Borsod - Miskolci Értesítő, 1884 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1884-12-03 / 49. szám

és hasznos tagja lesz a társadalomnak, és békés dolgos polgára a hazának. Ily szellem lengé át Dr. Ixel Soma isk. széki elnök beszédét is, a midőn az ünnepély bezártával, néhány rövid, de velős és nagy horderejű szót intézt a megajándékozottakhoz, buzdítván őket a szorgalomra, a kitartásra, az erény gyakorlására, a nemes nőegylet iránt való örök háladatosságra, főleg pedig arra, hogy ha Isten kegyelméből ők is javakkal lesznek megáldva, cselekedjenek ezen egylet szellemében, és tegyenek jót a hol csak lehet. S miután az isk. széki elnök, az izr. iskolaszék nevében, meleg érzelemteljes szavakban megköszönte a kegyes adakozóknak nagy áldozatkészségüket és fáradozásukat, véget ért. a szép ünnepély, mely nemcsak a szegény gyermekeknek, de minden jelenvolt szivében is még sokáig visszhangzó örömteljes érzéseket ébresztek Gorb—n Tekintetes szerkesztő úr! A »Borsod« czimű lap 43. számában a helybeli vegyes hírek rovatában „végeladás“ czím alatt közlőit újdonság személyem és üzletem is érinti, és olyan megjegyzéssel vádol, amely egy haszontalan rágalom, bárki állította légyen azt. Ennélfogva felkérem a tekintetes szerkesztő urat, szíveskedjék soraimnak becses lapjában tért engedni, hogy bebizonyíthassam azt, miszerint engem a tekintetes polgármester úr egy szóval sem figyelmeztetett, sem nem intett, hanem supán magához idéztetett, hol a jegyzőkönyvet Fazekas úr tollvivése mellett a száraz tények alapján felvette, ennek befejeztével midőn tőle kérdeztem, mit parancsol még a tekintetes polgármester úr, — semmit — felelettel minden további szóváltás nélkül elbocsátott, tehát én nem tehettem megjegyzést. Tréfának azonban meg sem vettem a dolgot, hanem nagyságos Horváth Lajos urat kerestem lakásán azonnal fel, tőle tanácsot kérendő, ki nem lévén hon, csak másnap kora reggel kérhettem ki becses tanácsát, minek elnyerése után a hirdetéseket rögtön levétettem. Ezeket megtéve, újból felkerestem a tekintetes polgármester urat, hogy a hirdetések eltávolításának okát vele tudassam, s egyszersmind a már készen lévő árjegyzékemet, mit a 48. számú lapja hozott, neki jóváhagyás végett bemutassam. Castella ostrománál mélyen behatolt az ellen soraiba és bizonyosan elvész, ha egy ifjú olasz meg nem menti. Később ezt elfogadta barátjának is, de csak nagy kitartás és hűség tanúsítása után, és daczára annak, hogy mindenkit visszautasított magától, mindenki iránt hidegséggel viseltetett. De titkát ez előtt is megőrző. 1472-ben a velenczeiek Castelleuvét, Rodiana szülőhelyét ostromják. Lampugnano mint sebzett oroszlán védte szülőhelyét és győzött, de egy dárda döfés átjárta keblét. A jó barát, ki mint elválhatatlan csillag követé őt, kihozá a harcz zivatarából és egy félreeső helyre vonszolá, de hiába költögeté, mert már akkor Lampugnano szemei elborultak és arczára ráült a sárga halál. — Erviva la patria ! — sóhajtá utoljára, s kiadá lelkét. Az ifjú megdermedve állt meg, midőn barátja öltönyét a vérzés megállítása végett feltépé s onnan egy egy elcsigázott női kebel omlott elő, egy tátongó, fekete mély sebbel közepén. Lampugnano tehát meghalt, de Rodiana Onorata él, s művészete nem fog meghalni soha! Rodiana Onorata életéhez hasonló kalandosabb, regényesebb, de egyszersmind tragikusabb alig található a művelt világ művészeinek életében. Rodiana Onorata 30 évét művészet és harcz közt élte át. Arról a harczról, mit nőiességével annyi éven át küzdött, nem szól a krónika, csak a szenvedőket szerető költői lélek sejti azt. Rodiana Onorata műveit máig is mutogatják