Borsod - Miskolci Értesítő, 1889 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-02 / 18. szám

Melléklet a „B°rs°cl“ 1889-ik évi 18-ik számához. zése. Mint tudva van, e tárgyban a polgármes­ter gondoskodása folytán a közgyűlés már egy­két hónap előtt megbízta a pénzügyi bizottságot, hogy javaslatot terjeszszen elő arra nézve : mily módokat talál legczélszerűbbnek, hogy e hiány fedeztessék. A bizottság előadta jelentésében, hogy lelkiismeretesen meghányva-vetve a dol­got, legczélszerűbbnek találta, miszerint a kér­déses hiány közvetett adók behozatala által fe­deztessék. E végből ajánlja az idegen helyről behozott borok megadóztatását, továbbá az új épületek megadóztatását is, melyekből összesen 8000 frt remélhető , e mellett azonban kénytelen ajánlani a rendes pótadó felemelését is. Az ügy fontosságához mérten természetes, hosszas és élénk vita fejlett ki a gyűlésen. A képviselő-tes­tület leghivatottabb tagjai szólottak a tárgyhoz. Voltak, kik a pénzügyi bizottság javaslatát az indirekt adókra nézve általában helyesnek talál­ták, de más és több alapot kívántak hozzá venni. Mások a bizottság munkálatát kielégítőnek nem találták, s az ügyet újabb bizottsági tárgyalás alá kívánták bocsátani. Végül voltak olya­nok, a­kik határozottan ellenezték az indirekt adókat és czélravezetőnek, de egyszersmind igazságosnak is csak a pótadó általi fedezetet találván, ezt ajánlották kisegítőül. Ez utóbbiak szószólója Bizony Ákos volt, s előterjesztett in­dítványában mindennemű közvetett adó beho­zatalát ellenezvén, csupán a pótadó felemelést tartá helyesnek, és ajánlá elfogadásra. A köz­gyűlés többsége csakugyan az ő nézetét fogadta el, s határozatilag kimondatott, hogy az előál­­landó hiány, mint más szükséglet, mindenkit egyaránt érintő pótadó által fog fedeztetni. Jól megfontolva a dolgot, csakugyan alig lehetett volna helyesebb megoldását találni a dolognak. Akárminő tárgyat adóztattunk volna meg, a leg­igazságosabbnak látszó eljárás mellett is egyik osztály méltán érezhette volna magát megter­­heltnek, míg a másik egyáltalán nem érintetett volna az újabb teher által. Már­pedig a fede­zendő hiány, mint közszükséglet minden pol­gárnak egyforma arányú viselésére vár. Ezen tárgyon kívül több apróbb ügy is fordult elő, így nevezetesen a polgári iskola segélyezésére vonatkozólag a miniszteri leirat felolvastatván, a gyűlés egy kissé zúgolódva, de mégis belenyu­godott a kormány azon projectumába, hogy vagy adja meg a város az általa régebben fel­ajánlott 2200 fétnyi évi segélyt, s ez esetben a kormány is fogja segélyezni az iskolát, s az egész polgári iskola mostani keretében felma­rad s a fennebbi összegen felül többet nem lesz kénytelen fizetni a város ; vagy pedig, ha ezt nem teszi, akkor a kormány csak a leányiskolát fogja fenntartani s a fiú iskola egész fenntartási költségét a város leend kénytelen viselni. A kö­vezetvám- és reálhadis pénztárak számadása jó­váhagyatott, s a megyéhez felterjesztetni rendel­tetett. A Steinfeld és Mildner fogyasztási adó hivatalnokok azon kérelemmel járultak a köz­gyűléshez, hogy miután ők is a város hivatal­nokai közé tartoznak, a nyugdíj­intézetbe ők is felvétessenek. Tekintve azonban, hogy a fogyasztási adó bérlete csupán az ideiglenesség természetével bír, e szerint a nevezettek is mint a fogyasztási adót kezelő hivatalnokok jöttek a városnál alkalmazásba, s tehát állandó hivatal­nokul nem tekinthetők, így mint a város szerve­zetébe nem tartozók a nyugdíjintézetbe fel sem vétethettek. * Mint hiteles forrásból értesülünk,­­ azon helybeli pénzintézetek, melyek lapunk múlt számában említett alakban a betétkamatok le­szállítása iránt tanácskoztak, e hó 25-én ismét értekeztek ez ügyben,­de ezúttal a kamat­leszállí­tás még nem határoztatott el s megmaradnak egyelőre az intézetek által eddig fizetett 1/C ok. Ezúttal azt is megjegyezzük, hogy téves volt azon múltkori közlésünk, mely szerint a miskolczi takarékpénztár a kamatláb leszállításához hoz­zájárulni nem akarna, mert a takarékpénztár ugyanezen értekezletre meg sem hivatott és így nem is nyilatkozhatott, hanem az