Borsod - Miskolci Értesítő, 1887 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-13 / 2. szám

óta nem tapasztalt kevés számmal fordult elő. Járványos kórok, — mint avörheny —­ a szent­­péteri járás egyes községeiben, mint Bánfalván és Bolyokon fordultak elő. Az óvintézkedések megtörténtek ugyan, de az utóbbi helyen a kör­orvosi állás üresedése folytán az orvosi segély nélkülözése igen érezhetővé vált. Orvos-rendősi szempontból kedvezőtlen jelentés létezik a bácsi iskoláról, hol mintegy 48­0 méter területű sálig 2 méter magas helyiségben 92 gyermek van el­helyezve. Az üresedésben lévő csépányi köror­vosi állás egy szigorló orvossal lett betöltve, de megerősítése csak a tudori oklevél előmutatá­­sától tétetett függővé. A központi fogházról a kir. ügyész jelenti, miszerint deczember végén az elitélt rabok száma volt 233 fi és 25 nő, a vizs­gálati foglyoké pedig 42­0, 11 nő, öszesen 275 fi, 36 nő. Meghalt Farkas János elitélt rab. A fogházi ipar üzletekből befolyt összesen 197 frt 30 kr, egyébb munkákból 306 frt 35 kr. A kir. adófelügyelő jelentése szerint a múlt hóban a megye területén befolyt állami egyenes adókban 98,527 frt 06 kr, a múlt év ugyanezen hó eredményénél 11738 frt 35 krral kevesebb. Hadmentességi adó díjban be­folyt 5820 frt 46 kr, és közvetett adókban 32418 frt 37 kr. A kir.­­ mérnök a közmunkák állapotáról jelenti, hogy a közmunka leiratási kérvények nagyrészben letárgyaltattak. Indítvá­nyára a bizottság a főszolgabírákat utasította, hogy azon kötelességüket, miszerint decz. hu első felében a járásukban levő községekkel tar­toznak a közmunka leszolgálást illetőleg az úgy­nevezett confrontalionális jegyzőkönyveket fel­venni, s azokat a lehratások iránti kérvények­kel és kavics átvételi jegyzőkönyvekkel együtt legkésőbb decz. 20-ig a kir. építészeti hivatal­hoz mindenkor beterjeszteni, pontosan teljesít­sék. Ezeknek foganatosítása azért szükséges, hogy a közmunka leszámolási jegyzőkönyvek és leiratási kérvények tárgyalása folytán kiderü­lendő múlt évi igazolt hátralékok a fennálló gya­korlat szerint a következő évi közmunka felosz­tásba felvétethessenek. Tárgyaltatott a szentpéteri járás főszolga­­bírájának jelentése a szentpéteri izraelita rabbi­nak anyakönyvvezetési képességére vonatkozó­lag. A főszolgabíró jelentésében előadja, misze­rint Glück Izsák rabbi azon követelménynek, hogy az anyakönyveket önmaga és pedig ma­gyar nyelven vezesse, megfelelni ma is képze­tás“* “ J w ----------------’ o------------------- --------- ------é len, mert a magyar nyelvet nem érti. Az anya-­­ könyv vezetést helyette, de az ő felelőssége alatt, fia teljesíti s e vezetést többször megvizsgálván, azt egészen kielégítőnek találta. Minélfogva véleményezi, hogy Glück Izsák ezen minőségé­ben megerősittetnek. A bizottság azonban már csak azért is, mert hasonló esetekre precze­­denst szolgáltatni nem akar, de a törvénytől el­térni jelen esetben nem is lehet, és pedig annyi­val kevésbé nem, mert a felelősség mégis csak az illető rabbit illeti, s miután a magyar nyel­vet nem érti, az ellenőrzést sem teljesítheti, en­nélfogva megerősítését a minisztériumnál nem véleményezte. A sajó­kazinczi izraelita anyakönyvveze­­tési kerület anyakönyv-vezetőjévé Löw Jónás a minisztérium által megerősíttetett. Ugyancsak megerősittetett a kazinczi újon­nan felállított izr. iskola is, kötelezetlen a hit­község az országos tanítói nyugdíj intézetbe belépni, és ez iránti kötelezettségeit teljesíteni. A miskolczi szr. anyakönyv­ vezetőjéül Fischmann Joachim is megerősíttetett. Végül megemlítjük, hogy