Borsod - Miskolci Értesítő, 1896 (30. évfolyam, 1-53. szám)

1896-01-01 / 1. szám

példájokkal másokra hassanak. Mert amily terhes, sőt émelygős, üdvözlésün­ket" akár kell akár nem, a mások nyakára tukmálni, ép oly elkerűlhetlen és ildomos azt azokkal szemben, akik velünk szorosabb viszonyban állanak, a jó Ízlés által diktált módon nyilvánítani. felhívás előfizetésre. Az élet nehéz küzdelmei között százszorosán nehéz a szellemi mun­kás állapota és vele együtt azon or­gánumoké, a melyek a szellemi tőkét kamatoztatják, vagyis világosabban szólva, amelyekben szellemi és er­kölcsi erők nyilatkoznak a végből, hogy a világ erkölcsi és szellemi rendjét megóvják, fentartsák, a né­pek igazi érdekeit előmozdítsák és minden lehető téren az örökké éber őrszem feladatát teljesítsék. Mert elő­ször is sehol, semmi téren nem oly nagy, nem oly elpusztító törekvésű a verseny, mint a hírlapirodalom terén, másodszor és különösen sehol sem oly nehéz felismerni a valót és ha­misat, a jót és rosszat, a helyest és helytelent, mint a hírlapokban. A szellemek versenyének fin de siécle-i jellege, hogy erkölcstelen és hamis törekvéseknek a hírlapirodalom terén is oly nagy tábora van, mint a jó­nak és igaznak volt valaha, sőt ami még leverőbb e téren, tehát a legna­gyobb nyilvánosság terén, ép oly bá­torsággal, felvont sisakkal, mondhat­juk teljesen sans géné védik a rosz- szat és hamisat, mintha az a világ legigazabb ügye volna A szellemek nagy képzettsége, a toliforgatásnak csaknem hihetlen gyakorlottsága. a legtetszetősebb alakba tudja öltöztetni a legrosszabb irányú törekvéseket is az olvasók megtévesztésére, úgy, hogy különösen az úgynevezett »jámbor ol­vasó« azt hiszi, hogy — mint mon­dani szokták — fenékig tejfel. Külső nyilatkozásaikban alig lehet a két irányt egymástól meykülömböztetni, az egyik is ép oly hévvel tart philippi- kát a maga „igaza“ mellett mint a másik. Az, a miben mégis külömböznek egymástól: az állandóság. Míg az igaz, erkölcsi alapon dolgozó szellemi munkás bízva az örök igazság diada­lában, eszméje, törekvése mellett ki­tart, addig amaz, ha nem mindjárt is, lankadni kezd, egyben-másban megszégyenül és elveszti lába alól a talajt. Lapunkról, mely a jövő év­vel XXX-ik évfolyamába lép, sza­badjon elmondanunk, hogy bár sze­rény hatáskörben és szerény eszkö­zökkel, abban nem tévesztett irányt sohasem, hogy mindig az igazságot szolgálta. Kern lépett fel a közéletben hatásra számító eszközökkel, de nem is csorbultak ki annak fegyverei. Azok a kérdések, melyek hasábjain — korlátolt hatáskörében — m-óy-s lenhettek, a valónak s igaz meggye ződésnek érzésével s tudatával voltak tárgyalva. S abban, hogy igaz, jó szándékkal voltak tartva, mindenki megbízhatott. Nekünk úgy tetszik, hogy meg is bízott. Bizonyára ez az oka, hogy lapunk XXX-ik életévét megérhette. Kérjük mélyen tisztelt közönsé­günket, hogy ezt az irányt támogatva, sorakozzék a mi lapunknak is tá­mogatására. Régi előfizetőinket pedig arra kérjük, hogy előfizetősöket meg­újítani szíveskedjenek. Mielőtt felhívásunkat bezárnánk, különösen kiemeljük, hogy a jövő év lévén a millennium nagy esztendeje, a kiállítás ismertetése czéljából ezen­túl mindig sűrűbben fogunk hozni közleményeket, mely által a kiállítás sikeréhez akarunk hozzájárulni. A feltételek lapunk homlokán olvashatók. Mély tisztelettel maradtunk. Miskolczon, 1895. decz. 1. A „Borsod“ szerkesztősége és kiadóhivatala. (Köz- és egyleti élet. Miskolcz rend. tan. város vásári illeték, állás és helypénz díjszabályzata. I. Eladásra szánt lábas jószágok után. 1. Egy ló, bika, ökör, tehén, bivaly útim 12. kr. 2. Egy öszvér, szamár, két éven alóli tinó, üsző, csikó után ............................... 6 kr. 3. Egv hizott sertés után ........................ 10 kr. 4. Egy sovány sertés, juh, kecske, szopós borjú után ....................................... 3 kr. 5. Egy kecske gidó, bárány, szopós raa­lacz után ....................................... 2 kr. 11. Szekéren hozott, s ugyanazon árult czikkék. 6. Egy meszet, tűzifát, fa- és kőszenet, szalmát, kukoricza szárat, nádat, zsú­pot hozó és egy fogatú szekér, vagy talyiga után ... __................................. 6 kr. Két, vagy több fogatú szekér után ... 10 kr. 7. Eletneműeket, zöldséget, takarmánvt, takarmány répát, tösöt, épület és szer­számfát, zsindelt, kálót hozó egy fo­gatú szekér, vagy taliga után ......... 10 kr. Két vagy több fogatú szekér után ... 15 kr. 8. Gomolyát, tejet, gyümölcsöt, dinnyét s állító fogatott után ...................... 30 kr. 9. Hagymát, seprőt szállító fogatok után 40 kr. 111. Gyalogosok által kézben, háton vagy kosár­ban hozott árnczikkek után. 10. Pulyka, lúd darabonként ................ 2 kr. 11. Nyúl, szárnyas vad, kac-a, tyúk, csirke darabonként, füstölt hús, hal kilogram­monként .......................................... 1 kr. 12. Minden más czikkek után, melyeket egy eladó kézben, háton, vagy kosár­ban eladás végett behoz, vagy kirak, összesen ................................................ 3 kr. IV. Nyers anyagok, kézmüvek, ipar s a fenti pontokban fel nem sorolt áruczikk-k után. 13. Ha az áruczikkek földön rakatnak ki, az elfoglalt terület minden Q métere után helybeliektől ............................. 3 kr. vidékiektől .......................................... 6 kr. 14. Ha az árulás asztalon, állvánvon, vagy sátor alatt történik, minden Q méter terület után helybeliekül ........... 4 kr. vidékiektől _........................................... 8 kr. 15. Ha az árulás bódéban vagy kapuk alatt történik, az elfoglalt terület min­den fj métere után uelybeliektől ... 6 kr. vidékiektől ............................................10 kr. 16. Egy ruhakereskedő, tekintet nélkül az elfoglalt területre, helybeli ......... 100 kr. vidéki ................................................ 200 kr. 17. Állandó jellegű kioszkok vagy bódék után tekintet nélkül a területre ... 4 kr. 18. Müelőadás vagy bármely mutatvány után, naponként az elfoglalt terület minden négyszögméter után ............ 6 kr. 19. Egy eladó ruganyos kocsi után ... 50 kr. 20. Egy eladó rugany nélkül kocsi vagy szekér után .................... ... 25 kr. 21. A barom-vásártéren országos vagy havi vásárok alkalmával megjelenő minden foi,at után, mely nem eladó ............ 5 kr. 22. Égy drb. ló-, ökör-, vagy tehénbőr után ....................................................... 5 kr. 23. Egy borjú vagy juhtőr urán ............ 1 kr. 24. Helybeli kenyeres, pereczes-kofa, kávés, zsemlés, gyümölcsárus, köszörűs 2 kr. 25. Helybeli fazekas, pecsenye-sütő ke­nyérárulással ...................................... 10 kr. 26. Helvbeii pecsenyesütő kenyéráru­lás nélaül.............................................. 6 kr. 27. Famunkát árulók, gyékényesek, asz­talosok, — helybeliek .................. ... 20 kr. vidékiek .................................................40 kr. Megjegyzések. a) Az 1. II. III. pont alatt felsorolt áruk után, a mennyiben azok a sorompón át hozatnak be, a vásári illeték a sorompóknál is, a IV. pont alatti áruk után csak a helyszínén szedhető az illeték. b) Az illeték, állás vagv helypénz azon áruk és tárgyak után, melyek helyeiket nem változtatják, az országos vásár egész tartamára egyszer szedhetők. Az illeték, helypénz az orszá­gos, havi, heti és napi árulásnál egyforma ösz- szegben szedetik. c) A helypénz fizetése alól azon helybeli tejárulok, kik saját gazdaságukból a piaczon ké­zen hordva árulják a tejet, továbbá azon hely­beliek, kik a saját termésű gyümölc-öt egy háti kosárnál vagy puttonnál nem nagyobb mennyi­ségben áruljál?, továbbá a köport, koszorúkat a földön áruló helybeli lakosok mentesek. A 17 tétéi alatti kioszkok után helypénz csak az áru- lási napon szedhető. d) A sátrak térmértéke a földbe állított rudak állal határoltatik. e) A 17. pont alatti bódékért azon napo­kon, melyeken ezekben árulás nem történik, a helypenzt a tulajdonos fizeti. f) A [] méterenként kiszámított terület­nél az egy Q méternél kisebb terület egésznek vétetik. g) A boltok előtt kirakott áruczikkek nlán azon naookon, melyeken a kirakás engedélyezve van, a 13. t. a. helypénze szedetik. h) A taligán vagy szekéren szállított eze­keknél nem tesz különbséget az, hogy egy vagy több egyén tulajdonát képezik-e, a mennyiben az eladás csak a szekéren történik, ellenkező e>ét­ben a gyalogosan áruló minden égvén külön ro­vandó meg a 111. sz. a. illetékkel s külön bárczá- val látandó el. Ila egy szekéren többféle czikk van, a legmagasabb dij egvszer szedendő. Mértékhasználati dijak Súly és ürmértékek használata után u<v országos és havi, mint heti vásárok alkalmá ai egyenlően : 1. 1—50 kilogramm súlyig való mé­résért ....................................................... 4 kr. 2. 1—100 kilogramm súlyig való mé­résért— 8 kr. 3. Mezőgazdasági magtermények mérése­seért métermázsánként .................... 2 kr. A búzatéren felállított hídmérleg használata után: 4. Egy terhelt járműnek minden méter­mázsa súly után .............................kr. 5. Egy üres szekér visszaméréseért a göngy (tára) sú yokkal .................... 4 kr. 6. Egy üres taliga ..................................... 2 kr. Ürmérték kölcsön használatba vétele után: 7. Egy 5, 10, 20 vagy 50 literes mérőnek egy napi használatáért darabonként ... 10 kr. Kelt M'skolczon, a város képviselőtestüle­tének 1895 évi junius hó 12-én tartott üléséből. Soltész Nagy Kálmán Diószeyhi György, királyi tanácsos, polgármester. főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék