Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1914 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1914-01-01 / 1. szám
XII. évfolyam. Miskolcz, 1914. január 1. I. szám. BORSODVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: Dr. VÁRNAY BERTALAN vármegyei I. aljegyző. Előfizetési ár egész évre 14 korona. — Megjelenik minden csütörtökön. — Hivatalos hirdetések a lap szerkesztőjéhez a vármegyeházba; az előfizetési dijak pedig a miskolczi m. kir. adóhivatalba küldendők. I I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. Borsodvármegye Törvényhatósági Bizottzottsága által Miskolczon 1913. évi december hó 13-án tartott évnegyedes rendes közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 856. kgy.—11904. al. 1913. Vármegyénk alispánja előterjesztést tesz az utbiztosi szabályrendelet módosítása iránt. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 38687—913. sz. a. arról értesített bennünket, hogy az urmesteri tanfolyamokat végleg megszüntette, minélfogva szabályrendeletünkbe oly intézkedések veendőek fel, amelyek az útbiztosi minősítést a változtatásnak megfelelően és vármegyei vizsgáló bizottságok alakítása útján szabályozzák. A rendelet útbaigazításainak megfelelően és a kir. államépítészeti hivatal meghallgatása után a 323/kgy. 1908.SZ. alatt alkotott utbiztosi szabályrendeletünk 2. §-át hatályon kivil helyezzük és annak helyére a következő rendelkezéseket teszszük: 2. §. Az utbiztosi kinevezéseknél a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873. évi II. t. c. s különösen a 4. §-ának 6. pontjában foglalt szabály szem előtt tartandó. A kinevezés mindig ideiglenes s az illető utbiztos állásában csak akkor fog a vármegye alispánjának előterjesztésére a főispán által véglegesittetni, ha a volt vagy ezután felállítandó állami urmesteri tanfolyamon, vagy ilyenek nem léte esetén az ezen célra szervezett vármegyei vizsgáló bizottság előtt a kinevezéstől számított 2 év alatt a képesítő vizsgát sikerrel letette és szolgálatának minden tekintetben megfelel. Ha a kinevezéskor a képesítés iár megvolt, úgy az út biztos a hivatali eskü letételétől számított egy év eltelte után kifogástalan szolgálat esetén véglegesíthető. Amennyiben az útbiztos a kitűzött 2 év alatt a képesítést meg nem szerezné, vagy hivatali kötelességének az alispán szerint meg nem felelne, állásából a főispán által minden igény nélkül elbocsátandó. A képesítő vizsgára jelentkező igaz olta tartozik, hogy: 1. A magyar nyelvet szóban és írásban leírja és valamely tényálladékról (pl. az midőri kihágásról) szabatos jegyzőkönyvet kélis szerkeszteni. 2. Az elemi szám és mértanból annyi ismerettel bír, hogy a négy műveletet tört és tizedes számokkal szabatosan végrehajtani, egyszerű soks/cptI*' fprfjJpfpf fnvpViKq nrivnioi- 7 C» ' - -v*. ‘-.v- .i ^ tartalmát kiszámítani képes, keresztszelvényeket tud felvenni, a részletes építési határozatokat ismeri, végül a fedanyag minőségének, beágyazási módjának és az útpálya rendszeres fenntartási módjának ismeretével bír. 3. Az út hossz, terület, köd és súlymértékeket és azoknak a bécsi mértékekhez való arányát ismeri. 4. A kavicsolt utak fenntartásánál előforduló munkák, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonságait, a mész, habarcs és beton készítési módját, továbbá a fa és fakötések főbb szabályait ismeri. 5. A rajzolásban annyi jártassággal bír, hogy a kisebb tervekről és építményekről kisrajzot készíteni képes. A képesítő vizsga a vármegye által alakítandó bizottság előtt tartatik, melyben az alispán, vagy annak kiküldendő helyettesén kívül az illetékes kir. közúti kerületi felügyelő és a kir. államépítészeti hivatal főnöke, vagy helyettese vesz részt. A bizottság a vizsgálat lefolyásáról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben igazolja, hogy a vizsgát tett egyént képesítettnek találta-e vagy nem? és ezen jegyzőkönyvet az alispánhoz beterjeszti. Mely szabályrendelet módosítást a hivatalos lapban azzal tesszük közhírré, hogy az abban