Borsodi Bányász, 1968. július-december (11. évfolyam, 27-53. szám)
1968-09-11 / 37. szám
-s7/ <-> ( ómból: YIL*G proletárjai, egyesüljetek! A pártépítő munka tapasztalatai 2. oldal. Intő példa 3. oldal. Eredmények, tervek, gondok 4. oldal. BDRS 0 XI. évfolyam, 37. szám. Ára: 50 fillér 1988. szeptember 11. A Borsodi Szénbányák Bükkaljai Bányaüzeme jelenleg 255 vagon szenet termel naponta. Most folynak az előkészületek annak érdekében, hogy a negyedik negyedévben elérjék a napi 300 vagonos termelést — Ez a törekvésünk —mondotta Jány Gyula, az üzem igazgatója — teljes egészében a piaci igények kielégítését szolgálja. Napi 300 vagonos termelésünk elérése érdekében a negyedik negyedévben bevezetjük a harmadik műszakot a Sajószentpéter III. számú aknánál, ahová munkaerő-átcsoportosítást is tervezünk. A berentei aknánknál egy kb. 100 méter hosszú fronthomlokon nagy teljesítményű maróhenger beállítását tervezzük önjáró biztosítóberendezéssel. A legtöbbet azonban a tervzárói új Dobsonos-front beindításától várjuk. Itt egy 160 méter hosszú fronthomlokon maximálisan gépesített termelést akarunk kialakítani. Mindezek lehetővé teszik, hogy nagymértékben nőjön a géppel jövesztett szén aránya, ami lehetővé teszi a termelési költségek csökkentését. Számításaink szerint a géppel jövesztett szén arányának a növekedése mintegy 20 forinttal fogja tonnánként csökkenteni a kitermelt szén költségeit. Természetesen a gazdaságosság növelésének más eszközeit is igénybe kívánjuk venni. Az árbevétel növelése érdekében a minőség javítására törekszünk. A sajószentpéteri III-as aknán a munkahelyi válogatás javításával, a berentei aknán pedig a robbantási technológia megváltoztatásával kívánjuk javítani a szén tisztaságát. Itt nagy feladat hárul a szocialista, illetve a szocialista címért küzdő brigádokra. Reméljük, hogy a szocialista brigádmozgalom, valamint a negyedik negyedévre kitűzött 220 ezer forintos minőségi prémium meghozza a kívánt eredményt: növekszik a darabos szemhullás aránya, tisztább és magasabb kalóriatartalmú szenet szállíthatunk vevőinknek. Többet, óbbat, olcsóbban! Újítási verseny az ÓSZ üzemeiben Szeptember elsejétől az év hátralevő időszakáig üzemek és újítók közötti újítási versenyt indítottak az Ózdvidéki Szénbányáknál. A megváltozott újítási rendelet miatt ez évben az újítási feladattervek kiírására a vállalatnál nem került sor. Ezért, valamint az újítási mozgalom 1968 első félévében bekövetkezett, mintegy 60 százalékos visszaesésének részbeni ellensúlyozása céljából indított versenyben üzemegységenként és összüzemi szinten külön újítási pályázatok kiírását is elhatározták. Felhívták az üzemek vezetőit és szakszervezeti bizottságok titkárait, hogy az érvényes vállalati újítási szabályzat figyelembevételével területükre 8—15 pontból álló részletes pályázatot dolgozzanak ki. Az egyes pályázati pontok a kívánt eredmény teljes díjösszegét is tartalmazzák. A verseny értékelésére külön rendszert dolgoztak ki, amelynek alapja a közelmúltban elkészült vállalati újítási tervelőirányzat. Az előirányzat üzemegységi bontásban több mint 200 javaslat benyújtását írja elő. Az értékelés során az eredményeknek a meghatározott terv adataihoz viszonyított százalékos emelkedését, vagy csökkenését összesített pontszámok alapján osztályozzák. A versenyben első helyezést elérő üzemet 5 ezer, a