Borsod - Miskolci Értesítő, 1887 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-15 / 50. szám

Miskolcz, 1887. deczember 15. 50-ik szám Huszonegyedik évfolyam. BORSOD. MISivÖL€HI ÉSTEBITO. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ : a ,,Borsod“ Gazdasági melléklapjával együtt: Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Helyben és vidékre: Rendkivülileg : 50 szóig...................—frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek Fél évre........................2 frt—kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. 50-től 100-ig .... 1 » » kiadó-hivatalhoz intézendők. Egész évre...................4 » » Nyilt-tér sorsa ... »25 kr.A » Gazdasági rovat«külön egész évre 1 frt. (Megyei hivatalos közlemények. 5901. sz. Borsod vármegye alispánjától, al. 1887. Hirdetmény. A vizjog rendezése tárgyában alkotott 1885. 23. t.-cz. 189. §-a értelmében és illetve a nagyméltóságu közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium folyó hó 9-én 45,751. sz. a. kelt rendelete alapján ezennel felhivatnak mindazok, a kik Borsodvármegye területén jelenleg létező és fennálló viziműveket birnak, avagy vizhasz­­nálati jogosítványoknak tulajdonosai, hogy a­mennyiben ezt a múlt 1886. évi november hó 4-én 5452. sz. a. e tárgyban kibocsátott hirdet­ményem folytán eddig nem tették volna, a mos­tani hirdetmény keltétől számitott három hónap alatt a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt hozzám mutassák be, avagy igazolják azt, hogy víziműveik a törvény életbeléptétől visszafelé számított 20 év óta háborítlanul fennállanak a­nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek, az illetékes hatóságok által ká­rosaknak találtattak volna. Ezen bejelentéseknek czélja az, hogy a jo­gosult és igazolt viziművek a megye közházá­­nál vezetendő vizi könyvbe vezettessenek, mi­után csak azon vízi művek, illetve vízhasználati jogosítványok fognak ezentúl létezőknek te­kintetni, melyek a vizi könyvbe bejegyeztetnek. Ennélfogva a be nem jelentett viti művek, illetve jogosítványok továbbra fennállóknak nem tekintetnek és hatóságilag megszüntettetnek. Ezen hirdetmény a »Budapesti Közlöny« hivatalos lapban és a »Borsod« czimű helyi lapban háromizbeni közzététel és minden köz­ség közházánál nyilvános helyen való kifüg­gesztése által közhírré tétetik. Miskolcz, 1887. november 26. Melczer Gyula, alispán, Borsodvármegye közigazgatási bizottságából. Báró Vay Béla főispán elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta Borsodvármegye közigazga­tási bizottsága havi rendes és ez évben utolsó ülését. A tagok teljes számban jelen voltak. Az alispáni jelentés a köz­­igazgatás állapotáról előadja, hogy a múlt hó­napban a közbiztonság állapota kielégítő volt. A csendőrség által kisebb bűntények folytán történt letartóztatások száma 6. Az alispáni hi­vatalhoz november végéig beérkezett ügydara­bok összes száma 12120.­­ Az állategészégügy szintén kielégítő volt. Az árvaszéki elnök jelentése sze­rint a m. árvaszéknél okt. hó végén hátralék volt 1124 drb. novemberben érkezett 1283, ezekből elintéztetett 1477, maradt hátralék 960. A közegészségügy állapo­táról szóló jelentés szerint a múlt hóban az egé°zségi viszonyok kedvezőek voltak. Az elő­fordult kórok többnyire a légző szervek hurutos bántalmai voltak. Hólyagos himlő Bánfalván 5 esetben fordult elő. A gyermekek közt a fültő­­mirigy jobb, főleg Miskolczon és Alsó-Zsolczán járványszerűleg lépett fel, de kedvező lefolyás­sal. Arlón és Járdánházán a ragályozó rükkór oly nagy számban jelentkezett, hogy az összes lakosság orvosi megvizsgálása vált szükségessé. A miskolczi közkórházban megfelelő rend és tisztaság találtatott. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint az iskolák mindenütt megnyíltak és ta­nulókkal meg is teltek, kivévén M.­Kövesdet, hol október hó végén 1342 mindennapi tanköte­les gyermek közzül csak 650 s 433 ismétlő köz­­zül alig 50 — 60 járt iskolába. Az elöljáróság ki­látásba helyezi, hogy deczember havában majd csak bejönnek azon gyermekek is, kik eddig az iskolát kerülték. A mályi ref. egyháznál a cse­kély javadalmú tanítói állásra embert kapni mai napig sem sikerült. Szomorú, hogy ehez ha­sonló több eset is fordul elő, mindamellett a ta­nítói fizetés megjavításáról sehol sem akarnak hallani. A zsidó zugiskolák ellen a küzdelem egyre tart­sa mint­a körülmények mutatják, nem is igen fog megszűnni. Majd minden községben van néhány izraelita gyermek, kiknek szülői vallás