ugyanezen bi­zottsági ülésben alakíttattak meg újonnan a bi­zottság egyes osztályai is. És­pedig a követke­zőképen. A fegyelmi válas­ztmány­­b­a megválasztottak : Rendes tagokul: Lengyel Sámuel, Brezovay László, Czakó La­jos, Manyák Győző; póttagokul: dr. Popper József, Ballagi Károly. Az árvaügyi fellebbezési küldöttségbe, rendes tagok­nak válasz­tottak : Kun Bertalan, Lengyel Sámuel; pótta­gokul : Dr. Popper József. Főispán ur által ki­neveztettek : Bizony Tamás, Brezovay László, póttagul Soltész N. Albert. A börtönvizsgáló bizott­ság tagjaivá választottak a k­özpontba: Bizony Tamás, Soltész N. Albert, Czakó Lajos; a mezőkövesdi járásbíróság­hoz: Brezovay László; a m.-c­s­á­t­h­i­h­o­z : Lengyel Sámuel, a szentpéteri és az edelényi járásbírósághoz: Szekrényessy Árpád. Az erdészeti bizottság tag­jaivá : Lichtenstein József, Bizony Ákos és Bre­zovay László választottak. Az erdei másodfokú kihá­­gási bíróság rendes tagjaivá megválasz­tanak : Bizony Tamás, Lengyel Sámuel, Lich­tenstein József, Soltész Nagy Albert; póttago­­kul : Lossonczy Jenő, Joasz Alajos, Helm Ervin és Zakhar József. Én pártfogásomba veszem őt, — s legyen ezen­túl Spanyolország nemese. — Ah uram királyom! — kiáltá Juan egy szögletből előlépve s zokogva velé magát IV. Fülöp lábaihoz. Rubens s Velasquez hátrább lépjek. Ve­lasquez elmondá Rubensnek Juan életét. — Kelj föl! — kiáltá a király, — mától fogva szabad vagy, — Velasquez, — kérj hirt rabszolgádért. — Felség, én meg vagyok jutalmazva, — egy művészt adtam a világnak, s ez lelkemnek elég. Juan! te szabad vagy! — Oh nem, nem uram, — zokogá a kis néger — vedd vissza szavadat; uram királyom engedd, hogy Velasquez rabszolgája lehessek. Én megmaradok rabszolga, de mentsétek meg atyámat, szökevény bujdosó atyámat. Velasquez szeméből kicsordult a könyv. A fényes gyülekezet előtt elmondta Juan és atyjá­nak sorsát. A fiúi szeretet ily nyilatkozata felül állt a művészet jutalmán. Juan atyja szabadsá­gát fia feláldozó szeretete által visszanyerte. E jelenet­ Velasquez életének legszebb jele­nete. Rubens nem sokára eltávozott, de Juan el nem hagyá mesterét. Királyok, fejedelmek csalogatták őt tény és kincsekkel, a néger mes­terének utolsó lehel­létéig rabszolgája maradt. S Paréja János neve fényesen ragyog a művészet egén. Madridban látható a sz. Máté hivatása, legremekebb műve. Művei ugyan rit­kák, de annál drágábbak. Velasquezt 1660 ban a döghalál elragadta. Nagy utóda Murillo még sokáig fentarta a spa­nyol festészet hírét, — de utána letűnt az örökre. M. Xavér: (Köz- és egyleti élet. A miskolczi kir. törvényszék bűnügyi osztályá­ban végtárgyalás alá vétetnek. Január 14. Szabó József ellen gondatlanságból oko­zott emberölés vétsége ; Kovács János s társai e. súlyos testi sértés büntette ; Burján Mihály s társai ellen súlyos testi sértés büntette ; Soós János s társai e. lopás büntette ; Görög József s társai e. súlyos testi sértés büntette ; január 19. Megyery József s társai e. rágalmazás; Tóth János e. súlyos testi sértés büntette ; Bo­ros Ferencz e. súlyos testi sértés büntette; január 20. Kistörő Lajos e. lopás büntette; Tatai József s társai súlyos testi sértés büntette ; Varga András e. súlyos testi sértés büntette ; Boros József s társai e. súlyos testi sértés bün­tette miatt indított bűnügy. Felhívás: Borsod megye bizottságának f. é. novem­ber hó 8-án tartott ülésében választott s a miskolczi kereskedelmi- és iparkamara újjáala­kítása tárgyában elrendelt választás vezetésére kiküldött bizottság határozatából a miskolczi kereskedelmi- és iparkamara kültagjainak