Borsodi Bányász, 1968. július-december (11. évfolyam, 27-53. szám)

1968-09-11 / 37. szám

-s7/ <-> ( ómból: YIL*G proletárjai, egyesüljetek! A pártépítő munka tapasztalatai 2. oldal. Intő példa 3. oldal. Eredmények, tervek, gondok 4. oldal. B­D­R­S 0 XI. évfolyam, 37. szám. Ára: 50 fillér 1988. szeptember 11. A Borsodi Szénbányák Bükk­­aljai Bányaüzeme jelenleg 255 vagon szenet termel naponta. Most folynak az előkészületek annak érdekében, hogy a ne­gyedik negyedévben elérjék a napi 300 vagonos termelést — Ez a törekvésünk —mon­dotta Jány Gyula, az üzem igazgatója — teljes egészében a piaci igények kielégítését szolgálja. Napi 300 vagonos termelésünk elérése érdekében a negyedik negyedévben beve­zetjük a harmadik műszakot a Sajószentpéter III. számú ak­nánál, ahová munkaerő-átcso­portosítást is tervezünk. A be­­rentei aknánknál egy kb. 100 méter hosszú fronthomlokon nagy teljesítményű maróhen­ger beállítását tervezzük ön­járó biztosítóberendezéssel. A legtöbbet azonban a tervzárói új Dobsonos-front beindításá­tól várjuk. Itt egy 160 méter hosszú fronthomlokon maxi­málisan gépesített termelést akarunk kialakítani. Mindezek lehetővé teszik, hogy nagymér­tékben nőjön a géppel jövesz­­tett szén aránya, ami lehetővé teszi a termelési költségek csökkentését. Számításaink sze­rint a géppel jövesztett szén arányának a növekedése mint­egy 20 forinttal fogja tonnán­ként csökkenteni a kitermelt szén költségeit. Természetesen a gazdaságosság növelésének más eszközeit is igénybe kí­vánjuk venni. Az árbevétel növelése érdekében a minőség javítására törekszünk. A sajó­­szentpéteri III-as aknán a munkahelyi válogatás javítá­sával, a berentei aknán pedig a robbantási technológia meg­változtatásával kívánjuk javí­tani a szén tisztaságát. Itt nagy feladat hárul a szocialista, il­letve a szocialista címért küz­dő brigádokra. Reméljük, hogy a szocialista brigádmozgalom, valamint a negyedik negyed­évre kitűzött 220 ezer forintos minő­ségi prémium meghozza a kívánt eredményt: növekszik a darabos szemhullás aránya, tisztább és magasabb kalória­­tartalmú szenet szállíthatunk vevőinknek. Többet, óbbat, olcsóbban! Újítási verseny az ÓSZ üzemeiben Szeptember elsejétől az év hátralevő időszakáig üzemek és újítók közötti újítási ver­senyt indítottak az Ózdvidéki Szénbányáknál. A megváltozott újítási ren­delet miatt ez évben az újítási feladattervek kiírására a vál­lalatnál nem került sor. Ezért, valamint az újítási mozgalom 1968 első félévében bekövetke­zett, mintegy 60 százalékos visszaesésének részbeni ellen­­súlyozása céljából indított ver­senyben üzemegységenként és összüzemi szinten külön újítási pályázatok kiírását is elhatá­rozták. Felhívták az üzemek veze­tőit és szakszervezeti bizottsá­gok titkárait, hogy az érvényes vállalati újítási szabályzat fi­gyelembevételével területükre 8—15 pontból álló részletes pá­lyázatot dolgozzanak ki. Az egyes pályázati pontok a kí­vánt eredmény teljes díjössze­gét is tartalmazzák. A verseny értékelésére külön rendszert dolgoztak ki, amelynek alapja a közelmúltban elkészült válla­lati újítási tervelőirányzat. Az előirányzat üzemegységi bontásban több mint 200 ja­vaslat benyújtását írja elő. Az értékelés során az eredmé­nyeknek a meghatározott terv adataihoz viszonyított száza­lékos emelkedését, vagy csök­kenését összesített pontszámok alapján osztályozzák. A ver­senyben első helyezést elérő üzemet 5 ezer, a másodikat 3 