Borsod - Miskolci Értesítő, 1891 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1891-01-01 / 1. szám
kombináló , a javaslatot alapjában ismerő fő azonban ezzel már most tisztában lehet Nagy és mindenkit egyaránt érdeklő kérdés az is, hogy mit szándékszik tenni a kormány a városokkal, azaz, hogy miként kívánja megoldatni a városok helyzetét a közigazgatás keretében. Ki van mondva és elismerve minden oldalról, hogy a kellő szellemi és anyagi eszközökkel már rendelkező városoknak fontos szerep jut a jövő közigazgatásában. Kereskedelmi, ipari, művelődési és minden magasabb állami érdekek fókusaivá válniuk. Ideje is, hogy azzá váljanak, mert nagggyá és erőssé az államot csak az iparilag, kereskedelmileg és kulturailag kifejlett városok nagy száma teheti. Mily garantiák fognak erre szolgálni, minő után véli ezt a benyújtandó törvényjavaslat elérni, az írg mindeddig titok. Talán egyelőre nem is lesz a törvényjavaslatban róla szó. Nézetünk szerint a városok akár mint önálló, azaz közvetlenül a kormány alá helyezett, akár mint a vármegyébe kebelezett testületek megoldhatják nagy feladatukat, csak a szükséges törvényes garantiák meglegyenek. Minthogy pedig jelek vannak arra is, hogy ha bár nem a legközelebbi időben is, de nemsokára a városok helyzete is ki fog mutattatni az állami szervezetben és működési körük is körvonalaztatni fog, s miután ezen kilátásba helyezett állás szebb és magasztosabb, mint akármelyik kis városnak mostani helyzete, épen azért nem látjuk be czélját, még kevésbé sürgősségét annak, hogy Miskolcz városa pl. az önálló törvényhatósági jellegért lépéseket tegyen Hiszen nem messze lehet az az idő, midőn az országos kérdés így vagy úgy eldől. Ez a közvélemény meggyőződése. Akkor igenis kell, hogy előlépjenek a városok, s kívánják kijelöltetni maguk részére azon magasabb működési kört, mely őket megilleti s a mely előttünk is dicsfénynyel körülvéve ragyog, de addig olyan alakváltoztatásért tenni erőfeszítéseket, melylyel hivatásukat sem jobban, sem könynyebben be nem töltik, felesleges munka és izgalom. Mi ezen utóbbi kérdésben főként hasznossági szempontokból nyilatkoztunk legközelebb, e mellett közöltük Borsodvármegye nyilatkozatát is, mely a különválás kérdését magasabb állami és vármegyei, s a kettőre nézve szélesebb politikai szempontból tárgyalja, de bárhogy latolgatjuk is ezeket, s bárminő szempontból bírálgatjuk is a külön nézeteket, abban az egyben ismerjük fel a legjózanabb tanácsot, hogy törekvéseivel Miskolcz addig hagyjon fel, míg a közigazgatási reformterveket a maguk teljességében nem ismeri. Miskolcz város területén ezen népszámlálás teljesítésére felkérettek, illetve azzal megbizattak a következő urak : Az 1-ső csoportban : vasúti telep 1—37, őrházak 1—5, gömöri pályaház 1, gömöri őrház 1 — 3, Újvilág-utcza 1 — 10 házszámig Daróczi Rezső. A 2-ik csoportban: Vas-út 1—14, Zsolczai-kapu 1 39. házszámig ifj Nagy Péter. A 3-ik csoportban: Király-utcza 1—32. házszámig Teper Lajos A 4-ik csoportban : Széchenyi utcza 1—42. házszámig Dr. Holländer Gusztáv. Az 5-ik csoportban : Széchenyi-utcza 43 -82. házszámig Petro József. A 6-ik csoportban: Széchenyi u. 83 - 108. házszámig