Borsod - Miskolci Értesítő, 1900 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-03 / 1. szám

^ Jji/ 'L' Miskolc®. 1900. január 3. 1-SŐ Szám. Harmincznegyedik évfolyam. i BORSODÉ WSKQLCXI ÉRTESÍTŐ. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalma aetilap, Barsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye Megjelen minden szerdán. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIOTATÁSI DÍJ : Helyben és vidékre: Rendkivütileg : ElSlegesen fizetendS: Bélyegdij: Fél évre ............................2 írt—kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Egy hárorahasábos petit sor . 10 kr. minden hirdetéstől 30 kr. Egész évre ......................4 » — » Nyilt-tér sorja . »25 kr­Nagyobb hirdetéseknél . , 5 kr. j mely szintén elére fizetendő. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban Nagy-Hanyad-utcza 58. Téli munka. Ez idő tájban négy órakor már lenyugszik a nap. A falvak nádfedeles házikóiba beveszi magát az unalom. Ebb'm a hamar sötétedő időben nagy szolgálatokat tett eddig a népnek a Tatár Péter, Bagó Márton, meg a mező­túri szutyakos Nagy Mihály ponyva­terméke. De ilyenkor talál nyitott ka­pura és ölelő karokra az „elveket hir­dető“, elvtársakat halászó szociális ván­dor apostol is. Akkor érkezik ő, mikor a szegény földmi vés embernek legunal­masabbak a napjai; hogyne találna minden kunyhóban vendégszerető ma­rasztalásra? Hogy ez a téli hosszú gazdasági szünet ugyancsak gazdasági czélokra kihasználtassák, jelenlegi fölmivelésügyi miniszterünknek a legszebb sikerekkel járó soczialis politikája. Az előtt a téli idő főként erre a czélra teljesen par­lagon maradt volna! De mint a fön- nebbí oda vetett szavunk a helyzetet jellemzi: télen az unalom napjaiban u.ételyezŐdőtt be az egészséges magyar nép lelke. Magára hagyatva, lelki táp­lálékot keresett, és ki firtatná azt nagy megrovással, ha a misztikus magyar természet a kalandos, borzalmas és szertelen ponyva irodaimi koszt után kapkodott, ha unalom üzésből meghall­gatta az ígéret arany hegyeit és az ámítás tetszetős szavait. Ki venné ezt neki rosznéven, a társadalom művel­tebb elemeinek is meg van a maga félre tévedt ízlése. Ezt a beteges, hibá; helyzetet gyógyítani lett czélja a földmivelésügyi kormányzatnak. És a gyógyítás módja olyan egyszerű, mint a Columbus to­jása. Ellent állam' egyszerű szerekkel. Mást teríteni fel a ponyvára, mint ed­dig A mi erkölcsöt nemesit, se el nem kábít, se félre nem vezet. Adni hosznos olvasó könyvét a falvakban elhelyezett könyvtárakból. Nép lapo­kat juttatni le, melyek az élet tükrét mutatják, de nem torzítanak sem erre, sem arra, és czéljuk csupán a nép hasznára szolgáló ismeretek közlése. Így indultak meg a népies előadások, a nép tanúlás vágyának kielégítésére, hogy az unalom ellen, mely miatt a falu népe a soczialis bujtogatas áldo­zatává lett, ez legyen ellenszer. De e szerrel többet értünk el a szórakozta­tásnál. Elértük ugyanis azt, hogy a gazda­sági szünet idejét kihasználjuk a gazdálko dás javára oly módon, hogy a gazda­ságivitel legjobb módjait népszerűén ismertetjük, és kedvet öntünk a gaz­dasági haladás iránt közmondásosan konzervatív népbe. Még ugyan rügyezik a kormány­zati politikának ez a fája, de már szép termést ígér. Mutatja az, hogy három év alatt megtiszereződött a gazdasági népies tanfolyamoknak száma.' Ebben az évben pedig még az eddiginél is nagyobb tevékenység indult meg. És ebből az okból kiindulva intelligens gazda társadalmunkhoz egy figyelmez­tető szavunk lenne. Tagadhatlan