Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1969-09-17 / 37. szám
1989. szeptember tl. «oRsom «Awr.4«r Új KISZ-vezetőség Edelény II-es aknán SZEPTEMBER 13-án, szombaton délelőtt 9-kor tartották meg a BSZ területén az első KISZ-vezetőség választó taggyűlést. Az edelényi II-es akna KISZ-alapszervezetének tagjai gyűltek össze ekkor a bányászklubban, hogy megválasszák új vezetőiket. Az ünnepélyes hangulatú taggyűlés — melyen részt vettek az Edelényi Bányaüzem ifújsági, társadalmi és politikai szervezeteinek képviselői — Csodó Béla alapszervezeti KISZ-titkár szavaival vette kezdetét. A KISZ-esek vezetője értékelte a kétéves munkát és irányelveket adott az elkövetkezendő időszak feladatainak sikeres elvégzéséhez. Elmondotta, hogy az alapszervezet jó munkát végzett a termelés segítése terén. Brigádjaik kivétel nélkül 110 százalék fölött teljesítették első féléves tervüket. Még mindig vannak azonban tennivalók a minőségjavítás területén és a balesetmentes munkavégzés érdekében. Sajnos, gyakori jelenség a bányában szétszórtan heverő, de használható alkatrész. Ez azt mutatja, hogy nem kellő körültekintéssel, lelkiismerettel dolgoznak a brigádtagok. Pedig az egyik legfontosabb cél, a gazdaságosság elérése — illetve további javítása — érdekében elengedhetetlen feltétel az anyagtakarékosság. NAGY GONDDAL szervezték meg a különböző oktatások tanfolyamait. Fontos feladatuknak tekintették azt, hogy az MSZMP IX. kongresszusának és a KISZ VII. kongresszusának célkitűzéseit és határozatait minden fiatallal megismertessék. Szép eredményekkel büszkélkedhetnek az üzemen belüli szakmai tanfolyamok látogatottsága terén is. Némi probléma mutatkozott a különböző rendezvények szervezésénél és a KISZ-tagok aktivitása szintén kívánnivalót hagy maga után. Nem általános, de gyakori figyelmet érdemlő jelenség, hogy a fiatalok nem választják külön a KISZ-tag jogait és kötelességeit. Egyesek véleménye az, hogy csak a társadalmi munkaakciókban vesznek részt és kimaradnak a közös kirándulásokból, összejövetelekből. BESZÉDE VÉGÉN a KISZ- titkár kérte a leendő vezetőséget, hogy többet és nagyobb gonddal foglalkozzanak a fiatalok problémáival, mert csak így lehet igazán eredményes munkát végezni. Ezután a megjelentek szavaztak az új vezetőség tagjaira. A szavazatokat tartalmazó urnát a közeli napok egyikén bontják fel, a teljes létszámú szavazatszedő bizottság jelenlétében. Csodó Béla KISZ-titkár beszámolóját tartja. (fotó: L. J. Szavaznak a fiatalok. Hírek OKTATÁS A Farkaslyuki Bányaüzemben a napokban szervezik a politikai oktatások tanfolyamait. A farkaslyukiak tavaly is szép eredményeket mutattak fel ezen a téren és remélik, hogy az idén sem rs lesz problémájuk. 15 ÉVES TALÁLKOZÓ Már most megkezdték az 1955-ben végzett bánya-, olaj- és geológusmérnökök tizenöt éves találkozójának szervezését. A találkozóra csaknem egy év múlva, 1970 nyarán kerül majd sor. KIRÁNDULÁS Az elmúlt hónapban a feketevölgyi és a szeles-aknai KISZ- alapszervezetek jól sikerült kirándulást szerveztek. A feketevölgyi KISZ-fiatalok Debrecenbe és Hajdúszoboszlóra látogattak el, míg a szelesiek a mezőkövesdi Zsóri-fürdőbe kirándultak. A kirándulásokat a Szuhavölgyi Bányaüzem KISZ-szervezete anyagiakban is támogatta. KIÁLLÍTÁS Szeptember 23-án Rembrandt 100 rajza címmel kiállítás nyílik a kurityáni művelődési házban. A tárlat a Hónap végén zárja kapuit. Apa és a gyermek a szobában dermedt csend. Az ember ott ül az asztalnál és ökölbe szorított kezét félelmetesen tartja maga előtt. Haja csapzottan lóg a szemébe. Vad tekintetéből látszik, hogy kitörni készül belőle valami. Mindig ilyen ha iszik. Ezért volt most is oda, majdnem egy évig. De alighogy hazakerült, első útja máris a kocsmába vezetett. Az asszony az ágy szélén kuporog. Sápadt arca, kisírt szeme a férjét vádolja. A szoba másik részében három gyermek. A legifjabb hat, a középső kilenc, a legnagyobbik pedig tizennégy éves. Nem merik levenni apjukról a szemüket. Aztán, ha egy pillanatra is megmindul az ökölbe szorított kéz, a kisebbik fiú nyomban elsírja magát De ugyanezt teszi a középső is. Csak a nagyobbik ül mozdulatlanul, mint egy szobor. Még a szeme se rebben. — Mi ez, siralomház — ugrik fel végre az ember