Dr. Rácz György. A 7 ik csoportban: Széchenyi u 109—146. házszámig Katona József. A 8-ik csoportban : Belegrád 1 —18. Felső- Szirma 1—41. házszámig Kubacska István. A 9 ik csoportban : Felső-Szirma 42 — 94. házszámig Szombati Sándor. A 10-ik csoportban : Alsó-Szirma 1 -60. házszámig Filep József. Akik csoportban : Alsó-Szirma 61 - 98., Zöldfa-utcza 1 — 38. házszámig Kalas Imre. A 12-ik csoportban : Alsó-Gordon 1 — 70. házszámig Wasserman Jakab. A 13-ik csoportban : A.Gordon 71—140. házszámig Hamzus Kálmán. A 14-ik csoportban: A.Gordon 141 209. házszámig György Jakab. A 15-ik csoportban : Felső-Gordon 1—72. házszámig Végh Kálmán. A 16 ik csoportban: Gilányi 1—19., Csabai-kapu 1—36. házszámig Dr. Juhász Pál. A 17-ik csoportban : Mindszent 1—20 , Lonovics-utcza 1—19. házszámig Bénisz Bér talán. A 18-ik csoportban : Szemere utcza 1—31. házszámig és Kandia-utcza 1—23-ig Dr. Kazai Mór. A 19-ik csoportban : Alsó-papszer 1 —25., Felső-papszer 1—22., Mély-völgy 1—25. házszámig Dr. Kovács Gábor. A 20-ik csoportban: Toronyalja 1—63. házszámig Szarka Ferencz. A 21-ik csoportban: Püspök utcza 1 —10., Templom-utcza 1—14., Városház-tér 1—26. házszámig Czakó István. A 22-ik csoportban : Urak-utcza 1—76. házszámig Kócs Sándor. A 23-ik csoportban : Gyöngyvirág-utcza 1 — 70. házszámig Veskói Jenő. A 24-ik csoportban : Patkány-sor 1—20., Pipis-domb 1-24., Danyi-völgy 1-31. házszámig Homonnay Lajos. A 25-ik csoportban : Lovagda 1—23., Gyár-utcza 1—41. házszámig Demeter Pál. A 26-ik csoportban : Hutás utcza 1 - 53., Salétrom-utcza 1—4. házszámig Török János A 27-ik csoportban : Nagy-Füzes 1—25, Kis-Füzes 1 — 35., Kallószer 1 —12., Gerő-utcza 1 — 33. házszámig Takó Sándor. A 28-ik csoportban : Medgyes-alja 1—79, Tomka-köz 1 — 9, Légrádi-köz 1—8. házszámig Fodor Endre. A 29 ik csoportba : Vizköz-utcza 1 —40, Vászonfehérítő 1 — 32. házszámig Póta László. A 30-ik csoportba: Tizenhárom város 1 — 35, Kertész-sor 1—15, Varga-szög 1—23. házszámig Dr. Németh Imre. A 31-ik csoportba: Nagy-Hunyad utcza 1—58. házszámig Forster Rezső. A 32-ik csoportba: Sörház-utcza 1 — 77. házszámig Kiszely László. A 33-ik csoportba: Győri-kapu 1 — 47, Kőporos 1—53. házszámig Nagy Elek. A 34-ik csoportba : Szent-Anna 1 — 28, Nagylány-temető 1—21, Beteg-völgy 1—5. házszámig Kemenczky Bertalan. A 35-ik csoportba: Kis-Hunyad 1—74. házszámig Sproncz Dávid. A 36-ik csoportba: Tóth-utcza 1 — 55, Szepesi sor 1—39. házszámig Pogány Bertalan. A 37-ik csoportba : Major-utcza 1 — 35, Kis-Major 1 — 63. házszámig Kun Kálmán. A 38-ik csoportba: Bagaméri-utcza 1 — 92 házszámig K. Papp László. A 39 ik csoportba: A.-Szt.-György 1—26, Felső-Szt.-György 1 — 61, Bábonyi-bércz 1—15. házszámig Kalmár Ferencz. A 40-ik csoportba: Forrás-völgy 1 — 44, Nyakvágó 1 — 41, Kis-Fábián 1—13. házszámig Fejes András A 41-ik csoportba : Nagy-Fábián 1—13, Fazekas utcza 1 — 59, Temető-alja 1 — 7. házszámig Dr. Grosz Viktor. A 42-ik csoportba : Palóczy-utcza 1—31, Battyány-utcza 1—11, Kossuth-utcza 1—20, Hoszszú-köz 1—3. házszámig Kurucz János. A 43-ik csoportba : Rozmaring 1 — 9, Deák-utcza 1—15, Zárda 1—14 házszámig Dr. Rácz József. A 44-ik csoportba : Kazinczy-utcza 1 - 