Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1905 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-05 / 1. szám

községeknek az állami fúróeszközök használatá­nál kerülnek. Elhatároztam ez okból, hogy az állami kútfúró felszerelések működését egy fúró­gépnek kivételével, melyet kutató fúrásokra tar­tottam fenn , beszüntettem. Ehez képest ezen­túl az eddig már előjegyzésbe vett fúrásoktól el­tekintve, a fentartott fúrógép csak oly kivételes esetekben fog az ez iránt folyamodó községek­nek átengedtetni, amikor a községnek jó ivóvíz­zel való ellátása okából szükséges fúrást a vál­lalkozók amiatt, mert az illető vidéken mély fú­rás még nem létesült s igy az altalajt még nem ismerik, vagy egyáltalán nem, vagy csak arány­talanul magas áron lennének hajlandók elvállalni. Továbbra is változatlanul fentartom azonban azt, hogy a mély fúrások létesítésénél szükséges geo­lógiai és műszaki tanácsnak megadása végett, va­lamint a vállalkozókkal kötendő szerződés felté­teleinek a megállapításánál és a mély­fúrási mun­kálatok ellenőrzése körül, illetve felülvizsgálatá­nál a községeknek czimed útján hozzám inté­zendő kérelmére szakközegeim díjtalanul fog­nak eljárni. Felhívom czimedet, hogy ezen elha­tározásomat megfelelő módon hozza köztudomásra. Budapest, 1904. évi november 25 én. Tallián, s. k. 18163—ai. 904. sz. Borsod vármegye alispánjától. Köztudomásúi. A m. kir. földművelésügyi miniszter urnak az oklevéllel nem biró gazdatisztek gyakorlati vizsgájára vonatkozó szabályzat módosítása tár­gyában kibocsátott alábbi körrendeletét tudomás­­vétel és az érdekeltekkel leendő közlés czéljából ezennel közhirré teszem. Miskolcz. 1904. deczember 27. Dr. Tarnay Gyula s. k., alispán. Másolat. 100971. sz—VII. 4. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Rendelet az oklevéllel nem bíró gazda­tisztek gazdatiszti gyakorlati vizsgájára vonat­kozó s­z. évi május hó 18-án 46001. sz. alatt kelt rendeletemmel kiadott szabályzat kiegészíté­séül ennek 1. pontját­ a következőleg módosítom: 1. ,,A gazdatiszti gyakorlati vizsga czélja, az oklevéllel nem biró gazdatiszteknek oly bi­zonyítvány megszerzésére módot nyújtani, melynek alapján az 1900. évi XXVII. t.-cz. 25. §-ában foglalt, illetve felsorolt birtokokon az 1906. év után is akadálytalanul alkalmazhatók legyenek s az alkalmaztatásuknak megfelelő gazdatiszti czi­­meket használhassák“. Ezen intézkedésből folyólag a gyakorlati vizsga sikeres feltétele esetén kiadandó bizo­nyítvány szövegének második pontját a követ­kezőleg állapítom meg: ,,Ezen bizonyítvány az említett, valamint az 1904. november hó 17-én 100971. szám. alatt kelt földmivelésügyi minisz­teri rendelet alapján az 1900. évi XXVII. t.-cz. 25 §-ában foglalt rendelkezések szemponjából a m. kir. gazdasági tanintézetek végbizonyítvá­nyával egyenértékű és tulajdonosa a törvény fentjelzett §-ában felsorolt birtokokon a törvény életbeléptét követő ötödik év után és bármikor akadálytalanul alkalmazható s az alkalmazásának megfelelő gazdatiszti czimet használhatja“. Buda­pest, 1904. deczemb. 17-én. Tolmásy s. k. 17424/ai. 904. Ezen miniszteri rendelet másolatát tudomás és alkalmazkodás végett a községi és körjegyzők részére, továbbá a leltározással megbízott közegek megfelelő utasítása végett, Miskolcz város ta­nácsa részére kiadom. Miskolcz, 1904. deczember 12. Alispán helyett: Vadnay. 113880­ V.a. 1904. B. M. számú körrendelet. A hagyatéki ingatlanok leltári becsértékeinek megállapítása tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényható­ságnak. A hagyatéki ingatlanok leltári becsértékének megállapitása tárgyában. Valamennyi vármegye és törvényhatósági város közönségéhez hivatali elődöm által 1896. évi deczember hó 11-én 108093. szám alatt kibocsátott rendelet (L. 1896. évi Rendeletek Tára V-ik kötet 793—794. lap) akként intézkedett, hogy ,,az ingatlanok becs­értéke — hacsak valamely érdekelt félnek ké­relmére a leltározó által alkalmazott egy, vagy több szakértő többre nem becsülné az ingatlant — az 1894. évi XVI. t.-cz. 42. §. második bekez­dése, valamint az ezen törvény végrehajtása tár­gyában 1895. évi október hó 11-én 43194. J. M. szám alatt kibocsátott bel és igazságügyminisz­teri rendelet (Lásd 1895. évi Rendeletek Tára, II-ik kötet 548. lap) 44. §. 2-ik bekezdése szerint az 1881. évi LX. t.-cz. 148. §. első bekezdé­sének rendelkezéséhez képest állapítandó meg, vagyis a becsérték szőlőknél és házosztály-adó alatt álló ingatlanoknál az évi állandó kétszáz­­szoros összege, házbéradó és földadó alá eső in­gatlanoknál az évi állandó százszoros összeget. Ez a rendelkezés a gyakorlatban oly ma­gyarázatra szolgáltatott alapot, melynél fogva az

Next