Borsod - Miskolci Értesítő, 1887 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1887-12-15 / 50. szám
Miskolcz, 1887. deczember 15. 50-ik szám Huszonegyedik évfolyam. BORSOD. MISivÖL€HI ÉSTEBITO. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ : a ,,Borsod“ Gazdasági melléklapjával együtt: Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Helyben és vidékre: Rendkivülileg : 50 szóig...................—frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek Fél évre........................2 frt—kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. 50-től 100-ig .... 1 » » kiadó-hivatalhoz intézendők. Egész évre...................4 » » Nyilt-tér sorsa ... »25 kr.A » Gazdasági rovat«külön egész évre 1 frt. (Megyei hivatalos közlemények. 5901. sz. Borsod vármegye alispánjától, al. 1887. Hirdetmény. A vizjog rendezése tárgyában alkotott 1885. 23. t.-cz. 189. §-a értelmében és illetve a nagyméltóságu közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium folyó hó 9-én 45,751. sz. a. kelt rendelete alapján ezennel felhivatnak mindazok, a kik Borsodvármegye területén jelenleg létező és fennálló viziműveket birnak, avagy vizhasználati jogosítványoknak tulajdonosai, hogy amennyiben ezt a múlt 1886. évi november hó 4-én 5452. sz. a. e tárgyban kibocsátott hirdetményem folytán eddig nem tették volna, a mostani hirdetmény keltétől számitott három hónap alatt a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt hozzám mutassák be, avagy igazolják azt, hogy víziműveik a törvény életbeléptétől visszafelé számított 20 év óta háborítlanul fennállanak anélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek, az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. Ezen bejelentéseknek czélja az, hogy a jogosult és igazolt viziművek a megye közházánál vezetendő vizi könyvbe vezettessenek, miután csak azon vízi művek, illetve vízhasználati jogosítványok fognak ezentúl létezőknek tekintetni, melyek a vizi könyvbe bejegyeztetnek. Ennélfogva a be nem jelentett viti művek, illetve jogosítványok továbbra fennállóknak nem tekintetnek és hatóságilag megszüntettetnek. Ezen hirdetmény a »Budapesti Közlöny« hivatalos lapban és a »Borsod« czimű helyi lapban háromizbeni közzététel és minden község közházánál nyilvános helyen való kifüggesztése által közhírré tétetik. Miskolcz, 1887. november 26. Melczer Gyula, alispán, Borsodvármegye közigazgatási bizottságából. Báró Vay Béla főispán elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta Borsodvármegye közigazgatási bizottsága havi rendes és ez évben utolsó ülését. A tagok teljes számban jelen voltak. Az alispáni jelentés a közigazgatás állapotáról előadja, hogy a múlt hónapban a közbiztonság állapota kielégítő volt. A csendőrség által kisebb bűntények folytán történt letartóztatások száma 6. Az alispáni hivatalhoz november végéig beérkezett ügydarabok összes száma 12120. Az állategészégügy szintén kielégítő volt. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a m. árvaszéknél okt. hó végén hátralék volt 1124 drb. novemberben érkezett 1283, ezekből elintéztetett 1477, maradt hátralék 960. A közegészségügy állapotáról szóló jelentés szerint a múlt hóban az egé°zségi viszonyok kedvezőek voltak. Az előfordult kórok többnyire a légző szervek hurutos bántalmai voltak. Hólyagos himlő Bánfalván 5 esetben fordult elő. A gyermekek közt a fültőmirigy jobb, főleg Miskolczon és Alsó-Zsolczán járványszerűleg lépett fel, de kedvező lefolyással. Arlón és Járdánházán a ragályozó rükkór oly nagy számban jelentkezett, hogy az összes lakosság orvosi megvizsgálása vált szükségessé. A miskolczi közkórházban megfelelő rend és tisztaság találtatott. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint az iskolák mindenütt megnyíltak és tanulókkal meg is teltek, kivévén M.Kövesdet, hol október hó végén 1342 mindennapi tanköteles gyermek közzül csak 650 s 433 ismétlő közzül alig 50 — 60 járt iskolába. Az elöljáróság kilátásba helyezi, hogy deczember havában majd csak bejönnek azon gyermekek is, kik eddig az iskolát kerülték. A mályi ref. egyháznál a csekély javadalmú tanítói állásra embert kapni mai napig sem sikerült. Szomorú, hogy ehez hasonló több eset is fordul elő, mindamellett a tanítói fizetés megjavításáról sehol sem akarnak hallani. A zsidó zugiskolák ellen a küzdelem egyre tartsa minta körülmények mutatják, nem is igen fog megszűnni. Majd minden községben van néhány izraelita gyermek, kiknek