ugya­nis, hogy az intelligentiának vezető kötelessége van az alsóbb néppel szem­ben. Reá az a feladat is hárul, hogy az alsó nép-réteget lelki szükségeinek kielégítésében támogassa. A hol az úri osztály ezt a kötelességét teljesítette, ott annak tekintélye sértetlen maradt, és osztályharcz, vagy a gyűlölet nem fejlődött ki. Sőt még ott is, a hol bi­zonyos békéltetésre van szükség, csak az intelligentia segíts "gével várható tel­jes siker. Tudta ezt a kormány is, s ugyan ezért nem hatósági, hanem tár­sadalmi utón igyekezett hatni: az ön­kéntes polgári társulatok: a gazdasági egyletek utján. A gazdasági egyletek a czéí elérésére épen azokat igyekeznek felhasználni az intelligentiábó), a kik a népnek kenyér adói és vezetői. Es ez a helyes, mert az ő helyi tekintélyük viheti oda a népet, hogy megkedvelje az ismeretterjesztő előadásokat. Vállaljanak tehat mennél többen az íntelligentiából eme fontos társadalmi és gazdasági átalakításnál munkát ma­gukra. Érdeklődésükkel emeljék az előadások fői tosságát, hassanak lelke- sitőleg, és a gazdasági haladás köztu­datát mielőbb viszik be a nép gondol­kozásába. így használjuk ki sikerrel a téli napokat egyszerű szereinkkel, hogy a nép az ábrándok hazájába ne tévedjen, és hogy Tatár Péter silány kádencziáit hasznos és nemes dolgok váltsák fel. Pályázat. A Miskolez városi közvágóhidnál rend­szeresített, 8 nyugdíj jogosultsággal összekö­tött állatorvosi állásra pályázatot hirdetek. Az állatorvos évi fizetése 1760 korona és a vágóhídi telepen lakás. Az állást elnyerni óhajtók felhivatnak, hogy kellően felszerelt pályázati kérvén főket jövő évi január 21-ik napjáig hozzám ad­ják be. Soltész, polgármester. Hirdetmény. Az 1884. XVII. t. ez. 169 szakasza értelmében az iparhatósági megbízottak a 172 szakasz és a volt földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir, jelenleg kereske­delemügyi ministeriumnak 1884 évi 40452 számú rendelete folytán azon iparosok és kereskedők közül választandók, kik az 1899. évben legalább 15 írt IU-ad osztályú kere­seti adót fizettek. A választásra ekként jogosított iparo­sok és kereskedők névsora összeáilittatván, arról az érdekeltek azon felhívással értesit- tetnek, hogy az összeírás folyó 1899. évi de- ozember 30-tól 1900. évi január hó 6-áig terjedő 8 nap, a közigazgatási iktatói hiva­talban megtekinthetők, amennyiben a név­sorból egyesek kimaradtak volna, ugyanak­kor jogosultságuk igazolása mellett a név­sorba való felvételüket kérhetik. Miskolcz, 1899. évi deez. 29. Soltész, polgármester. Hirdetmény a III. osatályu kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az eddigelé III. oszt. kér. adó alá még nem vont, vagy a III. oszt. kér. adó kötelesek sorába lépő adózók kötelesek 1900. évi január hó 20-áig üzletük, vállalatuk, vagy egyébb haszonhajtő foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi óv óta még fenn nem állana, az annak megkezdé­sétől számítandó, illetőleg fenállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyeeményt bevallani. Évi iszta nyereménynek vétetik az üz­letből vagy foglalkozásból eredő összes jö­vedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szzükséges kiadások levonása után fennmarad; az üzlettulajdo­nosnak s általában az adó fizetésre köteles­nek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szolgálnak a jö­vedelemből. keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalatból, kereset- illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles­V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék