Borsodi Bányász, 1966. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-21 / 51. szám
BORSODI BÁNTASZ Az eskühöz méltóan ! A munkásőrök ünnepi gyűlése Ózd-vidékén t ÓZDON AZ ELMÚLT héten szombaton tartotta meg év végi ünnepélyes zászlóalj-gyűlését a munkásőrség járási parancsnoksága. A jól megszervezett és előkészített zászlóalj-gyűlésen ott voltak a város és járás párt, gazdasági és társadalmi vezetői. Részt vett és felszólalt Deme László elvtárs is, a megyei pártbizottság titkára. Köszöntötte a munkásőr elvtársakat és annak a véleményének adott hangot, hogy a munkásőrök az elmúlt 10 év alatt eleget tettek önként vállalt feladatuknak. „A zászlóalj alkalmas arra — mondotta —, hogy eredményesen tevékenykedjen és védje szocialista vívmányainkat, hazánkat belső és külső ellenségeinkkel szemben.” AZ ÜNNEPI GYŰLÉSEN Ménesi József, a zászlóalj parancsnoka mondott beszédet, amelyben részletesen elemezte a munkásőrök egész évi tevékenységét és önzetlen helytállását. Jó dolog volt hallani, hogy a munkásőrök áldozatkészen, a legnehezebb feladatokból mindenkor kivették részüket és példamutatóan dolgoztak a kongresszusi verseny során. Tiztnsága ennek az a tény is, hogy az „elmúlt évhez viszonyítva az idén 2327 szolgálati órát hajtottak végre a különböző szolgálati tevékenység ellátásában — társadalmi időben. Megnőtt a munkásőrség tekintélye a környéken. Erről tanúskodik az is, hogy a pártvezetőségek és pártbizottságok újjáválasztásakor igen sok munkásőr került a vezetésbe. A zászlóaljparancsnok szavai után Tajti Gyula, a járási pártbizottság első titkára kitüntetéseket adott át a munkásőr elvtársaknak. MEGKAPÓ JELENET következett ezután: búcsúztak az idős munkásőrök és esküt tettek a fiatalok. A leszerelő, illetve tartalékba vonuló elvtársak nevében Bartha Lajos köszönte meg a bizalmat és jelképesen átadta fegyverét Varga András fiatal munkásőrnek, hogy az eskühöz méltóan bánjon vele. NEHÉZ PILLANAT volt ez.* Kissé meglágyultak az acélosi munkásszívek és itt-ott ki-* gördültek a szemekből a könnyek. De a kezek annál keményebben szorították a fegyvert. T. A. Eskfi. A leszerelő munkásőrök nevében Bartha Lajos elvtárs átadja fegyverét Varga András fiatal munkásőrnek. Miért eredményes a pártoktatás Somsályon? TAVALY 255 DOLGOZÓ jelentkezett, hogy részt vegyen a pártoktatásban.A szervezés, illetve a szervezeti felépítés, bármilyen erőfeszítéseket is tett a párt közös vezetősége, nem tette lehetővé, hogy az emberek zavartalanul tanulhassanak. A vidékről bejáró hallgatók közül is sokan távolmaradtak, a megjelenés soha nem volt kielégítő. A közös vezetőség elhatározta: az élethez, az emberekhez igazodva az új pártoktatási évben más szervezeti felépítéssel oldja meg a tanulást, könnyíti a tanulni vágyók helyzetét. S az elképzelés bevált, most 1 napon tartják az oktatást, illetve a délutános műszakba 1 órával korábban jönnek be az emberek, havonta egy esetben, így nincs szükség az olyan nagymérvű kocsi visszatartásra, mint korábban, s műszak után mindenki hazautazhat. Az eredmény:az új pártoktatási évben már 323-an tanulnak, s jól felkészülnek az előadásokra, illetve a szemináriumokra. AZ IS ÚJ VONÁS Somsályon, hogy egy-egy előadás után minden esetben 2 hallgatót kérnek meg, készüljön fel, a leadott anyagból ők tartanak vitaindító előadást. Ez is helyes módszer, hiszen így minden hallgatóra sor kerül, számot ad társai előtt is fejlődéséről, s arról, megértette-e az előadást. Legutóbb például a Szocialista demokrácia és a munkásosztály vezető szerepe címmel tartottak értékes előadást a hallgatóknak. A téma iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az emberek nemcsak meghallgatták az előadást, de aktívan és okosan vitatkoztak is erről a fontos kérdésről. Mit bizonyít mindez? Természetesen azt, hogy a zavartalan tanuláshoz