, a talajt kényelmesen és pontosan előkészíteni. Úgy az időjóslatokból, de azon kí­vül is egyébb jelekből következtethetjük, hogy a jó idő — már t. i. olyan, hol a szántás munkája végezhető — még eltart néhány hétig, tehát igen ajánlatos ez idő­szakot megragadva — lehetőleg sokat felszántani. A jó őszi szántásnak nagy befolyása van a talaj termékenységére, általa azon­ban nem juttatunk a talajba külön alkat­részeket, hanem a meglevőket oly álla­potba hozzuk, hogy a növények gyökerei könnyebben felvehetik; az eső, fagy, me­leg, mind romboló hatást gyakorolván a talaj fizikai alkatrészeire, természetes hogy a rombolással ezen alkatrészek ve­gyi átalakulása is folyton kedvezőbbé válik. További előnye az őszi és lehetőleg mély szántásnak az is, hogy az őszi és téli nedvességet magába gyűjtvén, a ta­vaszi és nyári szárazság idején, miután a mély szántásban a növények gyökerei mélyebbre hatolnak, — mintegy tartány­­ban a viz visszamarad, s a mikor a nö­vényzet már más — nem ősszel mélyített, szántott talajokon elsül, kipusztul — ily helyeken, számításba vévén a talaj haj­­csövességét is — a legkisebb szomorúság sem észlelhető. Különösen meggyőződhetnek erről a kis gazdák forró, esőszegény nyáron, pl. uradalmak szomszédságában, hol ezek jól művelt, őszi szántásban levő kapás növényei, még meg sem érzik az aszályt, ők pedig már mindenféle növényeik el­pusztulásáról panaszkodnak. Az őszi mély szántásnak nagy elő­nyei még, hogy a növényzet gyökereit kel­lőleg kiterjeszthetni, elegendő tért talál­­ván úgy a szilárd állásra, mint a tápsze­rek bőséges felhasználása és megszerzé­sére. Sekély szántásnál a nap heve leha­tol a gyökérig, elpusztítja a nedvességet s kiégeti a növényzetet. Ha több eső jár, a nedvesség nem lévén képes lehatolni, s ha egy kis trágyában is részesült a talaj — úgy a gyökerek erőtlensége, mint a túl­­nedvességnél fogva, hamar beáll a meg­dőlés. Azonban mint minden szélsőség, úgy itt is könnyen megboszulhatja magát az, ha t. i. oly mélyre szántunk, midőn a fel­talaj csak keskeny rétegű, hogy túlságos sok terméketlen u. n. vadföldet hozunk a felszínre. Ily talajoknál okvetlenül szükséges, hogy a mélyítést trágyázással is kössük össze. Minél több trágyával rendelkezünk, annál több lehet a felhozott földréteg egy bizonyos mértékig, soha sem téveszt­ve szem elől, hogy ezt csak­is ősszel te­gyük, minthogy télen át az időjárás be­folyása szelidítőleg, termékenyítőleg és javítólag hat. Ha trágya nélkül akarunk mélyebb művelést kezdeni, lassan kint tanácsos azt tenni, mert az egyszerre felhozott nyers föld terméketlen s könnyen kárt tehetnénk főleg a gabona­vetésnél, mig a gyökér­­neműeknél bármi mélyen szánthatunk.­­ Szolgáljon zsinórmértékül mindenesetre az, hogy a mily arányban mélyebben szán­tunk, igyekezzünk oly arányban jobban, gazdagabban trágyázni, mert a vékonyab­ban hintett trágya elvész eredménytelenül a mélyebb földrétegben, annyival inkább, mert minél mélyebben szántunk, annál több vadréteget kell termékenynyé ten­nünk a trágyázás által. Minthogy ősszel rendesen kevesebb a gazda munkája, felettébb nagy lelki aggodalom és anyagi előny az, ha a már­­czius elejével előálló kedvező tavaszi időt azonnal a vetésre használja fel s nem kell várnia, mig a szántással elkészül, nem kell ökreit nyakra főre hajtani s a munkát a legnagyobb kapkodással vé­geznie. A beálló böjti szelektől, ha már elvégeztük a vetést, meghengereztük a talajt, sok kincset megmentettünk a talaj számára, mi, ha ősszel nem szántunk, bi­zony nem igen sikerülhet. Hogy mily eszközzel dolgozzék a gazda az őszi szántás alkalmával, az eltekintve egyébb viszonyoktól, függ főleg a talajtól is. Ida például kellő mélységű

Next