értekezlet megállapodásának eredménye szándékoltatott a takarékpénztárral közöltetni, hogy annak hozzá­járulása is kieszközöltessék. * A gyalogsági laktanya hivatalos átadása a katonaság részére ápril hó 25-én ment végbe. Átadattak pedig az összes helyiségek a kórház és a hadbirósági épületek kivételével. A legény­ség ennek folytán ápril hó utolsó napjaiban már elhurczolkodott és elhelyezkedett az új ka­szárnya épületben. A vármegye és város részé­ről jelen voltak az alispán, polgármester, Melczer Béla kamarás, Dr. Markó László in. főorvos, Pataky Sándor rendőrfőkapitány, Dr. Gsáthy Szabó István és Ádler Károly. A katonaság ré­széről Goldschmiedt ezredes, Pelczer őrnagy intendáns, Madaczek őrnagy és Weber ezred­­orvos. A katonai bizottság némi csekélyebb je­lentőségű munkálatokat kívánt még, emellett azonban teljes megelégedésének adván kifejezést, a helyiségeket átvette. * Halálozások: Kalas László m. főszámve­vőt súlyos csapás érte, amennyiben neje, szül. Starczinger Terézia ápril­is 28-án hosszas szenvedés után, életének 48-ik évében elhunyt. Temetése 30-án délután ment végbe nagy részt­vevő közönség jelenlétében. Az elhunyt 5 gyer­meket hagyott hátra, kik elaggott atyjukkal mé­lyen kesergik a felejthetlen anya és hitves halá­lát.­­ Ugyancsak ápril­is 28-án halt el váro­sunkban Kerékgyártó Bertalan köztiszteletben és szeretetben álló szűcsiparos polgártársunk, kinek halála valódi veszteség az iparra és társa­dalmunkra. Az elhunyt még fiatalabb éveiben oly művészetre emelte az általa űzött iparágat, hogy neve nemcsak Magyarországon, de a kül­földön is ismeretessé lett. Számos magyarországi, sőt külföldi világkiállítás is első rangú érmekkel tüntette ki az ő ipari készítményeit, miáltal nem­csak magának szerzett hírnevet, hanem megyé­jének és városának is. Emellett azonban anya­gilag is szépen gyarapodott. Több év előtt tüdő­­betegség támadta meg, mely kikerülhetlenül vitte a sír felé. Betegsége miatt mesterségét és üzletét sem vihette oly kedvvel és erővel mint az előtt. Özvegyet és több kiskorú gyermeket hagyott hátra.­­ Szintén ápril 28-án halt el özv. Tóth Pálné szül. Dakó Erzsébet, élete 64-ik évében, kinek több év előtt elhunyt férje egyike volt vá­rosunk legjobb módú és közbecsülésben álló iparosainak. Elhunytát leánya Kérészy Lászlóné kis leányával és fia Tóth Pál gyászolja. — Fal­vai Jenő egy fiatal reményteljes ifjú halt el ápril 29-én rövid szenvedés után. Elhunyta mély rész­vétet gerjesztett e család tragikus sorsa iránt érdeklődők szívében. Mintha valamely fátum lebegne e család felett, oly gyorsan és váratlanul követik egymást e családban a halálozások. Falvai Bernát az apa csak pár év előtt hunyt el. Egyik fiú Dezső, kinek tehetsége szép jövőt ígért a komoly érett ifjúnak, tavaly lőtte magát agyon Budapesten. A most elhunyt Jenő is minden be­tegség nélkül, úgy­szólván, váratlanul halt el. Béke lengjen az elhunytak porai felett ! * Tisztiestély. A városunkban állomásozó «Lajos, Portugál király» nevét viselő 5. sz. gya­logezred tisztikara f. évi május 7-én a Dresdner szálloda helyiségében tánczestélyt fog tartani, melyre a meghívók városunk intelligens csap­dáihoz már szétküldettek. Kezdete 8 órakor lesz. A rendezőség a hölgyeket egyszerű öltö­zékben kéri megjelenni. Ez alkalommal felem­lítjük azon nem kevéssé érdekes dolgot, melyet a «Pesti Hírlap» vasárnapi száma közöl. A ne­vezett lap ugyanis dicsérőleg emlékezik meg az ungvári közös hadseregbeli tisztek és az ottani polgárok között fennálló jó viszonyról, mely a többek közt az által is kifejezést nyer, hogy a tisztikar a mulatságaira szóló meghívókat ma­gyar nyelven szerkeszti. Nem egyébként jegyez­zük ezt meg, csupán azért, hogy e tekintetben városunkat háttérbe szoríttatni ne engedjük. — Mert valóban a katonaság és a polgárság közötti jó viszony talán sehol sem oly méltó az elisme­résre, mint nálunk,a­melyet derék tisztikarunk a maga részéről épen oly telozitással táplál, mint akármelyik loyális polgár. A tisztikar meghívói nállunk is magyarul, vagy legalább — a dualis­­musnak megfelelően két nyelven szoktak szer­­kesztetni. * Dr. Holub Emil híres afrikai utazó felol­vasását Miskolczon f. hó 14-én fogja megtartani. * Illetékes helyről felkérestünk annak kije­lentésére, miszerint a borsodmegyei nőegylet javára e hóra tervezett műkedvelői előadás egy közbejött sajnos körülmény, gróf Pejácsevics Tivadarné, szül. Vay Lilla báróné gyengélkedése miatt bizonytalan időre elhalasztatik. * Gróf Degenfeld Lajos, gr. Gyürky Ábra­­hám és dr. Nyáry Jenő f. év május hó 5-én d. e. 11 órakor Pászthón tartandó értekezletet hívnak egybe, melynek tárgya : egy Pa. Selypen (Apcz Szánthó vasúti állomás mellett) Schos­­berger Henrik és érdektársai által építendő czukorgyár részére szükséges czukorrépa terme­lés megbeszélése, és ez iránti szerződések meg­kötése. A meghívókból kiemeljük, hogy a vállal­kozók a czukorrépáért oly árt hajlandók meg­adni, mint eddig az épülőben levő czukorgyárak egyike sem adott. Különben is e tárgy gazdasági viszonyainkra oly fontossággal bír, hogy gazda­közönségünk jól felfogott érdekeit követi, ha ezen értekezleten mentül számosabban vesz részt. E felfogásunk mellett szól azon tény is, hogy legkiválóbb földbirtokosaink máris bejelen­tették jelenlétüket az intéző bizottságnak. * A főgymnáziumi ifjúság majálisa a ren­dezőség végmegállapodása szerint május 6-án fog megtartatni a lövöldében. Akik meghívói té­vedésből nem kaptak volna, forduljanak a ren­dezőséghez. * A »Borsod miskolczi gőzmalom rész­vénytársaság« zárszámadása az 1888-ik évről közzétételen. E számadás szerint a zártmérleg a malom múlt évi tiszta nyereségét 54,416 frt 54 krban tünteti föl. Ebből osztalék gyanánt 23,712 frt 50 kr. fog kifizettetni és igy az egész részvényekre 25 frt, a fél részvényekre pedig 12 frt 50 kr. esik. A tartalék alap növelésére 25,000 frt fordittatik. A felügyelő bizottság a maga jelentésében megjegyzi, hogy a múlt év a malmokra nézve általában nem volt kedvező. A felmutatott sikert elősegítette a növekedő bi­zalom a vállalat iránt, továbbá a vezérigazgató erélye és a tisztviselők szorgalma. A malom összes múlt évi forgalma 327,024 frt 77 kr. volt. * Kedélyes piknik folyt le a múlt szomba­ton est­e a Dresdner szálló nagy termében, me­lyet szorosan zárt körben egy úri társaság tar­tott. Részt vettek benne : Melczer Gyula alispán és családja, Xifkovich Emil és családja, Hajós Kálmán, Soltész Nagy Kálmán és neje, Beniczki Aladár, Szepessy András és még többen a város és vidéke intelligenciájából. * A katonai laktanyák földterületének ki­sajátítása perében a legfőbb ítélőszék is meg­hozta már ítéletét. Ezen végérvényes határozat szerint a kisajátított földekből a Xitkovich féle s az ezzel egy vonalon álló telkeké lett a legma­gasabb kisajátítási ár. Ezek négyszögölenként 2 frt 75 kr. értékben állapíttattak meg. A legcseké­lyebb kisajátítási ár 50 krban lett megállapítva s ennyit kapnak azon tulajdonosok, kiknek földjeik a felső területen, vagyis a «Lovas kaszár­nya» helyén voltak. Tekintve tehát azt, hogy az előbb említett telkek minden különbség nélkül egész területekben 2 frt 75 kr. értékben állapit-t tattak meg s az utóbbiak emezeknek úgyszólván közvetlen continuitását képezik, az ár arányos­nak épen nem mondható. * Vád alóli felmentés. Lapunk múlt szá­mában a «Köz és egyleti élet» rovat alatt emlí­tettük, hogy a miskolczi kir. törvényszék Teitel­­baum Bertalan miskolczi lakost hamis bukás vádja miatt végtárgyalásra idézte. Nevezettnek igazo­lása végett meg kell említenünk, hogy a végtár­gyalás a múlt csütörtökön megtartatván, vádlott a vád alól felmentetett. * A miskolczi a. fokú iparos-iskola vizs­gálatai az I—III-ik osztályban, az evangélikus fiúiskola helyiségében az alább megjelölt sor és idő­rendben fognak megtartatni: május 5-én lesz d. u. 2 órakor a III. oszt., május 9-én csü­törtökön este 6 órakor az I. A) és I. B) oszt., május 12-én d. u. 2 órakor az I. G) és II. oszt. vizsgálata. Ezekre a vizsgálatokra az érdeklődő t. közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. * Az országos hirlap-könyvtár részére kerestetnek: a „Borsodmegyei Lapok“ 1888. évi 48., 50., a „Csirip-Csirip“ 1887. évi 107.,

Next