jó feltételeket biztosítottak Somsályon. Hiszen nem várható az emberektől, hogy a nehéz termelőmunka után még eredményesen szerepeljenek is az oktatásban, a tanulásban. A feltételeket mindenütt meg kell teremteni, mert az emberek tanulni, fejlődni akarnak. EZT A PÉLDÁT KELL követni mindenütt, keresni és megtalálni azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyek eredményhez vezetnek. Az ózd vidéki tröszt üzemeiben már sok ilyen új szervezeti vonás jellemzi az új pártoktatást, még tovább kell azonban dolgozni, hogy a nyugodt tanulást minden üzemben biztosítani lehessen. Különösen most fontos ez, amikor szerte megnőtt a tanulási kedv. ■— szegedi — Kassai vendégek Ózd-vidékén December 14-én a kassai területi pártbizottság több tagja tapasztalatcsere látogatáson vett részt megyénkben, s ellátogattak az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszthöz is. A pártbizottságon Búzás János, Lőcsei Lajos és Hossó Gyula fogadták a vendégeket, akikkel hosszas eszmecserét folytattak különféle kérdésekről. A látogatás során a kassaiak megtekintették a borsodnádasdi fürdőt és legényszállót, majd a már híressé vált lanovkán leszálltak a föld alá, s megtekintették a munkahelyeket. A küldöttség vezetője, a kassai területi pártbizottság ipari osztályának vezetője elismerően nyilatkozott a korszerű személyszállító berendezésről, s elmondotta: azt tapasztalták, hogy az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt vezetői jól gondoskodnak a termelő emberekről, jó a kapcsolatuk a fizikai dolgozókkal. A tapasztalatcsere során a vendégek is és a vendéglátók is sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek, s ez is mutatja, hogy hasznosak az ilyen látogatások. A kassai küldöttség a megye több területére is ellátogatott. •• Üzemrendészek vetélkedője Bükkalján A közelmúltban 12 résztvevővel megrendezték a Bükkaljai Bányaüzemben az üzemrendészek vetélkedőjét. Ez teljesen új kezdeményezés a tröszt területén. A vetélkedőt megelőzte egy aknánként megrendezett előzetes selejtező, s az itt legjobban szereplő rendészek kerültek be az üzemi döntőbe. A versenyen olyan két kérdésre kellett a versenyzőknek írásban válaszolniuk, mely az üzemrendész legfontosabb teendőit foglalta össze, s így óra állt a versenyzők rendelkezésére, hogy megoldják a feladatot. Jáni Gyula, az üzem igazgatója vezette azt az 5 tagú zsűrit, mely elbírálta a helyezési sorrendet. A legeredményesebben Zólyomi Imre és Horváth József berentei, valamint Virágh József III-as aknai dolgozó versenyzett. Megosztva nyerték el az első díjat. Az üzem igazgatója 6000 forint, jutalmat tűzött ki a verseny résztvevői számára. A verseny befejezése után Jáni Gyula összefoglalta és értékelte a verseny jelentőségét és tanulságait. Megállapította, hogy alaposan felkészültek a vetélkedőre az üzem legjobb társadalmi rendészet s mind elméleti, mind gyakorlati képzettségük alapján sikerrel birkózhatnak meg a rájuk háruló bonyolult feladatokkal. EGYESÜLETI ROVAT: Munkaszervezési koherencia Miskolcon Az ország minden részéből összesereglett 120 szakember előtt nyitotta meg Monos János elvtárs, trösztigazgató, a miskolci MTESZ székházban tartott munkaszervezési konferenciáját, december 15-én. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az új gazdasági irányítás olyan üzemszervezést kíván, amely kevesebb bányamezőből, kevesebb üzemgócpontból biztosítja a termelést. Részletesen Lostorfer Rezső osztályvezető ismertette a munkaszervezés eddigi eredményeit, hogy nem egészen két év leforgása alatt a fémbiztosítás kiterjesztése, az önjáró keretes biztosítás bevezetése, a maróhengeres jövesztés és a csoportos robbantás a frontfejtés sebességében 28—29 százalékos növekedést, a frontfejtések teljesítményében 15—17 százalékos emelkedést eredményezett. Az árbevételnél