Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-03 / 1. szám

s­ a adóknak az útadó kivetése és behajtása körüli szavatossága csakis azokban az esetekben nyer­het az érvényben álló rendeletek értelmében al­kalmazást, a­midőn az útadó kivetés alapjául szolgáló állami egyenes adót is a munkaadók kötelesek fizetni, azonban ebben az esetben is csak akkor, ha a munkaadóknak a rájuk kive­tett útadónak a munkás béréből való levonha­­tása módjában áll. Miután pedig az útadónak a munkaadóra való kivethetésének jogalapját ezen esetekben is kizárólag csak az képezi, hogy az útadó alapjául szolgált állami egyenes adó is rájuk vettetett ki, ebből önként következik, hogy a munkaadóknak a munkásokat terhelő útadó kivetése és behajtása körüli szavatosságának elő­feltételét az képezi, hogy az illető munkások útadójának állami egyenes adó képezze alapját, vagyis hogy ezen útadó az 1890. évii­­.-czikk 23. § a alapján rovassák ki. Már pedig a nap­számosok az 1883. évi X. t-cz. §-a értelmében az I. osztályú kereseti adó alól mentesítve van­nak s igy ők ezen minőségükben szerzett kere­setük után állami egyenes adóval megróhatok nem lévén, útadójukat nem az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a, hanem annak 25. §-a alapján fizetik; velük szemben ennélfogva miután az útadó alapját nem állami egyenes adó képezi, a munka­adóknak az útadó behajtása és beszedése körüli szavatossága alkalmazást nem nyerhet annyival kevésbé, mert ezek nem lévén állandó alkalma­zottak, munkaadójuknak nem is állhatna mód­jukban a helyettük fizetett útadót bérükből le­vonásba hozni. Mindezeknél fogva felhívom a közönséget, hogy a­mennyiben a törvényhatóság területén ezideig az elől említett helytelen eljárás követtetett volna, szigorúan utasítsa az útadó kivetése és beszedése körül foglalatoskodó közege­­­ket és hatóságokat, hogy az útadó kivetésénél és beszedésénél hasonló helytelen eljárástól a jövőben tartózkodjanak, illetőleg hogy a napszá­mosok által az 1890. évi I. t.-cz. 25. §-a alap­ján szolgáltatandó útadót magukra a napszámo­sokra vessék ki és a munkaadók szavatossága alkalmazásának kizárásával tőlük is szedjék be. Budapest, 1906. évi november hó 28-án. A minister meghagyásából: Csőke, s. k. miniszteri tanácsos. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések és körözvények. 19122/ki. 1906. szám. Pályázati hirdetmény. Miskolcz város adópénztári hivatalánál meg­üresedett és évi 1400 kor. törzsfizetés, 300 kor. évi lakbérilletménnyel javadalmazott egy II-od­­osztályú pénztári tiszti állásra pályázatot hirdetek. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy eddigi működésüket is feltüntető okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényüket hozzám, bezáró­lag 1907. évi január hó 15-ig nyújtsák be. Miskolcz, 1906. deczember hó 30-án. Dr. Szentpáli István, polgármester. Ad. 9904­/ki. 1906. sz. Értesítés. Értesitem a közönséget, hogy a városi szám­vevőség szervezése folytán, a főpénztári hivatal­nál teljesítendő mindennemű befizetések, illetve pénzfelvételek alkalmából az érdekelt felek 1907. év január 1-je napjától kezdődőleg elsősorban a városi számvevőségnél jelentkezzenek. A számvevőség hivatalos helyisége: Város­ház tér 14. számú ház, az udvarban jobbra. Miskolcz, 1906. deczember hó 29-én. Dr. Szentpáli István, polgármester Hirdetmény. Galvács község az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a értelmében közös vadászterületet képező, mint­egy 1000 kat. hold kiterjedésű ingatlanok va­dászati jogát 1907. év február 1-től 6 egymás­után következő évre 1907. év január 17-én d. e. 10 órakor Galvács község házánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbe­adja Feltételek a közjegyzői irodában megtekint­hetők. Galvács, 1906. év deczember 31. Elöljáróság. 5374/1906. Emődi János tiszadorogmai lakos a 927/906. községi és 031867. megyei számok alatt 1 drb 2 és fél éves, világos per, heréti lovára kiállí­tott marhalevelét elvesztette. Megsemmisitettnek ezennel kimondom. Mezőcsát, 1903. deczember 26. Bottlik, főszolgabíró. 5449/1906. Tiszaeszlár községben f. hó 20-án 1 darab vörös szőrű, fehér hasú, kan vizsla kutya véte­tett bitangságba.

Next