Cremonában, a legnagyobb részt azonban elpusztítá az idő vas foga, s így fényesen be van bizonyítva az, hogy az mi a művész nevét fentartja, az műveit is megsemmisíti. Az idő hatalmának nincs a mi ellen álljon! Ez alkalommal kértem őt, hogy legyen méltányos irántam, s ne büntessen meg, mivel én a végeladást tiltó törvényczikket, nem az állandó kereskedőkre, hanem az ambuláns kereskedőkre találtam alkalmazandónak, de még a törvény még alig lépett életbe, nem csuda tehát, ha nem ismerem! Ekkor megjegyeztem még azt is, hogy tulajdonképen engemet csak az iparhatóság kereskedelmi és iparemberei által tartott iparhatósági bizottság gyűlésén letárgyalt tények alapján lehet megbüntetni, s nem pedig a tanács által, mely állításomat a tekintetes polgármester úr helytelennek nyilvánított. Minthogy én a törvénynyel ellenkezni soha nem szoktam és senkinek a jó hírnevemet egy haszontalan rágalommal rontani nem tűröm, kérem a tekintetes szerkesztő urat, szíveskedjék az ellenem koholt hirt visszavonni, vagy viszszavonatni. Miskolcz, 1884. november 26. Teljes tisztelettel Ifj. Sír Nándor. (Köz- és egyleti élet. A miskolczi kir. törvényszék bűnügyi osztályában végtárgyalás alá vétetnek. 1884. decz. 3. Nyusztay József miskolczi 1. e. lopás büntette ; Bozsik János vizsgálati fogoly ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette ; Gulyás Márton s társai v. foglyok e. rablás büntette; Sas György s társai egerfarmosi lakos e. lopás büntette. Deczember 4. Szuhai Borbála szikszói 1. e. lopás büntette ; Doma Ferencz miskolczi 1. e. lopás büntette; Varga István sályi 1. e. lopás büntette; Lengyel József kisgyőri 1. e. szándékos emberölés ; Boncsér István s társai v. foglyok e. lopás és orgazdaság. Deczember 10. Tóth József s társai szentpéteri 1 e. lopás büntette ; Tocsik Mária martonyi 1. e. lopás bűntette; id. Simon István s társa tardonai 1. e. halált okozott súlyos testi sértés ; Faragó József s társai aranyosi 1. e lopás büntette miatt indított bünügy. Nyilvános számadás és köszönet. A borsodmegyei nőegylet árvaház javára f. é. november 22-én rendezett hangverseny öszszes bevétele volt 491 frt, összes kiadása 176 frt 80 hr, maradt tehát tiszta jövedelem 314 frt 20 hr. A kiadások részletesen a következők: Radics Vilmos zenekara 60 frt, a terem 50 frt, a külön szoba 2 frt 80 kr, nyomtatványokért 24 frt, szolgáknak a székek rendezéséért 4 frt, — a meghívók bélyegéért 12 frt, a meghívók czimzése, küldése 6 frt, jegyszedőknek 4 frt, zongorahangolás és szállításért 14 frt (176 frt 80 kr.) A bevételhez felülfizetésekkel járulni szíveskedtek : Báró Vay Béla 25 frt, Szathmáry Király Pálné, gr. Vay Tihamérné, dr. Ernst Péter 10 -10 frt, báró Bánffy György 8 frt, Rott E. M. 5 frt, Juhász Pálné 4 frt, özv. Bakó Jánosné, Fáy Viktor, Ortvay Miksa 3—3 frt, Herczeg Odeszkalky Valerie, Kun Istvánná, Szathmáry Király Józsefné, Losonczy István, Farkas Gusztáv, Vattay István 2—2 frt, Jesze István 1 frt 50 kr, Homér Józsefné, Ferenczi Bernát, dr. Szaffka Dénes, Szabó Barna, Ferenczi Lajos Szombati József 1 — 1 frt, N. N. 50 kr. Midőn ezen számadást köztudomásra juttatom, kedves kötelességemnek tartom nyilvánosan is legszívesebb köszönetemet kifejezni, úgy a közreműködőknek, valamint a rendező választmánynak, s a rendezés körül kiváló buzgósággal fáradozott Juhász Pálné miskolci városi alelnök, Mayer Rezsőné és Kahle Wilt Janka úrnőknek, továbbá a hangverseny utáni reunió rendezőinek, a nagy lelkű felülfizetőknek s az összes résztvevő t. közönségnek. Elismerést nyilvánítok végre Stegermayer Alajos úr iránt is, aki a termet számunkra méltányos feltételek mellett engedte által. Egyszersmind