Borsod - Miskolci Értesítő, 1883 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1883-05-23 / 21. szám

Miskolcz, 1883. május 16 Tizenhetedik évfolyam. 20-ik szám. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Fél évre.........................2 írt —­kr. Egész évre .... 4 » ,­llendkiv Negyed évre . Nyilt-tér sorsa 1 frt 20 kr. . 20 , Előleg­esen fizetendő: 50 szóig.........................— frt 50 kr. 50-től 100-ig .... 1 „ s Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó­ hivatalhoz intézendő­k. .Megyei hivatalos közlemények. Másolato­k ‘0383*' Szabolcsmegye alispánja. Pályázat. A nagyméltóságú m. k. belügy­miniszter által Szabolcsmegye részére engedé­lyeztetett, eddig még betöltetlen 3 közigazgatási gyakornoki állomásra ezennel pályázat hirdet­­tetik. Pályázni szándékozók igazolni tartoznak, hogy az ügyvédi oklevéllel, vagy b) államtudo­mányi, vagy c) jogtudományi tudori bizonylat­­­tal, vagy d) a jogi négy évi tanfolyamnak a f­en­­álló szabályok szerint való elvégzéséről és az államtudományi államvizsgának sikeres letételé­ről bizonyitvánnyal bírnak; vagy végre az 1883. évi I. t. ez. 5. §-nak végpontja értelmében, hogy a szabályszerű jogi tanfolyamot elvégezték ugyan, de az államvizsgát még le nem lelték.­­ Ezek azonban kötelesek a jogtudományi államvizsgát szolgálatba lépésük után legalább egy év alatt sikeresen letenni, különben állásukat vesztik. A kellően felszerelt és erkölcsi bizonyít­vánnyal ellátott pályázati kérvények folyó évi junius hó 2()-ig Szabolcsmegye alispáni hivata­lához adandók be. Kell Nyíregyházán 1883. áp­rilis 27-én. Zoltán János s. k. alispán. 1361. 1883. Arlejtési hirdetmény. Borsodvármegye szentpéteri járás felső­szakasza területén levő megyei közút vonalon 3 darab faludnak újból építése és 2 darab nagyobb fahidnak megújítása engedélyeztetvén, ezeknek a költségvetés alapján 970 Irt 91 krral előirány­zott kiépítése biztosítására, folyó évi május hó 21-ik napjának d. e. 10 órája Csépányon a szol­­gabirói hivatal helyiségében zárt ajánlati verseny­­tárgyalás fog tartatni. A versenyezni kívánók felhivatnak, hogy szabályszerűen felszerelt, az előirányzott költ­ség 5%-val, mint bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatokat, a fent irt nap d. e. 8 órájáig adják be, mivel a később érkezettek ügyeimen kívül hagyatnak. A bánatpénz a nyertes vállalkozó által mint biztosíték, a vállalati összeg 10 % -ára azonnal kiegészíttetik. A tervek, költségvetések, feltételek a kiírt határidőig a hivatalos órák alatt, a fent irt hi­vatalban megtekinthetők. Az ajánlatban befoglalandó, hogy az ajánlattevő az építészeti tervezetet, költség­­vetést, helyi viszonyokat ismeri, és az árlejtési százalék számmal és betűvel tisztán kiírandó. Csépány, 1883. ápril­is 29-én. Csépányi Ignácz, szolgabiró. Az iszákosságról. I. Borsodvármegye bizottmányi köz­gyűlése, a harmincz tagú küldöttség vé­leménye alapján a korcsmár hitelt me­gyénkben megyeszerte 4­ártban állapí­totta meg. Ezen összeg lesz tehát azon maxi­mum, melynek behajtásánál, a korcsmáros a törvény segélyét igénybe veheti, s min­den ezt felülhaladó összeg, ha csak önkén­tesen meg nem fizettetik, elveszettnek lesz tekinthető. Más megszorító szabályok alkotását a küldöttség nem tartotta kivihetőnek, daczára annak, hogy a miniszteri leirat e részben egészen szabadkezet adott az egyes törvényhatóságoknak, s tudtunk­­kal, más megyékben sem tettek egyebet, mint azt, hogy megállapították a maximál hitelt. Az iszákosságra hajlandó egyéneket úgy sem lehetne megóvni semmi törvény vagy szabályrendelettel, miután a most hozott törvényt is ki lehet játszani.