Borsod - Miskolci Értesítő, 1899 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-04 / 1. szám

Miskólcz, 1899. január 1. 1-S. Szám. Harminczharmadik évfolyam. BORSOD. miskolci értesítő. Társadalmi érdekeket képviselő kegyes tartalmú hetilap. Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye Megjelen minden szerdán. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIKTATÁSI DÍJ : Helyben és vidékre: Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő: Bélyegdíj: Fél évre...........................2 frt—kr. Negyed évre .... 1 frt 20 kr. Egy háromhasábos petit sor . 10 kr. minden hirdetéstől 30 kr Egész évre.....................4 * — * Nyílt tér sorja :25 kr Nagyobb hirdetéseknél . . 5 kr. mely szintén előre fizetendő. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban Nagy-Hunyad-utcza 58. Járványos idők. Majdnem egy félszázadra kellene visszamennünk, hogy párját találjuk hazánk jelenlegi állapotának. Borús a láthatár mindenfelé, nyomott a hangulat, ijesztőek a viszonyok. Ha valaha, úgy most méltán elmondhatjuk a költővel: „Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak“. Legnagyobb a baj kétségtelenül a parlamentben, ahol a szenvedélyek küzdenek egymás ellen újabb bizonyságául ama közmondásnak: „Átok verte meg a magyart, mert ez soha együtt nem tart.“ És ha a parlamentben baj van, az annyit jelent, hogy maga az ország beteg. Rosszak a közgazdasági viszonyok is, vagy legalább annyira roszszá váltak, hogy azt a pár év előtti kedvező kilátások után hinni sem mertük volna. Azonban a parlamenti viszonyok gyógyítása és a gazdasági viszonyoknak is javítása politikusaink dolga. Ne szóljunk ezekhez. Mi csak igaz, hazafias szívvel bánkódni tudunk ezeken az állapotokon és bár sokkal kisebbek vagyunk, mintsem hinni mérnök, hogy a mi szavunk vétója megállíthatná a közállapotok sülyedését, mindamellett nem zárkózhatunk el ezeknek felemlítésétől és a figyelmeztetéstől, hogy amennyiben rajta múlik, tegye meg e hazában mindenki a maga kötelességét, nem közéleti dispozitiója, hanem hazafiúi lelkiismerete szerint. Hiszen annyi bajjal kell küzdenie ennek a szegény országnak. A nagyobb bajok mellett az apróbbaknak egész tengere borítja el a hazát. Íme a gyermekölő járványos kórok: a vörheny és kanyaró az ország számos vidékein jobban pusztít, mint valaha. Nagy arányaiból egy év óta alig veszített valamit. Fordítsuk csak figyelmünket ezúttal erre a bajra. Ha a gyermekgyilkos kórokat tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy ezek nem függenek a rossz időjárástól és más ilyen külső viszonyoktól. Mert ime az elmúlt esztendő elég száraz volt s egyébb tekintetben is elég normális és mégis a gyermekkórok nagy mértékben és állandóan grassáltak. Az orvosi tudomány kétségtelenül megállapította már, hogy mind a két gyermek gyilkoskór, t. i. a vörheny és a kanyaró ragályozás útján terjed. Két-ségtelen ma már az is, hogy az iskolák főfészkei és leghatalmasabb terjesztői eme betegségnek. Ennélfogva arra akarjuk különösen felhívni a hatóságok figyelmét, hogy az iskolai viszonyokra a legnagyobb gondot fordítsák. A járványos kórok terjedését ugyanis a tisztasággal és a szigorú elkülönítéssel. Azért legokosabb intézkedésnek azt tartjuk, ha azon iskolát, amelyben a vörheny föllépett, azonnal bezárják. Némelyek ugyan azt mondják, hogy nem szükséges mindjárt az iskolát bezáratni, csupán a megbetegedett gyermeket kell szigorúan