tanítás ürügye alatt nyíltan be­ nem val­lott, de tényleg mégis létező zugiskolát tartanak fel. Ha a községi elöljárók lelkiismeretesen és erélyesen veszik a dolgot, úgy a zugiskolákat meg lehet törni, de másként erre kilátás nem igen lehet. A kir. ügyész a központi fogház állapotáról jelenti, hogy november 30-án el­itélt fogoly volt a fogházban 207 fi és 26 nő, vizsgálati fogoly pedig 56 fi és 12 nő, össze­sen 263 fi és 38 nő. A fogházi iparüzletekből befolyt 327 frt 99 kr. A kir. adófelügyelő jelenti, hogy november havában befolyt egyenes adó­ban 219,635 frt 48 kr. Hadmentességi díjban 7884 frt 96 kr., szőlő dézsmaváltságban 8688 frt 81 kr., jog és bélyeg illetékben 14,285 frt 13 112 kr. Ezen eredmény a tavalyihoz ké­pest az egyenes adóknál 52,865 frt 62 kr. többletet mutat fel. A többiek is mind többet eredményeztek mint tavaly. A kir. főmérnök a közmunka és közlekedésügy állapotáról jelenti, hogy a köz­munka leszolgáltat­ás jelentékenyen haladt a múlt hónapban, dac­ára a kedvezőtlen időnek. Az egyes útbiztosok közzül az évi tartozás­ból legtöbbet leszolgáltatott Mazurka Károly és Csapkai Antal, legkevesebbet Mészár József. A kir. főmérnök azon indítványára, hogy a tör­vényhatósági utak mellett lévő távirda vezeté­kek gondozása bízassák a megyei útbiztosokra és útkaparókra, határozta a közig. bizottság, hogy mindaddig, míg a kir. főmérnök a távirda igazgatóságot megkérdezi és szabatos javaslat­tal elő nem áll, e tárgyban érdemileg nem ha­tározhat. A következő tárgyak során felolvastatott az igazságügy miniszter leirata a bizottságnak azon felterjesztésére vonatkozólag, hogy a fő­szolgabírák a rabtartási költségek behajtásától mentessenek fel. A miniszter válaszol a mon­dott felterjesztésre és okokat hozván fel arra, hogy miért kellett ezen dolgot a szolgabirákra bízni, végül reményét fejezi ki, hogy ezen okok hatása alatt a bizottság el fog állani kívánságá­tól. Bár a kir. ügyész által indítvány létetett az iránt, hogy sőt inkább a főszolgabirák felhivan­­dók, hogy a behajtást mennél gyorsabban fo­ganatosítsák, más oldalról meg hangok hallat­szottak, hogy de bizony a főszolgabirák meg­­szabaditandók ezen terhes munkától, mely a közigazgatás keretébe nem tartozik s reájok nem is törvény utján hárittatott és bár Győrffy Géza azon kisegítő expedienst ajánlotta, hogy a kir. ügyészek a kérdéses költségek behajtása végett közvetlenül a községeket keressék meg és a főszolgabirák csak az ellenőrzést gyako­rolják, mindazonáltal a bizottság érdemleges határozatba semmiképen sem akart ezúttal be­­­lemenni, hanem külön felterjesztése lévén e tárgyban a belügyminisztériumnál, ennek vála­szát bevárandónak ítélte. A magyarul nem tudó szentpéteri rabbi Glück Izsák ügyében a vallás és közokt. mi­nisztérium, az izr. központi közvetítő intézet panasza folytán, leiratot intézett, hogy ne­vezett rabbi magyar nyelvi ismereteinek meg­vizsgálásánál a tanfelügyelőnek elrendelt köz­reműködése mellőztessék, miután annak meg­ítélésére a szolgabíró teljesen elegendő. Miu­tán azonban ezen vizsgálat a kir. tanfelü­gyelő közbejöttével már megtörtént, erről a minisztérium értesü­letett azzal, hogy a rende­let elkésett. De ugyanezen rabbira vonatkozólag a főszolgabíró jelentése is beérkezett, mely és a vizsgálatról felvett hivatalos jegyzőkönyv egy­aránt minden kétséget kizárólag tanúsítják, hogy Glück Izsák a mai napig sem tud egy szót sem magyarul. En­nélfogva a bizottság, a minisztériumnak, még az év elején leküldött világos rendelete alap­ján kimondotta, hogy Glück Izsák az anya­­könyvvezetéstől ezennel eltil­­tazik, egyúttal utasíttatván a szentpéteri anyakönyv­vezetési kerület, hogy alkalmas anyakönyvvezető rabbiról 1888. febr. hó vé­géig gondoskodjék. A sajókazinczi izr. anyakönyvvezetés kerület ügye ismét tárgyalás alá került azon kérvényezők folyamodványa folytán, kik a szentpéteri kerülethez való csatoltatásukat kér­ték. A bizottság mintegy végérvényes határo­zatként kimondotta, hogy bár a meghallgatott 100 izraelita lakos közzül csak 9 nyilvání­totta azt, hogy a kazinczi kerületben akar maradni, mindazáltal szintén ezen kerületet maga a törvényhatóság állapította meg, s mi­után azt a miniszter is megerősítette, és mi­után nincs is semmi elfogadható indok arra, hogy ezen kerület fel ne álljon, ennélfogva fenn fog tartatni, sőt fentartása többé kérdés alá sem jöhet. A belügyminiszter Singer Henrik mis­kolczi közkórházi orvosnak 100 írt fizetés ja­vítást, Koller István gondoknak és Szent-

Next