Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-32. szám)
1919-10-23 / 27. szám
hatalom igazgatása alatt nem álló, belföldi területen belül bárhonnan, bármely rendelkezési helyre. Oly hizlaló, aki tengeri terméssel is rendelkezik a hizlalásra árpából hízó sertésenként legfeljebb két métermázsát használhat fel. Sertéseknek, vagy sertéstermékeknek a khídföldről, vagy valamely idegen megszálló hatalom igazgatása alatt álló területről való behozatalára és a behozott sertések és sertéstermékek forgalmára, valamint sertéseknek, vagy sertéstermékeknek külföldre, vagy idegen megszálló hatalom igazgatása alatt álló területre való kivitelére nézve azonban az e tekintetben fennálló külön rendelkezések irányadók. 2 §• A sertésekre és sertéstermékekre nézve bármely hatóság által megállapított legmagasabb (maximális) árak hatályukat vesztik. Ama sertéstermékek árát, amelyeket a köz- vélelmezési miniszter a belföldi hizlalásból rendelkezésére álló, vagy küldföldről behozott készletekből bocsát a közfogyasztás rendelkezésére, esetről-esetre a nevezett miniszter állapítja meg. 3. §. Az előbbi §-ok rendelkezései nem vonatkoznak azokra a sertésekre, amelyeket a 105600 1918. F. M. számú rendelet 8 —10 §-ai értelmében az ott megjelölt közszükségleti célokra kötött hizlalás szerződések alapján a jelen rendelet életbelépte előtt hizlalásra már beállítottak. Ezeka sertések a korábbi rendeletekhez és a kötött szerződésekhez képest továbbra is a közfogyasztás céljára maradnak lekötve és e sertésekre nézve minden tekintetben, tehát különösen felhasználásuk, forgalomba hozataluk és átvételi áruk tekintetében az eddig hatályban volt rendeletek rendelkezései irányadók. A jelent. szerint közfogyasztásra lekötve maradó sertések hizlalásával kapcsolatos ügyelet továbbá a közélelmezési minisztérium által a közfogyasztásra rendelkezésre bocsátott sertések és sertéstermékek ügyeit, végül azokat az ügyeket, amelyek az Országos Sertésforgalmi Iroda eddigi működésével kapcsolatban még folyamatban vannak, további rendelkezésig ezentúl is az említett iroda látja el, amely e részbe a földművelésügyi és a közélelmezési miniszter irányítása szerint és ellenőrzése mellett jár el. A földművelésügyi miniszter valamint a közélelmezési miniszter az Országos Sertésforgalmi Irodát szükség esetében egyéb tennivalók elvégzésével is megbízhatják, amennyiben pedig az iroda további fentartása nem mutatkozik szükségesnek, annak felszámolását is elrendelhetik. 4 §A közélelmezési miniszter, illetőleg az Országos Sertésforgalmi Iroda rendelkezése alatt álló, valamint általában a hatósági után köz- fogyasztásra felhasznált (kiosztott) sertések és sertéstermékek forgalombahozatalárak módozatait és feltételeit, a kiosztható fejadagokat is beleértve a közélelmezési miniszter szabályozhatja. 5. §: Sertéseknek közszükségleti célokra való hizlalása iránt kötött szerződés alapján a hizlalást vállaló fél az Országos sertésforgalmi--. Irodával szemben amiatt, hogy az Iroda a hizlalásra beállított sertéseket és a hizlalási takarmányt egészben, vagy részben a szerződő féltől még a hizlalás befejezése előtt átvette, vagy más hizlalóhoz átutalta, kár, vagy elmaradt haszon címén, vagy más címen követelést rendes bírói után nem érvényesíthet, ha az Országos Sertésforgalmi Iroda az átvételnél, illetőleg az átadásnál felettes hatóságnak utasítására járt el. Hasonlóképen nem érvényesíthető az Országos Sertésforgalmi Irodával szemben rendes bírói utónkövetelés amiatt, hogy a hizlalási szerződés kikötései ellenére a szükséges hizlalási takarmány le nem szállíttatott, vagy a szerződésileg lekötött sertések át nem vétettek, ha a hizlalási takarmány leszállítását készlethiány, vagy forgalmi zavarok, a sertések átvételét pedig előre nem látott akadályok tették lehetetlenné. A 4782—1917. M. E. számú rendelettel létesített Országos Sertésforgalmi Tanács a hizlalást válalt fél részére az Országos Sertésforgalmi Iroda terhére kártalanítást állapíthat meg, ha a fél az előbbi bekezdésekben említett esetekben saját hibáján kívül olyan kárt szenvedett, amelyeket a félre hárítani a méltányossággal nyilvánvalóan ellenkeznék. Az Országos Sertésforgalmi Tanács ezekben az ügyekben az intézkedő szerveknek, az Országos Sertésforgalmi Irodának és a panaszos (kérelmező) feleknek meghallatásával jár el és határozata ellen semminemű jogorvoslatnak helye nincsen. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. október 3-án. Friedrich István s. k. miniszterelnök.