a maróhengeres, mozgókeretes frontok 35 forint javulást hoztak tonnánként. BombRr István aknafőmérnök a tervzárói mozgókeretes, maróhengeres frontművelést részletezte. Itt világviszonylatban is kiugró sebességet tudnak tartani. Kevés európai bányában értek el napi 3,41 m-es fejtési sebességet. A lyukóbányai eredményekről Sólymosi István aknafőmérnök számolt be. Hosszas kísérletek előzték meg a mostani fémbiztosításos, maróhengeres jövesztést, amely 25 százalékkal növelte a napi előrehaladást és 10 százalékkal csökkentette a munkahelyi költségeket. Fűzi Tibor osztályvezető a szervezés bérügyi vonatkozásairól beszélt; sebesség és minőségi prémiumok ösztönzik a dolgozókat magasabb kereset elérésére. Az előadásokat követő vitát Stoll Lóránt trösztfőmérnök vezette. A felszólalók egyhangúan elismerték a Borsodi Szénbányászati Trösztnek a munkaszervezés terén végzett kitűnő munkáját. Észrevételeiket Stoll Lóránt úgy foglalta össze, hogy eredményes munkaszervezést csak az végezhet, aki tisztában van az üzemek műszaki fejlesztési problémáival; közölte, hogy két éven belül a jelenlegi 3600 méteres fronthosszúságnak 3000 méterre kell lecsökennie változatlan termelés mellett. R. V. 1966. december 21. M Polgári védelem ♦ a borsodi bányáknál ásfél évtizeddel ezelőtt a borsodi bányáknál is, mint az egész országban, megindult egy szervezet létrehozatala, a légoltalmi szervezeté. Amíg a légoltalomból polgári védelem lett, sok-sok állomással tarkított utat tettünk meg. Ez az út mindig egyet jelentett < ♦ dolgozó nép hű szolgálataival, a munkahely, a bánya ♦ védelmével. ♦ Kik voltak, akik elsőkként ♦ vállaltak és láttak el feladatot a légoltalmi szervezetekében? Elsősorban a bányák törzsgárdájához tartozó dolgozók, a kommunisták, akik látták, hogy az élet és a munkahely védelme nem választható el a napi termelőmunkától. Sokan vannak, akik végigkísérték a 15 éves utat. Az első idő, a „hőskor” igen sok akadály legyőzésével járt. Hozzá kellett látni a szervezési és kiképzési munkához. A munkába bevont dolgozók zöme nehezen látta meg, minek is kell hat évvel a háború befejezése után ismét védelemről beszélni? Az egészséges életösztön azt látszott diktálni, nem akarnak az emberek visszaemlékezni a bajra, a veszedelemre, nem akarnak háborút, még gondolatukban sem. Dolgozóink azonban tájékozódtak a sajtóolvasás és a politikai oktatások során arról, hogy nem így gondolkodik mindenki. Vannak tőkés körök, amelyek nem nézik jó szemmel az erősödő szocialista tábort, nem nézik jó szemmel, hogy közeledik társadalmuk felbomlása. A hidegháború, később , az erőszakosan kirobbantott helyi háborúk alkalmazásával fel kívánják tartani a háborús hisztériát, az esztelenné fokozott fegyverkezéssel pedig állandó veszélynek teszik ki a békés élet után vágyó dolgozók százmilliós tömegeit. Az ilyen törekvések kiváltják mi közöttünk is az ellenállást. Mi sem nézhetjük tétlenül az imperialisták háborús készülődését. Néphadseregünk harci szelleme és korszerű technikája bármikor kész megsemmisíteni a támadó agresszort. A védelem nemcsak a fegyveres védelmet jelenti, hanem a fegyveres védelemmel egységet képező polgári védelem feladatai is ide tartoznak. A légoltalom sem megnevezésében, sem felépítésében már nem fedte a fejlődés diktálta igényeket, ezért gyökeres változáson, korszerűsítésen ment keresztül. A megnevezés polgári védelemmé módosult, ami a kiszélesedett feladatkört takarja. Felépítése pedig a nagyhatású támadó fegyverek hatásai ellen való védekezés igényeinek megfelelően alakult ki. Másfél évtizede a megalakuláskor a hagyományos támadó fegyverek által okozott kisebb károk elhárítása volt a kiképzés és a gyakorlatok tárgya, ma pedig a nagyhatású támadó fegyverek hatásának csökkentése az, amit a polgári védelemnek meg kell oldani. Ez év januárjában a