ezer és a harmadik helyezettet 2 ezer forint jutalommal díjaz­zák. Ezen túl az újítók közötti egyéni versenyben az első 5 helyezést elérő újítókat 500-tól 3 ezer forintig terjedő össze­gekkel jutalmazzák. De külön jutalmat írtak ki az első há­rom helyezett közé kerülő üze­mek szakvéleményezőinek és az újítási versenybizottságok részére is. A verseny értékelésének ha­tárideje 1969. február 15. A pályadíjak kifizetésére már március 15-ig sor kerül. Megkezdték a királdi rekonstrukciót Az Ózdvidéki Szénbányák legnagyobb és legjelentősebb termelőüzemét érintő tárgya­­gyalásra került sor augusz­tus 15-én a vállalat központ­jában. Az említett tárgya­lás témája a Királdi Bánya­üzemhez tartozó osztályozómű rekonstrukciója volt. A zsűri­­megbeszélésen minden érdekelt fél megjelent. Ott volt a ge­nerálkivitelező farkaslyuki köz­ponti üzem vezetősége, az ÓSZ tervezőirodájának, a királdi üzemnek és a vállalat vala­mennyi osztályának képvise­lője. A zsűrimegbeszélés jóvá­hagyta a nagyjavítás tervét. Ezt augusztus 22-én Királdon egy koordinációs értekezlet kö­vette, melyen már a kezdés idejét és a rekonstrukcióhoz szükséges anyagok beszerzésé­nek, . valamint a munkák üte­mezésének tervét tárgyalták meg. Az osztályozót elsősorban biztonsági okokból kell átépí­teni. Jelenlegi állapotában az elavult, ócska faalkotmány egyáltalán nem felel meg a biztonsági követelményeknek és képtelen a napi 100 vagon szén osztályozására. Ezért az átépítéssel egyidőben a lehető­ségeket kihasználva korszerű­sítik is. A közel 6 millió forin­tos költségvetésben így új osz­tályozó gépegységek, vibráto­rok is szerepelnek. Az építést követően az eddig négyféle szemnagysággal szem­ben a rostált daru leválasztá­sával ötféle szemnagyság osz­tályozására nyílik lehetőségük. Ezen keresztül az üzem jobban tud majd alkalmazkodni a megváltozott piaci igényekhez. A tervek szerint a helyszí­nen szeptember 8-án kezdték meg a 4—5 hónapig tartó át­alakítási munkákat. Az üzem dolgozói hozzáláttak az osztá­lyozó elavult faszerkezetének bontásához. De ezt megelőzően a központi műhellyel koope­rálva már elkészültek az elő­regyártott elemek és alkatré­szek is. A munkák érdekessé­ge, hogy a nagyjavítást a ter­melés zavartalan biztosítása mellett kell elvégezni. Sőt, az osztályozó üzemeltetése sem szünetelhet. Ez rendkívül ne­héz, bonyolult feladatot jelent és jól összehangolt munkát kö­vetel mind a gépek előkészíté­sét és szerelését végző központi műhely dolgozóitól. —< tm Megszűnt a sújtólégveszély Csaknem másfél éve X. osz­tályú sújtólégveszélyessé nyil­vánították a putnoki bányát, emiatt számos biztonsági rendszabályt kellett életbe léptetni. Többek között elren­delték a dohányzási tilalmat is. A dohányosok tudják, mit jelent­­ az, ha nyolc órán ke­resztül nem vehetnek ciga­rettát a szájukba. Ezernyi módot találtak ki a putnoki dohányosok, hogy enyhítsék a „nikotinéhséget”: cukorkát szopogattak, rágógumit mor­­zsolgattak fogaik között, s né­­hányan rákaptak a bagózásra is. Augusztus 31-én feloldották a sújtólégveszéllyel járó tilal­makat, mivel már régen nem észleltek sújtóléget a bányá­ban. A jó hír szárnyakon járt, de talán legjobban a dohá­nyosok örültek. Érthetően: ezután ismét cigarettázhatnak a bányában. fi frontról jelentjük: Harcban az aranykoszorús jelvényért Az év elejétől augusztusig — terven felül — 17 633 tonna szén, és tonnánként több, mint 47 forint tiszta haszon. Rövi­den így