23, Pecze-köz 1 — 24. házszámig Szigeti József. A 45-ik csoportba: Horváth utcza 1—32, Kis-ujváros 1—42. házszámig Soltész Nagy Albert. A 46-ik csoportba : Régi-posta 1 —26, Tetemvár 1—13, Szentpéteri-kapu 1—20, házszámig Mezei Pál. 47-ik csoportba: Szentpéteri-kapu 21—62, házszámig Dr. Molnár Gyula. A 48-ik csoportba : Búzatér 1—33, Szeles 1—20 házszámig Paczauer Sámuel. A 49-ik csoportba: Szeles-utcza 21—100. házszámig Ruttkay Menyhért. Az 50-ik csoportban: Szeles u. 101 —155 házszámig Pollák Lajos. Az 51-ik csoportba : tanyák 15, szőlők 13. h. sz. Stuncz József urak. Midőn a törvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott intézkedésekről a város közönségét értesítem, tudatom, hogy a népszámlálásnak semmi más célja nincsen, mint azon fontos érdek, hogy az állam kormányának, de magának a nemzetnek is Magyarország lakossága számáról, társadalmi és az életviszonyokról, továbbá a lakás állapotairól tudomással kell bírnia. Felkérem a város lakosságát, hogy a népszámláló ügynököket a népszámlálás pontos keresztülvitele tekintetéből teljes jóakarattal támogassa, és a tőlük vett utasításoknak annyival is inkább eleget tegyenek, mert ha a felülvizsgálat alá kerülő népszámlálási eljárásból az tűnnék ki, hogy bárki is hamis adatot irt vagy jelentett be, magát vagy mást a népszámlálás alól kivon, 50 írtig terjedő pénzbírsággal fog büntettetni. Miskolcz, 1890. decz. 20. Soltész Nagy Kálmán, polgármester. (Köz- és egyleti élet. Hivatalos értesítés és felhívás. A törvényhozás által alkotott 1890. évi IX ik törvényczikkel Magyarország területére általános népszámlálás rendeltetett el. Ezen népszámlálás az 1890. évi decz. 31-én létező népesedési állapot szerint 1891. évi január hó 1-ső és 10-ik napjai között foganatosittatik. Hirdetmény. A csabai-kapu vámsorompóval szemben levő szántóföldön egy halomba gyűjtött utczai szemet jövő évi január hó 2-án d. e. 9 órakor a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett árverési után el fog adatni. A vevő a megvett trágyát tartozik jövő évi február hó végéig elhordatni. Miskolcz, 1890. deczember 23. Soltész Nagy Kálmán, polgármester. Felhívás. A czukorfogyasztás megadóztatásáról szóló 1881. évi IV. t.-cz. 5. § értelmében a czukorfogyasztási adó fizetésére köteles üzletek által a megelőzött évben elárusított, illetve kimért czikkek mennyisége bejelentendő lévén, felhivatnak az adóköteles felek, miszerint az idézett törvény 5. §-ának c) pontja szerint bejelentéseiket a t. városi polgármesteri hivatalban 1891. január hó 8-ig annál is inkább eszközöljék, mert a bejelentés elmulasztása e törvény 26. §. értelmében 2 írttól 25 írtig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Bejelentési ívek a t. polgármesteri hivatalban ivenként két krajczárért kaphatók. Figyelmeztetnek különösen azon adóköteles felek, kik az adó alóli kivételt 1890. évben igénybe vették s jövőben is igénybe venni kívánják, hogy amennyiben esetleg nem kívánnak esetről-esetre teendő bejelentés alapján adózni, bejelentéseiket szabályszerűleg, a viszonteladóknak eladott menynyiségek részletes, tételenkinti adótárczákkal igazolt kimutatásával szereljék fel. Folytatás a mellékleten.