kormány határozatot hozott, mely megjelöli a fejlődés további irányát. Ez a határozat minden területen, így bányáinknál is megszabja a tennivalókat A határozat hivatalosan is állást foglal a polgári védelem kiszélesítése mellett Az eddigi erőket újabb dolgozók bevonásával kell növelni, hogy a polgári védelem a feladatainak megfelelhessen. Meg kell határozni azt a megoldást, ami bányáink helyzetének megfelel, és ami megnyugtató védelmet is jelent a bányák dolgozói, családtagjai részére. A polgári védelem fejlesztése új feladatokat ró mind a vezetőkre, mind az üzemek dolgozóira is. Melyek ezek? A vezetők — itt értjük a gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetőket — kötelesek olyan speciális polgári védelmi alakulatokat létrehozni, melyek a bányászati dolgozók békebeli kiképzésének legjobban megfelelnek. Tehát a bányák dolgozóiból zömmel olyan műszaki alakulatokat kell létrehozni, amelyek nagyobb kárterületen is képesek a romok alóli mentést gyorsan és szakszerűen végrehajtani. Emellett létre kell hozni alakulataink kiegészítésére önvédelmi és speciális kiegészítő egységeket is, melyek a fő feladat teljesítésében a műszaki alakulatokat segítik. Gondoskodni kell a vezetőknek a megfelelő műszaki kiépítésről és felszerelésről is. Az üzemi dolgozók pedig saját érdekükben, de a Honvédelmi törvény által kötelezve is — felhívás esetén — meg kell, hogy jelenjenek a polgári védelmi alakulatok kiképzésén. Részt kell vegyenek az esetenkénti gyakorlatokon. Ott legjobb tudásukkal kell dolgozniuk. El kell sajátítaniuk a mentési munka módját még különleges körülmények között is. Pontosan végre kell hajtaniuk parancsnokaik által kiadott intézkedéseket, mert azok végrehajtása jelenti adott esetben a legdrágábbat: az életet! A polgári védelem hatékonyságának növelése országosan fő feladattá vált. Minisztériumok, tanácsok, nagyvállalatok, érdekvédelmi szervezetek fejlesztik a polgári védelem létszámát, ütőképességét. Nincs megállás itt sem. Állandóan lépést kell tartani a napi eseményekkel. Csak így számíthatunk arra, hogy adott esetben hadrafogható szervezetünk legyen. Megindult hazánkban egy olyan folyamat, melynek következtében a polgári védelem össznépi, össztársadalmi üggyé válik. Mérnökök, tudósok, gazdasági vezetők és bányászok fáradoznak azon, hogy a kormány polgári védelme fejlesztésével kapcsolatos határozata valósággá váljon. Védelmi rendszerünket az egész társadalom összefogásával kell kialakítanunk és állandóan erősítenünk. A polgári védelem küldetése: az ország védelme. E cél érdekében a borsodi bányák dolgozóinak teljesíteni kell kötelezettségeiket. A hívó szóra öntudatosan részt kell venni a kiképzéseken és gyakorlatokon, hiszen a borsodi bányák dolgozói eddig is igazolták: bármikor számított rájuk a haza, ők ott voltak. Wrublovszky Nándor pv. törzsparancsnok Nyugdíjasok és kiszesek találkozója a mákvölgyi üzemnél 1966. december 16-án jól sikerült baráti találkozót rendezett a Mákvölgyi Bányaüzem vezetősége Rudolftelepen és Alberttelepen. Ez évben 45 dolgozó ment nyugdíjba az üzemtől. A nyugdíjasokat mindkét helyen Takács István elvtárs, az üzem igazgatója búcsúztatta. Az ünnepi alkalomra meghívták a korábbi években nyugdíjba vonultakat is és kedves ajándékkal lepték meg a veterán elvtársakat. A hangulatos találkozó színfoltja volt mindkét helyen a KISZ-fiatalok ajándékműsora. Nagy sikert aratott Bartusz Sándor bácsi monológja is. Két zenekar hangulatos játéka és a teli poharak mellett felelevenedtek a régi bányászélmények, a szorgalmas múlt emlékei és számtalan érdekes történet. Az üzemnél már hagyományossá váló találkozókra mindig szívesen gondolnak vissza a résztvevők. Ez a találkozó is fémjelzi, hogy a Mákvölgyi Bányaüzem vezetői messzemenően gondoskodnak, megbecsülik a munkában elfáradt dolgozókat.