Borsodi Bányász, 1968. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-14 / 7. szám

fr 'ÓH fliAG­NOLItÁIQAl EffiSOLBtm BORSODI BÁNYÁSZ BORSODI BÁNY­Á­SZ­OK HETIlAPJ­A XI. évfolyam, 7. szám. Ara: SO fillér 1968. február 14. Könnyíteni növelni a teljesítményt! Maróhengeres kísérlet Edelény l-es aknán Jó gép a KSV—33-as? — Biztató kezdet Edelény l-es alma szénva­gyonának jelentős részét az I- es telep képviseli. Köztudott dolog, hogy az 1-es telep amúgy is vékony szénrétegét egy riolit-tufa beágyazás vá­lasztja ketté. A teljesítmény növelését, a frontsebesség fo­kozását nagymértékben aka­dályozza a nehéz és munkaigé­nyes réselés. — Hogyan akarnak ezen a helyzeten változtatni? — er­ről beszélgettünk Balog Bélával, az Edelényi Bánya­üzem főmérnökével. — Úgy, hogy az I-es telep­ben­ is megpróbáljuk a maró­hengeres jövesztés alkalmazá­sát. A maróhenger beszerelé­se január 27—28-án megtör­tént.. Igen körültekintő, gon­dos, jó munkát végeztek a be­szereléssel megbízott dolgozók. Ennek köszönhető, hogy a megszabott határidőben meg­kezdhettük a maróhengeres frontfejtési kísérletet. Azóta csak pár nap telt el, s ezek eredményeiből messze­menő következtetéseket még nem lehet levonni, egy azon­ban máris látható, hogy a vá­lasztott KSV—33-as maróhen­geres gép alkalmas a telep jö­­vesztésére. E rövid idő alatt szerzett tapasztalataink azt is mutatják, hogy a frontfejtésre telepített dolgozók igyekeznek elsajátítani a gépi jövesztés és egyedi acéltámos biztosítás munkafogásait, technológiáját. Ami nem könnyű feladat, hi­szen ezeknek az embereknek nagy része maróhengerrel és acéltámmal még nem dolgo­zott. De mint említettem, az eltelt napok azt bizonyítják, hogy a kellő gyakorlat meg­szerzése, a kezdeti nehézségek leküzdése után, a frontosok munkáján nem fog múlni az eredményesség. — Egyéb műszaki fejleszté­si terveik? — Tudatában vagyunk an­nak, hogy a jelenleg alkalma­zott egyedi acéltámos biztosí­tás nem elégíti ki a maróhen­­geres jövesztéssel kapcsolatos biztosítás korszerű igényeit. Következő lépésként önjáró biztosító szerkezetek alkalma­zását tervezzük. Nagy jelentő­sége van tehát ennek a kísér­letnek, mivel döntés alapjául szolgál az igen komoly beru­házást igénylő önjáró biztosító berendezés megrendeléséhez. Bízunk a kísérlet sikerében. Ez esetben még egy jelen­tős problémát, a maróhenger­­re el­jévesztett szén mosását is meg kell oldani. Tudjuk, nem lesz könnyű a célul tűzött feladatok elvég­zése, de a kialakult kénysze­rítő körülmények parancsoló­­an előírják a megoldások ke­resését. Reméljük — mondotta befejezésül Balog Béla főmér­nök —, hogy rövid időn be­lül, a mi üzemünk is felfej­lődik a vastag telepekben már elért gépesítés színvonalára. M­i újság KÖZTUDOTT, hogy az al­berttelepi önjárót­­ biztosítási frontfejtést , korábban­­ a kedvezőtlen geológiai adottsá­gok miatt ki kellett szerelni. December 18-tól azonban ismét termel a dobsonos frontfejtés. A beszerelést mindenki foko­zott érdeklődéssel figyelte. A fejtés dolgozói nagy hozzáér­téssel, lelkiismeretesen végez­ték munkájukat. A magas fő­­te leszakadása 10 napon át erősen igénybe vette a fron­tot. A csepegő főtevíz a fejtés egy-egy szakaszán okozott még meglepetést és izgalmat. A fejtési brigád azonban — ka­rácsonykor és újévkor is — önfeláldozóan üzemeltette a frontot, s ennek eredménye­ként január elején a fejtési viszonyok kedvezően alakul­tak. A decemberi értékhez ha­sonlóak voltak a januáriak. Ebből adódnak a további fel­adatok: elsődleges cél a se­besség növelése — vagyis a napi vágások 6,3—7 méterre való növelése, ami a többi mutatót is megemeli. . Ezt igényli a frontviszonyok ked­vező