Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-03 / 1. szám
s a adóknak az útadó kivetése és behajtása körüli szavatossága csakis azokban az esetekben nyerhet az érvényben álló rendeletek értelmében alkalmazást, amidőn az útadó kivetés alapjául szolgáló állami egyenes adót is a munkaadók kötelesek fizetni, azonban ebben az esetben is csak akkor, ha a munkaadóknak a rájuk kivetett útadónak a munkás béréből való levonhatása módjában áll. Miután pedig az útadónak a munkaadóra való kivethetésének jogalapját ezen esetekben is kizárólag csak az képezi, hogy az útadó alapjául szolgált állami egyenes adó is rájuk vettetett ki, ebből önként következik, hogy a munkaadóknak a munkásokat terhelő útadó kivetése és behajtása körüli szavatosságának előfeltételét az képezi, hogy az illető munkások útadójának állami egyenes adó képezze alapját, vagyis hogy ezen útadó az 1890. évii.-czikk 23. § a alapján rovassák ki. Már pedig a napszámosok az 1883. évi X. t-cz. §-a értelmében az I. osztályú kereseti adó alól mentesítve vannak s igy ők ezen minőségükben szerzett keresetük után állami egyenes adóval megróhatok nem lévén, útadójukat nem az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a, hanem annak 25. §-a alapján fizetik; velük szemben ennélfogva miután az útadó alapját nem állami egyenes adó képezi, a munkaadóknak az útadó behajtása és beszedése körüli szavatossága alkalmazást nem nyerhet annyival kevésbé, mert ezek nem lévén állandó alkalmazottak, munkaadójuknak nem is állhatna módjukban a helyettük fizetett útadót bérükből levonásba hozni. Mindezeknél fogva felhívom a közönséget, hogy amennyiben a törvényhatóság területén ezideig az elől említett helytelen eljárás követtetett volna, szigorúan utasítsa az útadó kivetése és beszedése körül foglalatoskodó közegeket és hatóságokat, hogy az útadó kivetésénél és beszedésénél hasonló helytelen eljárástól a jövőben tartózkodjanak, illetőleg hogy a napszámosok által az 1890. évi I. t.-cz. 25. §-a alapján szolgáltatandó útadót magukra a napszámosokra vessék ki és a munkaadók szavatossága alkalmazásának kizárásával tőlük is szedjék be. Budapest, 1906. évi november hó 28-án. A minister meghagyásából: Csőke, s. k. miniszteri tanácsos. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések és körözvények. 19122/ki. 1906. szám. Pályázati hirdetmény. Miskolcz város adópénztári hivatalánál megüresedett és évi 1400 kor. törzsfizetés, 300 kor. évi lakbérilletménnyel javadalmazott egy II-odosztályú pénztári tiszti állásra pályázatot hirdetek. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy eddigi működésüket is feltüntető okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényüket hozzám, bezárólag 1907. évi január hó 15-ig nyújtsák be. Miskolcz, 1906. deczember hó 30-án. Dr. Szentpáli István, polgármester. Ad. 9904/ki. 1906. sz. Értesítés. Értesitem a közönséget, hogy a városi számvevőség szervezése folytán, a főpénztári hivatalnál teljesítendő mindennemű befizetések, illetve pénzfelvételek alkalmából az érdekelt felek 1907. év január 1-je napjától kezdődőleg elsősorban a városi számvevőségnél jelentkezzenek. A számvevőség hivatalos helyisége: Városház tér 14. számú ház, az udvarban jobbra. Miskolcz, 1906. deczember hó 29-én. Dr. Szentpáli István, polgármester Hirdetmény. Galvács község az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a értelmében közös vadászterületet képező, mintegy 1000 kat. hold kiterjedésű ingatlanok vadászati jogát 1907. év február 1-től 6 egymásután következő évre 1907. év január 17-én d. e. 10 órakor Galvács község házánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbeadja Feltételek a közjegyzői irodában megtekinthetők. Galvács, 1906. év deczember 31. Elöljáróság. 5374/1906. Emődi János tiszadorogmai lakos a 927/906. községi és 031867. megyei számok alatt 1 drb 2 és fél éves, világos per, heréti lovára kiállított marhalevelét elvesztette. Megsemmisitettnek ezennel kimondom. Mezőcsát, 1903. deczember 26. Bottlik, főszolgabíró. 5449/1906. Tiszaeszlár községben f. hó 20-án 1 darab vörös szőrű, fehér hasú, kan vizsla kutya vétetett bitangságba.