jellemezhető az Ormo­­si Bányaüzem háromszoros szocialista üzemegységének, Ella-akna bányászainak idei munkája. Ezek a szavak per­sze sok mindent rejtegetnek: közel egy évtizedes folyamatos fejlesztés eredményeit, előre­látó, alapos tervezést, gondo­kat, örömöket, nehézségeket. A bányászok a szénfal mel­lett azonban nem dicsekednek. Őket inkább a gondok foglal­koztatják. Mert akad gond bő­ven. Mióta a II-es aknát bezár­ták és egyszerre 3 frontszár­nyon indult meg a fejtés, az akna nehezen bírja kapacitás­sal. A fronti gyűjtőszalag sem győzi zökkenők nélkül a hatal­mas mennyiségű szén elszál­lítását. A 210 méteres front balszár­nyán Kis Pál brigádvezető most ideges, mert a páncélka­paró áll. — Megakadt valahol — egyenesedik fel Batta Gyula segédvájár. — Már végig kie­melgettük a hátulját, és nem in­dul. Nem találjuk a hibát. Pe­dig ma még csak 20 métert haladtunk, és a gumiszalaggal is gyakran van baj. — De a boríték is soványabb — szól közbe Andó Gyula vá­jár. Hol a szalag, hol a kaparó romlik el. Pedig nagyon jól sikerült a heti beindulás. A front három szárnyáról egy műszak alatt több mint 600 csille szenet ad­tak ki. A középső szárnyon H. Var­ga Sámuel röviden csak ennyit mond: — Dolgozunk. Hét éve együtt, kivétel nem nagyon akad. Mindenki tudja a dolgát, mindenki akar, de előfordul az álldogálás. Szűkszavúságának okát Bé­res Géza vájártól tudom meg. — Most háromnegyed egy van —mondja — reggeltől alig haladtunk előre. Dél is elmúlt, mire egy fülkét rendbe szed­tünk a szállítóberendezés hibá­ja miatt. Nagyon nehéz ezt a nagy teljesítményt így elérni. Ha folyamatosan tudnánk dol­gozni, még több szenet ad­nánk. A két 800 milliméteres fronti szállítószalagról érkező szenet hasonló méretű gyűjtőszalag továbbítja. Tavaly ugyanerre a szalagra két frontszárny ter­melt. Most három, és gyakran szakadozik. — A termelési tanácskozá­son és a párttaggyűlésen az emberek mindig szólnak — mondja Izsó László brigádve­zető a front jobbszárnyán. — De a korszerűsítés legalább 2 millióba kerül, és az új gu­miszalag beszerzése is nagyon nehéz. Ella-akna a Borsodi Szénbá­nyák egyik legtisztább, leg­koncentráltabb telepítésű bá­nyája. Kollektíváját is a leg­ütőképesebbek között emlege­tik. A tavalyi ezüstkoszorús szocialista akna jelvényhez sem jutottak érdemtelenül. S a bevezetőnek szánt adatok már előre vetítik az idei aranyko­szorús jelvény ígéretét... L. P. Tartalék A berentei kötélpálya műhelyében dolgozó bányászok jó mun­káját dicséri ez a képen is látható csillepark. Amikor szük­séges, „bevetésre” készen állnak a csillék. Fotó: Laczó József Budapesti Őszi Vásár SZEPTEMBER 6-án, pénte­ken reggel 9 órakor ünnepélye­sen megnyitották az első Buda­pesti Őszi Vásárt. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, Nagy József­­né könnyűipari miniszter is. A megnyitó beszédet Szurdi Ist­ván belkereskedelmi miniszter tartotta.­­ Az évenként visszatérő nemzetközi rangot szerzett ta­vaszi vásár mellett az ipari és kereskedelmi vállalatok, a szö­vetkezetek új kezdeményezése­ként most első ízben őszi vásá­ron is bemutatják, eladásra kínálják ismert, vagy legújabb fogyasztási cikkeiket — mon­dotta többek között. — Az őszi vásárt ezentúl minden évben megrendezzük. Olyan fórum­nak szánjuk, ahol az ipar és a kereskedelem közvetlenül és együttesen végezhet piackuta­tást, szerezhet tapasztalatokat ahhoz, hogy mit gyártson, hozz­­on forgalomba. Reméljük, hogy