vá­lasztására határnapul 1887. évi január hó 20-ik napját s a választás színhelyéül a vá­rosháza gyüléstermét tűzöm ki s tájékoztatásul megjegyzem, miszerint: a) Választandó lesz a miskolczi és me­­ző-csáb­i szolgabirói járásokból 2 kereskedő és 2 iparos, választási színhely a miskolczi járás szolgabirói hivatala. A m­ező-kövesdi járásban 2 kereskedő és 2 iparos, a választás színhelye Mező-Kövesd községháza. A szentpéteri és ózdi járásokból 2 kereskedő és 2 iparos, a választás színhelye Szent­péter községháza. A szendrői já­rásból 2 kereskedő és 2 iparos, a választás szín­helye Edelény községháza. A kereskedelmi szakosztály tagjait a ke­reskedők — az iparos szakosztály tagjait az ipa­rosok választják. b) A kamarai tagok a hivatkozott 6-ik §-a értelmében 5 évre választatnak. c) Választó minden kereskedő és iparos, ki kamarai illetéket fizet és a deczember hó 1- től deczember hó 9-ig közszemlére kitett vá­lasztók névlajstromában foglaltatik. d) Választható azon iparos vagy kereske­dő, ki a lajstromban mint választó fölvéve van, polgári jogának teljes élvezetében van ; legalább 3 év óta az önállóan ipart vagy kereskedést, ki olyanul, mint, nyilvános társ vagy kereske­delmi és technicai fővezető legalább ugyanannyi idő óta működik; a­ki végre egy kereskedelmi­vagy iparos részvény­vállalat igazgatója. e) A kereskedőkre a nevezett határna­pon d. e. 9—12 óráig, az iparosokra d. u. 2­­5 óráig adandók be a szavazatok. f) A megválasztott megválasztásáról írás­­belileg értesittetik. Felhívom a megye választásra jogosult iparosait és kereskedőit, hogy jogaik érvénye­sítése végett fentiekről vegyenek tudomást. Miskolcz, 1887. évi január hó 5-én. Melczer Gyula, alispán. Meghívó a miskolczi nemzeti kaszinónak 1887­ ja­nuár 16-án délelőtt 10 órakor tartandó évi ren­des közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés a lefolyt 1886. évről ; 2. a számvizsgáló bizottság jelentése a pénztár állásáról ; 3. az 1887-ik évi költségvetés megálla­pítása ; 4. netalán teendő indítványok ; 5. a tisztikar és választmányi tagok vá­lasztása. Az igazgatóság. Folytatása a mellékleten. (Helybeli és vegyes hírek. * A Miskolczon felállíttatni kért hatodik gyógyszertárt a belügyminisztérium sem enge­délyezte. Ezt a megyéhez küldött leiratában már egyelőre is kimondotta, mindazáltal a megye egészségügyi szakosztályának véleményét is is­merni akarván, ezt még pótlólag felterjesztetni rendelte. * Fényes karácsonyi ajándék. Elkésetten bár, de mégis registrálnunk kell, hogy a diós­győri m. kir. vasgyár a múlt karácsony alkal­mával 400 irtot juttatott a gyár szegényebb sorsú munkás gyermekeinek ruházattal való el­látására. Ezen nemesszivüséget tanúsító s a mellett valóban jól alkalmazott jótékonyságért a megye közigazgatási bizottsága is kifejezte meleg köszönetét a gyár igazgatóságának. * A »törvénypénz«. Talán Magyarorszá­gon, de Borsod vármegyében bizonyosan divat­ban van még azon régi szokás, hogy a községi bírák, az általuk elintézett kisebb peres ügyek­ben teljesített, bíráskodásukért úgynevezett tör­vénypénzt szednek. Mondjuk, ez eljárás a régi szokás alapján máig is fennáll, holott azt már az 1868. 54. t. ez., de méginkább az 1877. évi 22-ik t. ez. megszüntette, mióta a községi bí­ráknak peres ügyekbeni bíráskodásukért híjt kö­vetelni senkitől sem szabad. Azonban nagyon bajos az ilyen régi szokást megszüntetni, ha még annyi törvény hozatik is felette, mert bi­zony a községi bírák a törvényeket nem igen olvasgatják, kivált azokat nem, melyekről azt hiszik, hogy reájuk nem is tartoznak. Sőt mi-

Next