másodikat 3 ezer és a harmadik helyezettet 2 ezer forint jutalommal díjazzák. Ezen túl az újítók közötti egyéni versenyben az első 5 helyezést elérő újítókat 500-tól 3 ezer forintig terjedő összegekkel jutalmazzák. De külön jutalmat írtak ki az első három helyezett közé kerülő üzemek szakvéleményezőinek és az újítási versenybizottságok részére is. A verseny értékelésének határideje 1969. február 15. A pályadíjak kifizetésére már március 15-ig sor kerül. Megkezdték a királdi rekonstrukciót Az Ózdvidéki Szénbányák legnagyobb és legjelentősebb termelőüzemét érintő tárgyagyalásra került sor augusztus 15-én a vállalat központjában. Az említett tárgyalás témája a Királdi Bányaüzemhez tartozó osztályozómű rekonstrukciója volt. A zsűrimegbeszélésen minden érdekelt fél megjelent. Ott volt a generálkivitelező farkaslyuki központi üzem vezetősége, az ÓSZ tervezőirodájának, a királdi üzemnek és a vállalat valamennyi osztályának képviselője. A zsűrimegbeszélés jóváhagyta a nagyjavítás tervét. Ezt augusztus 22-én Királdon egy koordinációs értekezlet követte, melyen már a kezdés idejét és a rekonstrukcióhoz szükséges anyagok beszerzésének, . valamint a munkák ütemezésének tervét tárgyalták meg. Az osztályozót elsősorban biztonsági okokból kell átépíteni. Jelenlegi állapotában az elavult, ócska faalkotmány egyáltalán nem felel meg a biztonsági követelményeknek és képtelen a napi 100 vagon szén osztályozására. Ezért az átépítéssel egyidőben a lehetőségeket kihasználva korszerűsítik is. A közel 6 millió forintos költségvetésben így új osztályozó gépegységek, vibrátorok is szerepelnek. Az építést követően az eddig négyféle szemnagysággal szemben a rostált daru leválasztásával ötféle szemnagyság osztályozására nyílik lehetőségük. Ezen keresztül az üzem jobban tud majd alkalmazkodni a megváltozott piaci igényekhez. A tervek szerint a helyszínen szeptember 8-án kezdték meg a 4—5 hónapig tartó átalakítási munkákat. Az üzem dolgozói hozzáláttak az osztályozó elavult faszerkezetének bontásához. De ezt megelőzően a központi műhellyel kooperálva már elkészültek az előregyártott elemek és alkatrészek is. A munkák érdekessége, hogy a nagyjavítást a termelés zavartalan biztosítása mellett kell elvégezni. Sőt, az osztályozó üzemeltetése sem szünetelhet. Ez rendkívül nehéz, bonyolult feladatot jelent és jól összehangolt munkát követel mind a gépek előkészítését és szerelését végző központi műhely dolgozóitól. —< tm Megszűnt a sújtólégveszély Csaknem másfél éve X. osztályú sújtólégveszélyessé nyilvánították a putnoki bányát, emiatt számos biztonsági rendszabályt kellett életbe léptetni. Többek között elrendelték a dohányzási tilalmat is. A dohányosok tudják, mit jelent az, ha nyolc órán keresztül nem vehetnek cigarettát a szájukba. Ezernyi módot találtak ki a putnoki dohányosok, hogy enyhítsék a „nikotinéhséget”: cukorkát szopogattak, rágógumit morzsolgattak fogaik között, s néhányan rákaptak a bagózásra is. Augusztus 31-én feloldották a sújtólégveszéllyel járó tilalmakat, mivel már régen nem észleltek sújtóléget a bányában. A jó hír szárnyakon járt, de talán legjobban a dohányosok örültek. Érthetően: ezután ismét cigarettázhatnak a bányában. fi frontról jelentjük: Harcban az aranykoszorús jelvényért Az év elejétől augusztusig — terven felül — 17 633 tonna szén, és tonnánként több, mint 47 forint tiszta