a vásárlóközönség él majd a lehetőséggel, hallatja szavát és elmondja véleményét. AZ ŐSZI VÁSÁR tehát nem kiállítás. Igazi vásár: az ipar, a belkereskedelem és a hazai fo­gyasztók nagy találkozója. Az itt kiállított termékek a hely­színen megvásárolhatók, illet­ve megrendelhetők. Ez a lénye­ges különbség a BNV és a Bu­dapesti Őszi Vásár között. A vásár látogatója hat té­makörben találja meg a kere­sett közszükségleti, fogyasztá­si cikkeket. A Divat 1968—69 címet viselő kiállításon csak olyan árucikkek szerepelnek, amelyek a vásár idején az üz­letekben is kaphatók. Az Épí­tőipar a lakosság szolgálatában című bemutató szaktanács­­adással is rendelkezésére áll a vásár látogatóinak. A vásár leglátogatottabb része a lakbe­­rendezés és háztartás témakör­­­­ben csoportosított anyag. Nagy az érdeklődés a hobby-bemu­­tató iránt is, melynek az a cél­ja, hogy a hasznos időtöltést propagálja és az ehhez szüksé­ges szerszámokat, eszközöket bemutassa. Sok újdonság talál­ható az élelmiszeripari pavi­lonban is, ahol szakemberek ismertetik a korszerű élelme­zést célzó új áruk elkészítési módszereit. Újdonsága a vásár­nak az első magyar újítási és szabadalmi mintabörze. A BUDAPESTI Nemzetközi Vásár területének mintegy fe­lén, 31 000 négyzetméternyi te­rületen, 30 pavilonban rendez­ték meg a Budapesti Őszi Vá­sárt. Az első napok tapasztala­tai azt mutatják, hogy az ipar, a belkereskedelem és a hazai fogyasztóknak ez az új talál­kozóhelye igen látogatott. Eh­hez természetesen hozzájárul a 33 százalékos utazási kedvez­mény, valamint az, hogy a ki­­állított, bemutatott áruk, ter­mékek nagy része a helyszínen megvásárolható, illetve meg­rendelhető. A vásáron szereplő különféle ipari, kereskedelmi vállalatok már első napokban is nagy forgalmat bonyolítot­tak le. Szeptember 16-ig reggel 10- től este 8-ig várja látogatóit a Budapesti Őszi Vásár, amelyen több Borsod megyei vállalat és szövetkezet is szerepel. O. J. A’ Érdekes feladatokon dolgozik a tervezőiroda A KB—125—Z típusú, len­gyel gyártmányú, kéthatású jövesztőgép még nem dolgozik a Borsodi Szénbányák terüle­tén, de a tervezőiroda mun­katársai máris tanulmányozzák Tatabányán a gép munkáját. Ugyanis ilyen jövesztőgépek­­kel kívánják az aknákat ellát­ni, azonban a darabos szem­hullás arányának növelése ér­dekében olyan módosítást kell a gépen eszközölni, hogy az erősen darabos főteszén is el­férjen a gép és a kaparó kö­zött. Tatabányán már üzemel ilyen gép, ezért a tervezőiro­da két gépészmérnököt küld ki a gép üzemelésének tanulmá­nyozására a szükséges módosí­tások megtervezése érdekében. Másik érdekes téma, amel­­­lyel kapcsolatban már évek óta több újítási javaslat futott be a Borsodi Szénbányák terü­letén : a függő sínpályás anyag­­szállítás megoldása. Az anyag­­mozgatásnak ezt a módját kü­lönösen a frontfejtések légvá­gataiban, illetve anyagszállító vágataiban, valamint elővárá­­soknál lehetne felhasználni. Egy tökéletes megoldásnak elő­nye lenne az egyszerűség, a szállítópálya kiépítésének a je­lenleginél kevesebb költséget­ igénylő módja, nem beszélve arról, hogy a függő sínpályás anyagszállításoknál sokkal ki­sebb a gördülő ellenállás. A tervezőiroda vezetői szerint a közeljövőben valamelyik bá­nyaüzemben sor kerül egy ilyen függő sínpályás anyag­­szállítási mód kipróbálására, már csak azért is, hogy gya­korlatban szerezzenek bizo­nyosságot arról, érdemes-e ez­zel a kérdéssel foglalkozni.

Next