szegény árváink ügyét a t. közönség eddig tapasztalt emberbaráti jó indulatába s pártfogásába jövőre is ajánlom. Alsó-Zsolcza, 1884. deczember 2 Báró Vay Béláné, a borsodmegyei nőegylet elnöke. Értesítés. A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatási m. kir. minister f. hó 17-én 34418. sz. n. kelt rendeletével meghagyja, hogy a kereskedő tanonczok az alsófokú kereskedelmi iskolába kötelesek járni még akkor is, ha 15-ik életévöket betöltötték, mindaddig, míg segédekké nem lesznek. Felhivatnak tehát a helybeli kereskedők, hogy tanonczaikat ezen miniszteri rendelet értelmében beíratni, s iskolába járatni el ne mulasszák, mivel külömben hatóságunk részéről a fent hivatkozott rendelet értelmében fog intézkedés létetni. Kelt Miskolczon, 1884. nov. 27-én. Tatár Béla, alpolgármester. Felhívás. A korcsolyázó egylet l. tagjait tisztelettel felkérem, miszerint tagsági dijjaikat alálírottnál folyó hó 15 ig annál is inkább befizetni legyenek szívesek, mivel azok, kik évi dijjaikat e határidőig ki nem fizetik az alapszabályok értelmében kilépetteknek fognak tekintetni, s taggá csak a beiratási dijj utólagos lefizetése mellett lehetnek. Továbbá a folyó évi november 30-án megtartott közgyűlés elhatározta, hogy — tekintettel a rendkívül sok költségbe kerülő jégpálya fenntartására — az idén „pályafenntartási pótlék“ czimén a tagoktól 1árt külön dij szedessék be. Miskolcz, 1884. deczember 2. Dr. Brácz György, korcs. egyl. pénztárnok. (Helybeli és vegyes hírek. * A lakásbérleteknél felmerülő visszásságok s bérlő s bérbeadó közt számtalanszor előforduló egyenetlenkedések arra indították Miskolcz város hatóságát, hogy ezen ügy más hasonló városok példájára szabályrendeletileg rendeztessék, ez szolgálván a bírónak zsinórmértékül azon esetekben, midőn a felek egymásközt semminemű bérszerződést nem kötöttek. A szabályrendelet elkészítésére a jogügyi és rendőri szakosztály lévén hivatva, az ezt már el is készítette s igy fog a legközelebbi közgyűlés elé terjesztetni. A szabályrendeletből kiemelendőnek tartjuk azt, hogy a bérleti év nem mint eddig Szentgyörgy napkor, vagyis április hó 24-én, hanem sokkal helyesebben május hó első napján veszi kezdetét. Kimondja a szabályrendelet, hogy az előlegnek az évi bérösszeg 5 százlékjának kell megfelelni, s az így adott előleg oly szerződésszerű megállapodásnak tekintetik, hogy attól visszalépni csak közös megállapodás esetén lehet, ellen esetben mindkét félre kötelező; az előleg az első évnegyedbérbe lesz betudandó, melyet a negyedévek első napjain, tehát május, július, október és február hó 1-ső napjain mindig előlegesen és déli 12 óráig köteles a bérlő teljesíteni. A szabályrendeletben gondoskodva van a havibérletekről, szóval igen üdvös intézkedéseket tartalmaz mindazon esetekben, a midőn a bérlet szerződésileg nincs szabályozva. A város képviselő testülete bizonyára minden nagyobb módosítás nélkül fogja azt magáévá tenni, mely esetben az 30 napra a közönség észrevételezése czéljából nyilvánosan ki fog függesztetni s azután a megerősítés végett a ministériumhoz felküldetni. * Elismeréssel kell adóznunk rendőrségünknek azon intézkedéséért, hogy az utczákon őrt álló rendőrközegeknek meghagyta az utczán való nyargalásnak szigorú ellenőrzését. Már volt alkalmunk látni, miként emeli fel pálitikáját a rend embere, s szólítja meg a fuvarost a lépésben való haladásra. * A helybeli közkórház igazgatósága részéről a következő sorok közlésére kérettünk fel: A »Borsod« múlt heti 48-ik számában megjelent, a lelenczügyet tárgyaló czikkben, mintegy szemrehányásképen felemlíttetett, hogy a Mis- Folytatása a mellékleten.