szülői vallás tanítás ürügye alatt nyíltan be nem vallott, de tényleg mégis létező zugiskolát tartanak fel. Ha a községi elöljárók lelkiismeretesen és erélyesen veszik a dolgot, úgy a zugiskolákat meg lehet törni, de másként erre kilátás nem igen lehet. A kir. ügyész a központi fogház állapotáról jelenti, hogy november 30-án elitélt fogoly volt a fogházban 207 fi és 26 nő, vizsgálati fogoly pedig 56 fi és 12 nő, összesen 263 fi és 38 nő. A fogházi iparüzletekből befolyt 327 frt 99 kr. A kir. adófelügyelő jelenti, hogy november havában befolyt egyenes adóban 219,635 frt 48 kr. Hadmentességi díjban 7884 frt 96 kr., szőlő dézsmaváltságban 8688 frt 81 kr., jog és bélyeg illetékben 14,285 frt 13 112 kr. Ezen eredmény a tavalyihoz képest az egyenes adóknál 52,865 frt 62 kr. többletet mutat fel. A többiek is mind többet eredményeztek mint tavaly. A kir. főmérnök a közmunka és közlekedésügy állapotáról jelenti, hogy a közmunka leszolgáltatás jelentékenyen haladt a múlt hónapban, dacára a kedvezőtlen időnek. Az egyes útbiztosok közzül az évi tartozásból legtöbbet leszolgáltatott Mazurka Károly és Csapkai Antal, legkevesebbet Mészár József. A kir. főmérnök azon indítványára, hogy a törvényhatósági utak mellett lévő távirda vezetékek gondozása bízassák a megyei útbiztosokra és útkaparókra, határozta a közig. bizottság, hogy mindaddig, míg a kir. főmérnök a távirda igazgatóságot megkérdezi és szabatos javaslattal elő nem áll, e tárgyban érdemileg nem határozhat. A következő tárgyak során felolvastatott az igazságügy miniszter leirata a bizottságnak azon felterjesztésére vonatkozólag, hogy a főszolgabírák a rabtartási költségek behajtásától mentessenek fel. A miniszter válaszol a mondott felterjesztésre és okokat hozván fel arra, hogy miért kellett ezen dolgot a szolgabirákra bízni, végül reményét fejezi ki, hogy ezen okok hatása alatt a bizottság el fog állani kívánságától. Bár a kir. ügyész által indítvány létetett az iránt, hogy sőt inkább a főszolgabirák felhivandók, hogy a behajtást mennél gyorsabban foganatosítsák, más oldalról meg hangok hallatszottak, hogy de bizony a főszolgabirák megszabaditandók ezen terhes munkától, mely a közigazgatás keretébe nem tartozik s reájok nem is törvény utján hárittatott és bár Győrffy Géza azon kisegítő expedienst ajánlotta, hogy a kir. ügyészek a kérdéses költségek behajtása végett közvetlenül a községeket keressék meg és a főszolgabirák csak az ellenőrzést gyakorolják, mindazonáltal a bizottság érdemleges határozatba semmiképen sem akart ezúttal belemenni, hanem külön felterjesztése lévén e tárgyban a belügyminisztériumnál, ennek válaszát bevárandónak ítélte. A magyarul nem tudó szentpéteri rabbi Glück Izsák ügyében a vallás és közokt. minisztérium, az izr. központi közvetítő intézet panasza folytán, leiratot intézett, hogy nevezett rabbi magyar nyelvi ismereteinek megvizsgálásánál a tanfelügyelőnek elrendelt közreműködése mellőztessék, miután annak megítélésére a szolgabíró teljesen elegendő. Miután azonban ezen vizsgálat a kir. tanfelügyelő közbejöttével már megtörtént, erről a minisztérium értesületett azzal, hogy a rendelet elkésett. De ugyanezen rabbira vonatkozólag a főszolgabíró jelentése is beérkezett, mely és a vizsgálatról felvett hivatalos jegyzőkönyv egyaránt minden kétséget kizárólag tanúsítják, hogy Glück Izsák a mai napig sem tud egy szót sem magyarul. Ennélfogva a bizottság, a minisztériumnak, még az év elején leküldött világos rendelete alapján kimondotta, hogy Glück Izsák az anyakönyvvezetéstől ezennel eltiltazik, egyúttal utasíttatván a szentpéteri anyakönyvvezetési kerület, hogy alkalmas anyakönyvvezető rabbiról 1888. febr. hó végéig gondoskodjék. A sajókazinczi izr. anyakönyvvezetés kerület ügye ismét tárgyalás alá került azon kérvényezők folyamodványa folytán, kik a szentpéteri kerülethez való csatoltatásukat kérték. A bizottság mintegy végérvényes határozatként kimondotta, hogy bár a meghallgatott 100 izraelita lakos közzül csak 9 nyilvánította azt, hogy a kazinczi kerületben akar maradni, mindazáltal szintén ezen kerületet maga a törvényhatóság állapította meg, s miután azt a miniszter is megerősítette, és miután nincs is semmi elfogadható indok arra, hogy ezen kerület fel ne álljon, ennélfogva fenn fog tartatni, sőt fentartása többé kérdés alá sem jöhet. A belügyminiszter Singer Henrik miskolczi közkórházi orvosnak 100 írt fizetés javítást, Koller István gondoknak és Szent-