Borsodvármegye Hivatalos Értesítője, 1901 (1-52. szám)
1901-01-09 / 2. szám
BORSODVÁRMEGYE HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE.3 al. 1900. Miniszteri rendeletek. 14,888. sz. Borsodvármegye alispánjától. Köztudomásul. Az elsőfokú iparhatóságoknak. A nagyméltóságu kereskedelemügyi magyar kir. minisztériumnak 86,512/VII. 900. sz alatt kelt s az italmérési üzletekben ételek és élelmiszereknek kiszolgáltatására vonatkozó rendeletét a „Borsod“ lap hivatalos értesítője útján ezennel közhírré teszem. Felhívom a felsőfokú iparhatóságot, hogy ezen miniszteri rendeletről a hatóságok területén levő italmérési üzlet tulajdonosokat megfelelő utasítás mellett külön-külön is, haladék nélkül értesítsék. Miskolcz, 1901. január 3. Dr. Tarnay Gyula, alispán. Másolat. — 86,512 p. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. VIII. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. A fenálló gyakorlat szerint a pénzügyi hatóságoktól italmérési engedélyt nyert korcsmák, sörházak, bor és pálinka mérések s általában italmérési üzletek, anélkül, hogy arra kereskedői iparigazolványt, vagy vendéglői iparengedélyt váltanának, iparszerűleg ételeket és élelmiszereket is kiszolgáltatnak, illetve elárusítanak. Minthogy a gyakorlat számos visszásságra ad alkalmat, a mennyiben az italmérési üzletek és vendéglők üzletkörének összezavarására vezet s ezzel az 1884. évi XVII. t. cz.-ben a vendéglői üzletekre nézve megállapított rendelkezések alkalmazását sok esetben lehetetlenné teszi s miután továbbá ez a gyakorlat törvényesnek sem tekinthető, a mennyiben az italmérési engedélyek csupán szeszes italok kimérésére jogosítanak s igy az ételek és élelmiszerek kiszolgáltatására, mint az italmérési jogkörön kivül álló ipari foglalkozásra az 1884. évi XVII. t. sz. értelmében külön iparigazolvány, vagy iparengedély kell, mindeknél fogva a jelzett s helyesnek nem tekinthető gyakorlat megszüntetése érdekében a m. kir. belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr s a pénzügyminiszter úr hozzájárulásával a következőket rendelem. A korcsmárosok, bor sör és pálinkamérők, az illetékes pénzügyi hatóságtól nyert italmérési engedély alapján csupán az engedély b^jL-i!«migré^^ lölt szeszes italok kimérésével foglalkozhatnak; ily engedély alapján tehát semmifá^ét^t^^ag^ élelmiszert, illetve másnemű áruczikWtupar^ki ■ , leg ki nem szolgáltathatnak és nem árusit leütjük. ^ Az az italmérő, ki az ital'n^eresen kívüli élelmi czikkeknek keresetszerü eladásával is foglalkozni kíván, tartozik e szándékát az 1884. évi XVII. tez. 5. § a értelmében az illetékes elsőfokú iparhatóságnak előzetesen szabályszerű módon bejelenteni s illetve ebbeli üzletére iparigazolványt váltani, míg az az italmérő, ki az üzleti helyiségében ülő vendégei számára vendéglőszerüleg élelmiszereket s illetve ételeket is kiszolgáltani kíván, ez üzletére az italmérési engedélyen kívül, szabályszerű vendéglői iparengedélyt köteles szerezni. Az az italmérő, ki ételek és élelmiszerek kiszolgáltatásával, illetve a rendelet életbe lépte után kíván foglalkozni, ez üzletét csak az ipartörény 4., illetve 10. §-ában előírt feltétel teljesítése, vagyis az iparigazolvány, vagy a vendéglői iparengedély megszerzése után kezdheti meg, míg az az italmérő (korcsmáros, bor-, sör és pálinkamérő), ki ételek és élelmiszerek eladásával, illetve kiszolgáltatásával e rendelet életbe léptekor is foglalkozik, ez üzletet tovább is folytathatja ugyan, amennyiben azonban élelmiszerekkel való kereskedésre, vagy ételeknek vendéglőszerüleg való kiszolgáltatására iparigazolványa, illetve vendéglői iparengedélye nincs, e rendeletem életbe léptétől számított három hónap alatt az iparigazolványért, illetve az iparengedélyért, az illetékes elsőfokú iparhatósághoz folyamodni tartozik. Amennyiben e folyamodvány a jelzett határidő alatt az iparhatósághoz beadatik, az illető italmérési üzlet tulajdonos az élelmiszer kereskedést, illetve az ételek kiszolgáltatását folyamodványának szabályszerű elintézéséig tovább folytathatja; míg az italmérő, ide kötelezettségének eleget nem tesz, a jelzett határidő lejárta után, a szerint, a mint a fentiekhez képest iparigazolványt, vagy iparengedélyt tartozott volna szerezni, az 1884. évi XVI. t. sz. 156. § a a) pontja alapján megbüntetendő s a törvényszerű bejelentés (iparigazolvány) nélküli élelmiszer kereskedéstől, illetve iparengedély nélkül gyakorolt