elkülöníteni. De ez nem elég. A gyermek még sokáig lábon jár, mikor már fertőzött, és ezáltal másokat is fertőztet. Köhög, náthás, bágyadt, a szülők azt gondolják, hogy ez az idő befolyása és a baj könnyen elmúlik. Azzal pedig, hogy iskolába engedik járni, a baj terjedését hathatósan elősegítik. E szerint ahol egy esetét is konstatálják az említett betegségeknek, azon iskolát azonnal be kell csukni. Nem helyes dolog megvárni azt az időpontot, midőn a baj járványszerűvé lesz, mert már akkor talán az iskola összes gyermekei fertőzöttek és a betegségbe sodortattak. Azonban a gyermekgyilkos kórok terjedésével nem egyedüli baj a gyermekek együttléte, hanem szinte oly nagy, sőt talán még nagyobb az iskolák állapota. Mert sajnos, még rettenésen sok iskolánk van olyan, mely modern értelemben iskolának sem nevezhető. Büzhödt lyuk, miazmák tenyésztője, betegségek meleg ágya. Ezekben kélnek ki a legveszélyesebb betegségek, amelyek — ha sehol nem is — itt megteremnek és úgy lehet, egy ifjú nemzedék korai halálát okozzák. Semmi tekintet nem foroghat tehát már fenn arra nézve, hogy ily iskolákat megtűrjünk. A közigazgatási hatóságoknak ennélfogva — szerintünk — egyik legfontosabb feladata, az ily iskolák kérlelhetlen bezáratása és kényszerítése az iskolafentartó hatóságnak, hogy az egészségi szabályoknak megfelelő iskolákat építsen. Az ezen czél elérésére törekvő szigorúságban ne tántorítson el senkit az a felfogás, hogy az iskolák bezárásával, vagy időleges megszüntetésével a népoktatás vall kárt, mert hevesen mondja Legonné, hogy: „Idővel az egészséges ember sokkal többet használ a hazának, mint a tanult.“ Köz- és egyleti élet. Hirdetmény. Az 1884. XVII. t. sz. 169 §-a értelmében választandó iparhatósági megbízottat a 172. §. és a volt földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magyar kir. minisztériumnak 40452/884. sz. rendelete folytán azon iparosok és kereskedők közzül választandók, akik a múlt 1898. évben legalább 15 frt. 111-ad osztályú kereseti adót fizettek. Az ekként jogosultak névsora ellen a közszemle tartama alatt észrevétel nem emeltetvén, az megállapítottnak jelentetik ki miért is ez alkalommal értesittetnek Miskolcz város kereskedői és iparosai, hogy az iparhatósági megbízottak választására határidőül, 1899. évi január 15-nek délelőtti 9 órája Miskolcz város közházánál a főjegyzői hivatalos helyiségbe kitüzetik. A választáson, a melyen Miskolcz város iparhatósága a miskolczi járás mint iparhatósági székely területére 20—20 iparhatóségi megbízott lesz választva, a választásra jogosítva van minden iparos és kereskedő, a megválaszthatásra azonban csak az jogosított, a kinek neve az összeirási lajstromban ben foglaltatik. E választáshoz a miskolczi kereskedők és iparosok ezennel meghivatnak. Kelt Miskolczon, 1898. évi deczember 31-én. A városi tanács mint első fokú iparhatóság. Pallaghy, polgármester. Hivatalos hirdetmény. Mindazon magán borfogyasztók, kik az 1899. év folyamára saját fogyasztásukra nézve az átalányszerű egyezséget kívánják igénybe venni, ezennel felhivatnak, hogy az átalányösszeg elfogadása végett a városi fogyasztási és italadóhivatalnál saját érdekükben bezárólag 1899. január hó 8-ig annyival inkább jelentkezzenek, mivel ezen határidő elmulasztása esetén borkészületük vizsgálat alá fog vétetni. Megjegyeztetik azonban, hogy ha egy fedél alatt levő pinczébe többen járnak és habár minden egyes