Borsod - Miskolci Értesítő, 1884 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1884-09-17 / 38. szám

Tizennyolczadik évfolyam. Miskolcz, 1884. szeptember 17. «38-ik Szálll. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg­­• Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Két évre .. . 2 frt — kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr 50 szóig .• . — frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek a Egész évre • • ^ · ‡ Nyilt-tér sorsa ... , 25 , 50-től 100-ig . . . 1 . „ kiadó-hivatalhoz intézendők. (A városok csatornázásának fon­­­­tosságáról !*) A vizek szabályozásának szoros össze­függésénél fogva a város csatornázási művele­tével nem leend érdektelen ez utóbbiról is né­mely álalánosságban megemlékezni, s némileg a közfigyelmet azon főbb alapelvekre felkelteni, s melyek a vízszabályozás és a csatornázás kö­zötti szoros öszszekötő kapcsot képezik. A jelenkor csatornázásainál két fő rend­szert különböztethetünk meg, olyat, mely a városok közelébeni folyók felhasználása által önmagában öblögettetik, és olyat, mely a gyűjtő rendszer alapelvei szerint a beömlő peeze anya­got nagyobb térfogati­­lartányokba összegyűjti. Az első volna városunkban is a czélnak m­egfe­­lelőképen alkalmazható és kiválóan előnyös, hogy ha a vizek szabályozási tervezetében meg­­állapított s kidolgozott összhangzatos csatorna­hálózati terv is illesztetett volna be, a­melynek kivitele a későbbi időkben és bármikor is esz­közöltethetnék. Ámde városunk fejlesztési m­űveletei hogy nem a kellő irányban indíttattak már a kezdet­ben, logikailag bizonyítható s gyakorlatilag is igazolható,­­ ugyanis: az életbölcsesség az emberiségnél két fő jellemvonásában tűnik ki leginkább, mert biztos, tántorithatlan úttörő lép­tekkel halad előre az élet ösvényén a genie ; — mig a számitó ész fontolva keresi lassú, de biz­tos lépteinek a szilárd alapot, szorgalmasan gyűjti és értékesíti a tapasztalati adatokat, és czéljainak elérésére használja azokat, — s mi­­után sem egyik, sem másik elv szerint nem ada­tott meg városunk fejlesztési műveletének alapja, jogosan mondhatjuk,­­­ hogy téves irányt követ az. De gyakorlatilag is figyeljük meg s hason­lítsuk össze a rendszert, mely naponta ismétlő­dik sze­meink előtt minden európai rendezett város fejlesztésénél, s tapasztalandjuk, hogy mennyire elütő az az általunk követelt mód­tól ; ugyanis a műszaki bizottság szakismeretétől függ az anyagi áldozatok üdvös befektetése, s ezért minden rendezettebb város nem csak végrehajtó közegül, de döntő szavazókat is a lehető legna­gyobb mérvben veszi fel a műszaki bizottság tagjai közé a technikai erőket. A város és környezetének azon része, mely a szabályozás keretébe vonandó, oly pon­tos felmérés alá vettetik, mely a tudomány mai haladásának megfelel, és abban áll, hogy a térkép minden egyes adata jegyzőkönyvbe lévén igtatva, abból a térkép egészen, vagy annak bármely része bármikor és bárminő mértékre felrakható, s így ha asphalt­rozás, kövezés, csa­tornázás, víz, vagy légszesz vezeték készítése czéljából valamely utcza vagy városrész tér­vázára szüksége van, az azonnal oly nagy mér­tékre a legpontosabban felrakható, hogy a Szerk. munka vezetésével megbízott pallér körző nél­kül, csupán czollstokjával leolvashatja a neki szükséges adatokat, s ezen egy mérés minden egyes létesítendő munkálat alapjául szolgálhat. Ez után a tervezeteknek minden lehető változásai kidolgoztatnak, megbiráltatnak s a mű­szaki­ bizottság megállapítja a fejlesztési mun­kálatok általános átalakítási tervezetét és ez­után kezdetnek meg a részleges munkálatok kivitelei, s ezen mód szerint élő példákban lát­juk, hogy a polgárok fáradságos keresményéből összerakott fillérek áldásosan termik meg gyü­mölcseiket. 1. Miért szükséges a városok csatornázása ? A tisztaság legfőbb feltétele az egészség fentartásának, a tisztátlanság pedig leginkább összehalmozódik nagy városok talaján, hol aránylag csekély térfogaton túlságos népesség él, részint azok ürülékei, részint szükségletei­nek hulladékai, mint rothadó anyag , telítik a talajt s áthatják, kigőzölgésük által megveszte­getik a levegőt, beszivárgás által a kutak vizeit, miáltal kézzel fogható magyarázatot nyer azon körülmény, hogy oly nagy városok halandósága, hol a város csatornázása létesittetik s vízveze­tékkel is elláttatik, tetemesen csökken. A London város által 1847—48-ban kiküldött egészségi bizottság azon véleményt mondta ki, miszerint az epidemikus betegségek nagy része a hiányos csatornázásnak követ­kezménye , a növényrészek rothadása által ke­letkezett légtisztátlanságok idegláz és más ra­gályos betegségek szülő okai. A franczia kormány által az 50-es évek­ben kiküldött egészségi bizottság oda nyilatko­zott, hogy a táborokban annyi pusztítást okozó vérhas oka az árnyékszéli gödrök rész beren­dezése, s hogy a szegények kórházaiban a be­tegek, kik szenvednek, érmérséklet és szellemi állapot következtében kevésbé képesek ártal­mas behatásoknak ellenállni, a megmérgezés ezen neme által majdnem mindég legyezetnek. A Berlin csatornázására vonatkozó jelen­tésében Virchow azt mondja, hogy az idegláz­nak oka azon vegybomlásokban keresendő, melyek a földben történnek, ha tisztátalan or­ganikus anyagok, különösen emberi ürülékek szivárognak be s az ily helyeken lakók a káros befolyásoknak kisebb-nagyobb mértékben ki vannak téve. Mennyiben mérsékli a halandóságot a csatornázás, azt élő példákban láthatjuk m­egál­lapítva némely városoknál, különösen angol nép­­számlálás által, u. m. Lübeckben 1866-ban a cholera fenyege­tése folytán a legnagyobb erőfeszítéssel a csa­tornázás keresztül vitelét eszközölték a járvány által leginkább látogatott város­részeken, minek következtében a hamburgi hajókon behozott jár­ványnál alig merült fel 61­ ragály eset. Kissházy Gyula: Nevezett Halandóság csatornázás előtt 1/o -ban Nevezett Halandóság csatornázás után °/o -ban Mei thyrben 33’, Merthyr 26-a Cardiffben 332 Cardiff 22fi Croydonban 23 7 Croydon 190 New port ban 31'8 Newport. 21*7 Londonban 42 London 20. * Ezen minden vonatkozástól eltekintve is ki­tűnő­ czikksorozatra annyival inkább felhívjuk olva­sóink figyelmét, mivel az most, midőn városunk a csatornázás eszméjével megbarátkozott és arra a térre lépett, minden bizonynyal kiváló hatással fog bírni. A mész az építményeknél. (Folytatása és vége.) A fentebbiek nyomán megtaláljuk immár a nyitját annak is, miért ártalmasak az úton­­épült és újonnan meszelt lakások az egészségre. Bármily sokáig szellőztessenek is az általunk jelzett helyiségek, mégis, hogy ha azokat lakják, rövid idő alatt kiüt bennük a nedvesség. Saját­ságos m­észszag fejlődik ki, az ablakok folyton izzadnak, a bútorok fája megvetemedik, az el­zárt szekrényekben megpenészedik minden s az embert kiállhatatlan mészszag üldözi, mely ösz­­szevegyülve a levegő nedvességével, azt nehézzé, fojtóvá és veszedelmessé teszi. Hogy honnan származik ez a nedvesség, előttünk most már világos. A szénsav, melyet az ember lefekzés közben kifejleszt, a vizet kihajtja a vakolatból, a­honnan azután előállanak az említett hátrá­nyok. A nedvesség foka természetesen nem egyforma a lakóhelyiségekben az esztendő min­den szakában. A nyár folyamában a legcseké­­lyebb, télen és tavaszszal a legnagyobb. Minthogy e baj forrását ismerjük, orvos­lása sem jár nehézséggel. Helyezzünk el ugyanis izzó faszénnel, vagy kokszszal teli medenczéket vagy más tűzálló edényeket a szobában, azután zárjuk el a külső levegőtől, a­mennyire csak le­hetséges. A szobában levő levegő ez által meg­­fosztatván elenyétöl, ennek helyét szénsav fog­lalja el, mely a mésztől sóvárogva beszívatik, és ennek következtében a levegő megtelik nedves­séggel. Idővártatva azután nyissuk ki az ajtót, de ne menjünk be mindjárt a helyiségbe, hanem csak úgy egy óra múlva, a­mikor azután nyis­suk ki az ablakokat is, hogy erős léghuzam tá­madjon. E kísérlet ismétlése által, melynél a szén elégése folytán kifejlődött meleg egyúttal a falak kiszáradását is elősegíti, a szobát egy hét alatt teljesen kiszáríthatjuk. E czél biztosan el­érhető, ha minden szobában kétszer-háromszor 6-­10 fontnyi szenet elégetünk és azután a szobákat még néhány napig léghuzamnak ki­­teszszük. Más égőszerek itt nem alkalmazhatók, mivel ez elégés következtében tetemes mennyi­ségű vízgőzt és sokkal kevesebb szénsavat fej­lesztenek ki. A közönséges vakolat, míg meg nem ke­­ményedik, nem áll ellent a víznek, sőt inkább azt feloldja és elmossa. Azért sok építménynél, nevezetesen valamennyi vízi építménynél (hidak, hajótatarozó helyek, kőpartok, vízfogók, világító tornyok st.) teljesen hasznavehetetlen. Itt más vakolatot használnak, melynek az a tulajdon­sága, hogy a víz alatt rövid idő múlva erős, fel nem oldható anyaggá keményedik. E vakolatot 13­-20 százaléknyi agyagot tartalmazó mész­kövek szolgáltatják. S míg a közönséges vako­latot légvakolatnak nevezik, a vizi építmények­nél használt — épen alkalmazásánál fogva — hydrauli mész vagy czement nevet visel. Felta­lálása (1818.) Vicát jeles franczia mérnök ér­deme és hogy gyártása csakhamar virágzó ipar­ággá nőtte ki magát, ennek érdeméből is őt és

Next