Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-32. szám)

1919-10-23 / 27. szám

hatalom igazgatása alatt nem álló, belföldi terüle­ten belül bárhonnan, bármely rendelkezési helyre. Oly hizlaló, aki tengeri terméssel is rendel­kezik a hizlalásra árpából hízó sertésenként leg­feljebb két métermázsát használhat fel. Sertéseknek, vagy sertéstermékeknek a khíd­földről, vagy valamely idegen megszálló hatalom igazgatása alatt álló területről­ való behozatalára és a behozott sertések és sertéstermékek forgal­mára, valamint sertéseknek, vagy sertéstermékek­nek külföldre, vagy idegen megszálló hatalom igazgatása alatt álló területre való kivitelére nézve azonban az e tekintetben fennálló külön rendel­kezések irányadók. 2­ §• A sertésekre és sertéstermékekre nézve bár­mely hatóság által megállapított legmagasabb (maximális) árak hatályukat vesztik. Ama sertéstermékek árát, amelyeket a köz- v­élelmezési miniszter a belföldi hizlalásból ren­delkezésére álló, vagy küldföldről behozott kész­letekből­­ bocsát a közfogyasztás rendelkezésére, esetről-esetre a nevezett miniszter állapítja meg. 3. §. Az előbbi §-ok rendelkezései nem vonat­koznak azokra a sertésekre, amelyeket a 105600 1918. F. M. számú rendelet 8 —10 §-ai értel­mében az ott megjelölt közszükségleti célokra kötött hizlalás szerződések alapján a jelen ren­delet életbelépte előtt hizlalásra már beállítottak. Ezek­­a sertések a korábbi rendeletekhez és a kötött szerződésekhez képest továbbra is a közfogyasztás céljára maradnak lekötve és e sertésekre nézve minden tekintetben, tehát külö­nösen felhasználásuk, forgalomba hozataluk és átvételi áruk tekintetében az eddig hatályban volt rendeletek rendelkezései irányadók. A­ jelen­t. szerint közfogyasztásra lekötve maradó sertések hizlalásával kapcsolatos ügyelet továbbá a közélelmezési minisztérium által a közfogyasztásra rendelkezésre bocsátott sertések és sertéstermékek ügyeit, végül azokat az ügye­ket, amelyek az Országos Sertésforgalmi Iroda eddigi működésével kapcsolatban még folyamat­ban vannak, további rendelkezésig ezentúl is az említett iroda látja el, amely e részbe a föld­művelésügyi és a közélelmezési miniszter irányí­tása szerint és ellenőrzése mellett jár el. A föld­művelésügyi miniszter valamint a közélelmezési miniszter az Országos Sertésforgalmi Irodát szükség esetében egyéb tennivalók elvégzésével is megbízhatják, amennyiben pedig az iroda további fentartása nem mutatkozik szükségesnek, annak felszámolását is elrendelhetik. 4­ §­A közélelmezési miniszter, illetőleg az Or­szágos Sertés­forgalmi Iroda rendelkezése alatt álló, valamint általában a hatósági után köz-­ fogyasztásra felhasznált (kiosztott) sertések és sertéstermékek forgalombahozatalár­ak módozatait és feltételeit, a kiosztható fejadagokat is bele­értve a közélelmezési miniszter szabályozhatja. 5. §: Sertéseknek közszükségleti célokra való hizlalása iránt kötött szerződés alapján a hiz­lalást vállaló fél az Országos sertésforgalmi--. Irodával szemben amiatt, hogy az Iroda a hiz­lalásra beállított sertéseket és a hizlalási takar­mányt egészben, vagy részben a szerződő féltől még a hizlalás befejezése előtt átvette, vagy más hizlalóhoz átutalta, kár, vagy elmaradt haszon címén, vagy más címen követelést rendes bírói után nem érvényesíthet, ha az Országos Sertés­­forgalmi Iroda az átvételnél, illetőleg az átadás­nál felettes hatóságnak utasítására járt el. Hasonlóképen nem érvényesíthető az Or­szágos Sertésforgalmi Irodával szemben rendes bírói utón­követelés amiatt, hogy a hizlalási szerződés kikötései ellenére a szükséges hizlalási takarmány le nem szállíttatott, vagy a szerző­désileg lekötött sertések át nem vétettek, ha a hizlalási takarmány leszállítását készlethiány, vagy forgalmi zavarok, a sertések átvételét pedig előre nem látott akadályok tették lehetetlenné. A 4782—1917. M. E. számú rendelettel létesített Országos Sertésforgalmi Tanács a hiz­lalást válalt fél részére az Országos Sertésforgalmi Iroda terhére kártalanítást állapíthat meg, ha a fél az előbbi bekezdésekben említett esetekben saját hibáján kívül olyan kárt szenvedett, ame­lyeket a félre hárítani a méltányossággal nyil­vánvalóan ellenkeznék. Az Országos Sertésfor­galmi Tanács ezekben az ügyekben az intézkedő szerveknek, az Országos Sertésforgalmi Irodának és a panaszos (kérelmező) feleknek meghal­­latásával jár el és határozata ellen semminemű jogorvoslatnak helye nincsen. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. október 3-án. Friedrich István s. k. miniszterelnök.

Next