szinten való tartása is. Sürgős feladat az aknaüzem részére — az üzemzavarok lé­nyeges csökkentése — kikü­szöbölése. A ZAVAROK OKAI általá­ban a következők: a szállító­gépek meghibásodása, üres­hiány, szállítási karambol és vagonhiány miatt. A technoló­giai szabályok be nem tartá­sából eredő zavarok, a fejtési homlokon és az elszállításnál (amit a nagy darabokban le­szakadó főteszén szétaprításá­­val el lehetne kerülni!), s nem utolsósorban az, hogy bé­lésanyag kerül a kaparó alsó láncába, gépszorulást, kup­lungszakadást idézve elő stb Az említettekből látható, hogy a hibák sokrétűek, bányászati és gépészetiek együttesen. Ezek mélyreható elemzése, és kijavítása az akna és az üzem bányászati és gépészeti dolgo­zóinak legfontosabb feladata, kötelessége. AZ ÜZEMZAVAROK meg­szüntetése üzemi és népgaz­dasági érdek is, hogy az adott termelési lehetőséget — amit az önjáró biztosító berende­zés nyújt kihasználják, főként most, amikor a termelt szenet minden mennyiségben el lehet adni, az alberttelepi dobsonos fronton? Plankton — a fö­d új Kényén Kaliforniai tudósok megálla­pítása szerint a planktonok, a tenger mélyének egysejtű anyagai a jövőben megment­hetik a túlnépesedett földet az éhhaláltól. A szakértők megítélése szerint ez az élel­miszer nemcsak kenyerünk, hanem kaviárunk is lesz. Harmincöt tudós öt éve foly­tat már kísérleteket az An­tarktisz vizein az „Eltanin” speciális kutatóhajón. A hajó csak minden második hónap­ban köt ki, s közben biológu­sokból, oceanográfusokból és élelmiszerszakértőkből álló utasai azzal töltik napjaikat, hogy­­ sokszor nyolcezer méter mélységből felhozott növényi anyagokat alaposan elemezze­nek, felhasználhatók-e élelme­zési célokra. A tenger mélyéből felhozott növényekből remélik megte­remteni a jövő nemzedé­kek táplálkozásának alapjai amennyiben az eddig használ élelmiszerforrások elapadná­­nak. 50 évvel ezelőtt alakult meg a KMP Széles körű munkaverseny indult az évforduló tiszteletére 1918. november 20-án alakult meg a Kommunisták Magyar­­országi Pártja, november 18-án a Kommunista Ifjúmun­kások Szövetsége. Tagjai a Horthy-éra idején és a háború alatt is szervezték az ellenállást, harcoltak a szabadságért, a dolgozók érdekeiért. Oly­an korban emelték fel szavukat, amikor halál járt az igazságért küzdőknek. Sok elvtársat végeztek ki, de harcuk nem volt eredménytelen. Ebben az esztendőben ünnepli az ország a KMP és a KM­­SZ megalakulásának 50. évfordulóját. E jelentős év­forduló alkalmából üzemeinkben széles körű munk­averseny indult. A munkaverseny célja, olyan termelési és gazdasági ered­mények elérése, amely méltó az évfordulóhoz, s amely elő­segíti a gazdasági reform reánk háruló feladatainak mara­déktalan teljesítését. A munkaversenyben részt vevő brigádok, csapatok fel­adatként vállalják­ a termelési tervek teljesítését, a darabos szén arányának növelését, a termelékenység emelését. Fo­kozott gondot fordítanak a minőségre, a tisztán termelésre, a takarékosságra és az önköltség csökkentésére. S nem utol­sósorban vállalják a technológiai és biztonsági előírások betartását a balesetmentes munka érdekében. Üzemeinkben már eddig is nagyon sok brigád, csapat je­lentette be: részt kíván venni a verseny­mozgalomban, hogy lelkes, eredményes munkavégzéssel, újabb munkasikerek elérésével, a nagy évfordulót méltóképpen ünnepelhessük meg. El a kezekkel Koreától! iiiinuitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiims» VÁDOLJUK KZ IMPERIALIZMUST Tiltakozó nagygyűlés A Borsodi Szénbányák ENSZ-bizottságának kez­deményezésére tiltakozó napvsyűlést tartottak Lyukó­­bányám az elmúlt héten, pén­teken. Elítélték az USA-nak