haszon. Röviden így jellemezhető az Ormosi Bányaüzem háromszoros szocialista üzemegységének, Ella-akna bányászainak idei munkája. Ezek a szavak persze sok mindent rejtegetnek: közel egy évtizedes folyamatos fejlesztés eredményeit, előrelátó, alapos tervezést, gondokat, örömöket, nehézségeket. A bányászok a szénfal mellett azonban nem dicsekednek. Őket inkább a gondok foglalkoztatják. Mert akad gond bőven. Mióta a II-es aknát bezárták és egyszerre 3 frontszárnyon indult meg a fejtés, az akna nehezen bírja kapacitással. A fronti gyűjtőszalag sem győzi zökkenők nélkül a hatalmas mennyiségű szén elszállítását. A 210 méteres front balszárnyán Kis Pál brigádvezető most ideges, mert a páncélkaparó áll. — Megakadt valahol — egyenesedik fel Batta Gyula segédvájár. — Már végig kiemelgettük a hátulját, és nem indul. Nem találjuk a hibát. Pedig ma még csak 20 métert haladtunk, és a gumiszalaggal is gyakran van baj. — De a boríték is soványabb — szól közbe Andó Gyula vájár. Hol a szalag, hol a kaparó romlik el. Pedig nagyon jól sikerült a heti beindulás. A front három szárnyáról egy műszak alatt több mint 600 csille szenet adtak ki. A középső szárnyon H. Varga Sámuel röviden csak ennyit mond: — Dolgozunk. Hét éve együtt, kivétel nem nagyon akad. Mindenki tudja a dolgát, mindenki akar, de előfordul az álldogálás. Szűkszavúságának okát Béres Géza vájártól tudom meg. — Most háromnegyed egy van —mondja — reggeltől alig haladtunk előre. Dél is elmúlt, mire egy fülkét rendbe szedtünk a szállítóberendezés hibája miatt. Nagyon nehéz ezt a nagy teljesítményt így elérni. Ha folyamatosan tudnánk dolgozni, még több szenet adnánk. A két 800 milliméteres fronti szállítószalagról érkező szenet hasonló méretű gyűjtőszalag továbbítja. Tavaly ugyanerre a szalagra két frontszárny termelt. Most három, és gyakran szakadozik. — A termelési tanácskozáson és a párttaggyűlésen az emberek mindig szólnak — mondja Izsó László brigádvezető a front jobbszárnyán. — De a korszerűsítés legalább 2 millióba kerül, és az új gumiszalag beszerzése is nagyon nehéz. Ella-akna a Borsodi Szénbányák egyik legtisztább, legkoncentráltabb telepítésű bányája. Kollektíváját is a legütőképesebbek között emlegetik. A tavalyi ezüstkoszorús szocialista akna jelvényhez sem jutottak érdemtelenül. S a bevezetőnek szánt adatok már előre vetítik az idei aranykoszorús jelvény ígéretét... L. P. Tartalék A berentei kötélpálya műhelyében dolgozó bányászok jó munkáját dicséri ez a képen is látható csillepark. Amikor szükséges, „bevetésre” készen állnak a csillék. Fotó: Laczó József Budapesti Őszi Vásár SZEPTEMBER 6-án, pénteken reggel 9 órakor ünnepélyesen megnyitották az első Budapesti Őszi Vásárt. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is. A megnyitó beszédet Szurdi István belkereskedelmi miniszter tartotta. Az évenként visszatérő nemzetközi rangot szerzett tavaszi vásár mellett az ipari és kereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek új kezdeményezéseként most első ízben őszi vásáron is bemutatják, eladásra kínálják ismert, vagy legújabb fogyasztási cikkeiket — mondotta többek között. — Az őszi vásárt ezentúl minden évben megrendezzük. Olyan fórumnak szánjuk, ahol az ipar és a kereskedelem közvetlenül és együttesen végezhet piackutatást, szerezhet tapasztalatokat ahhoz, hogy mit gyártson, hozzon forgalomba. Reméljük, hogy a vásárlóközönség él majd a lehetőséggel, hallatja szavát és elmondja véleményét. AZ ŐSZI VÁSÁR tehát nem kiállítás. Igazi vásár: az ipar, a belkereskedelem és a hazai fogyasztók nagy találkozója. Az itt kiállított termékek a helyszínen megvásárolhatók, illetve megrendelhetők. Ez a lényeges különbség a BNV és a Budapesti Őszi Vásár között. A vásár látogatója hat témakörben találja meg a keresett közszükségleti, fogyasztási cikkeket. A Divat 1968—69 címet viselő kiállításon csak olyan árucikkek szerepelnek, amelyek a vásár idején az üzletekben is kaphatók. Az Építőipar a lakosság szolgálatában című bemutató szaktanácsadással is rendelkezésére áll a vásár látogatóinak. A vásár leglátogatottabb része a lakberendezés és háztartás témakörben csoportosított anyag. Nagy az érdeklődés a hobby-bemutató iránt is, melynek az a célja, hogy a hasznos időtöltést propagálja és az ehhez szükséges szerszámokat, eszközöket bemutassa. Sok újdonság található az élelmiszeripari pavilonban is, ahol szakemberek ismertetik a korszerű élelmezést célzó új áruk elkészítési módszereit. Újdonsága a vásárnak az első magyar újítási és szabadalmi mintabörze. A BUDAPESTI Nemzetközi Vásár területének mintegy felén, 31 000 négyzetméternyi területen, 30 pavilonban rendezték meg a Budapesti Őszi Vásárt. Az első napok tapasztalatai azt mutatják, hogy az ipar, a belkereskedelem és a hazai fogyasztóknak ez az új találkozóhelye igen látogatott. Ehhez természetesen hozzájárul a 33 százalékos utazási kedvezmény, valamint az, hogy a kiállított, bemutatott áruk, termékek nagy része a helyszínen megvásárolható, illetve megrendelhető. A vásáron szereplő különféle ipari, kereskedelmi vállalatok már első napokban is nagy forgalmat bonyolítottak le. Szeptember 16-ig reggel 10- től este 8-ig várja látogatóit a Budapesti Őszi Vásár, amelyen több Borsod megyei vállalat és szövetkezet is szerepel. O. J. A’ Érdekes feladatokon dolgozik a tervezőiroda A KB—125—Z típusú, lengyel gyártmányú, kéthatású jövesztőgép még nem dolgozik a Borsodi Szénbányák területén, de a tervezőiroda munkatársai máris tanulmányozzák Tatabányán a gép munkáját. Ugyanis ilyen jövesztőgépekkel kívánják az aknákat ellátni, azonban a darabos szemhullás arányának növelése érdekében olyan módosítást kell a gépen eszközölni, hogy az erősen darabos főteszén is elférjen a gép és a kaparó között. Tatabányán már üzemel ilyen gép, ezért a tervezőiroda két gépészmérnököt küld ki a gép üzemelésének tanulmányozására a szükséges módosítások megtervezése érdekében. Másik érdekes téma, amellyel kapcsolatban már évek óta több újítási javaslat futott be a Borsodi Szénbányák területén : a függő sínpályás anyagszállítás megoldása. Az anyagmozgatásnak ezt a módját különösen a frontfejtések légvágataiban, illetve anyagszállító vágataiban, valamint elővárásoknál lehetne felhasználni. Egy tökéletes megoldásnak előnye lenne az egyszerűség, a szállítópálya kiépítésének a jelenleginél kevesebb költséget igénylő módja, nem beszélve arról, hogy a függő sínpályás anyagszállításoknál sokkal kisebb a gördülő ellenállás. A tervezőiroda vezetői szerint a közeljövőben valamelyik bányaüzemben sor kerül egy ilyen függő sínpályás anyagszállítási mód kipróbálására, már csak azért is, hogy gyakorlatban szerezzenek bizonyosságot arról, érdemes-e ezzel a kérdéssel foglalkozni.