­­ Ki­­játszhatja első­sorban az, ki minden áron ki akarja elégíteni ivási szenvedélyét; ki­­játszhatja pedig az által, hogy a mennyi korcsma van a községben, annyi korcs­mában veszi igénybe az engedélyezett hitelt, s ha már mindenütt kimerítette azt és pénze nincs, akkor megmaradt termését fogja a korcsmárosnak elhordani, mit sem törődve családjával, nem azzal, hogy ily esetben pocsék áron kell azon túladni, szóval a pálinkát két, háromszoros áron fizetni. A korcsmár adósságoknak szerző­désre vagy váltóra való átváltoztatását megtiltja maga a törvény, a­mennyiben súlyos büntetést szab mindazokra, kik a törvényt kijátszandók, a korcsmai adós­ságokat felszaporítani engedik, s azt ál­­szín alatt, kölcsön ügyletből eredetiekként akarják feltüntetni. Az állam atyáskodásában tovább nem mehet, de annál többet tehet­nek a jóravaló lelkészek, a néptanítók, kik folytonosan érintkezésben állván a néppel, nem csak a szószékről és az isko­lákban értetnék meg a néppel a veszélyt, mely felé halad s utoljára is végromlásba sodorja, hanem a közéletben is mérték­­letességi társulatok alakítása által, szóval társadalmi uton. A mértékletességi társulatoknak rendkívül nagy és fontos hivatása van.— Amerikának az uj világrésznek népe, ezen társulatoknak köszönheti, hogy a pos­­ványból, melybe sülyedni indult, kilábol­­hatott, s az a nép, melynek igen tetemes része az első időkben épen azon szerencse keresőkből indult ki, kik régi hazájukban mindenükön túl téve, oda csak is szeren­csét mentek próbálni, ma már műveltség, tudomány s erkölcs tekintetében ottan áll, hogy mindezekben versenyre képes kelni a vén Európa népeivel, sőt azt le­győzéssel fenyegeti. A kezdet pedig koránt sem volt ily rózsaszínű, statisztice lett kimutatva, hogy az iszákosság sehol a világon nem öltött oly nagy mérvet, mint Amerikában, az erkölcsök, a fogalom a becsületről, sehol sem voltak oly laza, mint ott. És még­is ma már ez mind másképen van, mert a társadalom uj, szorgalmas erőkkel szapo­rodott s ezek valóságos missiókat alkotva, az állam és társadalom segélyével rövid ötven év alatt egészen újjá, életerőssé alkották magát a társadalmat. Hogy vagyunk hazánkban az iszá­­kossággal ? Hogy rosszul, a mellett maga a korcsmahitel szabályozásáról meghozott törvény tesz legnagyobb tanúságot, mert ha nem lett volna rá szükség, ha nem le­hetne rá mutatni, mint pusztul napról­­napra vagyonban és egészségben hazánk népe, mint pusztulnak el különösen a korcsmárosok hada által elözönlött határ­széli megyék, akkor a törvényhozó testület bizonyára nem látta volna szükségét, az egész országot nem épen a legjobb szín­ben feltüntető törvényt meghozni. Megyénkben azt mondják még nincs nagy mérvben e baj elharapódzva, — erre mutat az is, hogy a küldöttség a hi­tel megszabásánál a közép­utat válasz­totta, a­mennyiben 2—8 forint közt volt módja választani. Mi más nézetben vagyunk, megyénk alsó részére ez állhat, de egyáltalában nem a felsőre. Miskolcz a határ, innét fel­felé minden községben háromszor négy­szer annyi korcsma van, mint az alsóban, daczára annak, hogy a lakosság itt csak­nem minden községben 5—6-szor annyi. Megyénk felső részében a föld­népe nagyon szegény, ellenben az al­sóban vagyonos, vagyonosságát azonban nem csak a föld termékenységének kö­szöni, hanem takarékosságfának is. Hol pedig a takarékosság honos, ott az er­kölcsök is jobbak szoktak lenni; látjuk ezt azon számadatokból különösen, me­lyeket a kir. ügyész úr a bűnesetekre nézve — ez év elején — a közigazga­tási bizottság elé terjesztett. Az iszákosság megakadályozása te­hát mindig nagy fontosságú kérdést ké­pez, s mindenkinek mindent el kell követni, hogy az nagyobb gyökeret ne verjen. Egyik akadályául szolgálna az is, ha sza­­bályrendeletileg mondatik ki, hogy a pá­linkának hány fok szesz tartalommal kel-

Next