a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben elkö­vetett agresszív cselekedeteit és szolidaritásukról biztosítot­ták a koreai népet. A hatalmas felolvasóterem zsúfolásig megtelt fiatal és idő­sebb bányászokkal. Árvai Ist­ván elvtárs, a Miskolci Bánya­üzem pártbizottságának titkára köszöntötte a jelenlevőket, majd átadta a szót Kovács Sándor elvtársnak, a Borsod megyei KISZ-bizottság első titkárának. B­evezetőjében emlékezte­tett a „Népszabadság” egyik cikkére, amely a „Zátonyra futott kémhajók sorsáról adott tájékoztatást A Pueblo kémhajó elfogásáról beszélt, amely behatolt a KNDK felségvizeire. Ezzel kapcsolatban Kovács elvtárs részletese­n elemezte az USA agresszív tevékenységét, ame­lyet a Távol-Keleten, Viet­namban és a Koreai NDK el­len évek óta kifejt. „Nincs bé­ke a 38-as szélességi fokon” — mondotta. A koreai háború tu­lajdonképpeni folytatását je­­lentik azok az állandóan meg­ismétlődő incidensek, amelye­kkel az amerikai katonák a dél­­-koreai bábkormány zsoldosai­éval napról napra elkövetnek. »Tavaly január 29-én 80 ame­­­rikai katona golyószóróval tü­­n zett a békésen dolgozó koreai­jaikra. Az év második felében­­ pedig több mint 100 alkalom­­­mal hatoltak be a KNDK te­rületére, és provokációt rob­bantottak ki övezetben. demilitarizált K­ovács­ elvtárs ezután is­mertette azt az erőfeszí­tést, amelyet a koreai nép és a honvédség kifejt an­nak érdekében, hogy meghiú­sítsák az agresszív támadáso­kat. A Pueblo elfogása is fé­nyesen bizonyítja, hogy a ko­reai fegyveres erő a helyén van, és szilárdan védelmezi or­szága függetlenségét, visszaver minden támadást. A szónok megragadta az alkalmat, s e helyről is köszöntötte a húsz éve szabad koreai népet. — Mi testvéri szolidaritá­sunkat fejezzük ki a hős ko­reai népnek. Elítéljük az im­perialisták barbár cselekede­teit! — hangoztatta. — Legyen ez a tiltakozó nagygyűlés is messze távolba való kiáltása amely megállásb­a kényszeríti az agresszorokat E­zután felszólalt Cso Guta Hjan, a KNDK magyar­­országi nagykövetségé­nek ügyvezető titkára. Hosa­­szan beszélt a koreai nép szen­vedéséről amelyet évek óta el kell tűrnie az agresszoroktól Csak az elmúlt évben 91-szer annyi provokáció történt, mint azt megelőzően 13 év alatt ös­­­szesen. Ez a tény is világosan mutatja, hogy a provokációi­ részei a feszültséget fenntartó és fokozó amerikai politiká­nak. Kijelentette, hogy min­den szuverén országnak joga van függetlensége megvédésé­re, majd tolmácsolta köszöne­tét a magyar nép önzetlen tá­mogatásáért. A lyukói dolgozók nevében Szónyai Lajos és Hornyik Lász­­ló szocialista brigádvezetők szólaltak fel és fejezték ki mindannyiuk szolidaritását A nagygyűlés résztvevői ajándékokkal kedves­kedtek a koreai ven­dégeknek. Végül, a bányászok az amerikai követségnek el­küldött táviratban tiltakoztak a KNDK elleni agresszió miatt? Alig, hogy szárnyra kapta a szél a tiltakozó nagygyűlés hí­rét, Borsod megye valamennyi bányásza egyöntetűen csatla­kozott a lyukói bányászok til­takozásához, Alberttelepens Ormoson, Szuhavölgyén és másutt is műszak előtt röp­­gyűléseket tartottak. Itt, eze­ken a rögtönzött megbeszélése­ken arra tettek ígéretet a bá­nyászok, hogy a jövőben még eredményesebben fognak dol­gozni­ *. A*. A tiltakozó nagygyűlés elnöksége. Árvai István elvtárs kösz­önti a jelenlevőket. Cső Guk Hjan, a KNDK magyarországi nagykövet­ségének ügyvezető titkára beszél a nagygyűlésen. • Hornyik László szocialista brigádvezető a­­ bányászok nevében elítéli az amerikai im«­pericíizmus gaztetteit. Cső Guk Hjan elvtárs bejegyzi tapasz­talatait és jókívánságait az egyik szocial­­lista brigádnaplóba. Fotó: Szabados György

Next