és olyant vág öklével a gyenge fenyőasztalra, hogy mindjárt megreped. A két kisebb gyermek rémülve szalad az anyjához. A nagyobbik azonban csak feláll de tovább nem mozdul. A felbőszült embernek ez csak olaj a tűzre. — Te! — villámlik a szeme — Még dacolni mersz velem? — Velem, az apáddal? S már nyújtja is hatalmas markát, hogy nyakon ragadja a gyermeket. A gyengének látszó asszony nem rest. Egy pillanat alatt a felbőszült ember mellett terem. — Hozzá ne merj nyúlni ahhoz a gyermekhez — néz elszántan férjére. — Vedd tudomásul, hogy ez a gyermek különb mindannyiónknál. Mert, ha nem tudnád, akkor most megmondom: a fiúnk tanulni szeretne. Igen, tanulni. Az embert most nem érdeklik az asszony szavai. Csak nézi a gyermeket. — Aztán mit? — böki ki végül. Hidakat szeretnék építeni. Nagy boltíves hidakat, mint amilyenek Pesten is vannak — feleli a fiú. —■ Hidakat — akadt fel az apa szeme a nem várt felelettől. Mert ilyet még nem hallott. Legalább is nem, az ő családjában. Nem, ez nem lehet igaz — szaladt át agyon a gondolat. A szobában ismét úrrá lesz a csend. De most már nem izgatja ez a mély hallgatás. Inkább csak nézi a gyermeket, mint ahogy kevéssel előbb, a gyermek nézte őt. Kint az utcán munkásbusz robog végig. Bányászok ülnek benne. Az asszony nagyot sóhajt. Ezt teszi mindig, amikor robogásukat hallja. Valamikor férje is ott ült benne, a többi bányász között. De az régen volt. Azóta csak sírás és szégyen az élete. Ekkor újra az ember töri meg a csendet. Szava a gyermekhez szól. De az előbbi dühnek már a nyomát sem látni rajta, ökle is mint a lábhoz tett fegyver, leengedve. — Valóban tanulni szeretnél? — kérdi most már apai hangon. A gyermek igenlően bólint. — Úgy, mint az Asztalosok gyermekei? — Még azoktól is jobban. — Még azoktól is? — lepődik meg az apa és arra gondol, hogy mikor a szomszédok ezekről a gyermekekről beszéltek, neki mindig le kellett hajtani a fejét. — De ilyen ruhában? — néz végig gyermeke kopottas öltözetén. — Hogyan mennél így a többi diák közé? — Hiszen látom, szűk is már néked. A gyermek akarata ellenére húzogatni kezdi magán a ruhát. Érzi, hogy valóban úgy van, ahogyan az apja mondja. Keserűen néz maga elé. — Na, ne keseregj — szól ekkor az apa vigasztalóan, aztán a zsebébe nyúl és egy marék gyűrött százast húz ki belőle. — Nesze — nyújtja a gyermeknek. Majd anyád vesz belőle, ami kell. Ami diákfiúhoz illik. Szép, vasalt nadrágot, fehér inget hozzá, és divatos nyakkendőt. No, meg könyveket. Nem szeretném, ha alábbvaló lennél a többitől. A gyermek ijedten nézi a sok pénzt, s nem nyúl hozzá. Még hátrál is egy kicsit. — Nesze, ha mondom. — Ne félj tőle — biztatja tovább az apja. Tiszta pénz ez az utolsó fillérig, erre esküszöm. A börtönben sem kívánják ingyen a munkát. Mert ott kaptam. Papír is van róla. S ezzel a marék pénzt a gyermek zsebébe gyűri. Reggel van. Az egyik ház kapuján jól öltözött diákfiú fordul ki. S ahogy az útra ér, bányászbuszok húznak el mellette. Az egyikben izgatottan kopogtatja valaki az ablakot. A fiú odanéz. — Csókolom, apu! — kiáltja magasra tartva kezét. Aztán csak néz, néz a buszok után boldog örömmel. Csobod Árpád Ki minek Szeptember 9-én, kedden Berentén rendezték meg a fiatal villanyszerelők Ki minek mestere vetélkedőjének vállalati döntőjét. Az üzemi döntőkből kikerült 17 legjobb villanyszerelő mérte össze erejét, illetve szaktudását. A vetélkedő zsűrije a vállalat villamos szakembereiből tevődött össze. Elnöke Dudás István, a BSZ főenergetikusa volt. A versenyt kieséses rendszerben bonyolították le. Az első forduló elméleti feladat elé állította a résztvevőket. A megadott szempontok alapján egy elektromos kapcsolás sémáját kellett lerajzolniuk. A második fordulóba 10 fiatal jutott. Itt szóbeli válaszokat kellett adniuk az előre megszerkesztett kérdésekre és számítási feladatokat kellett megoldaniuk. Az itt legjobban szereplő négy mesteres fiatal került a harmadik fordulóba, ahol gyakorlati feladatot kellett elvégezniük. Legjobban Rácz Pál, a bányagépjavító dolgozója szerepelt. Második lett Bánóczi Sándor, Szuhavölgyi Bányaüzem, harmadik Sáfárcsik István, bányagépjavító. Az első két helyezett részt vett a megyei döntőn. Ezt 13-án, szombaton rendezték meg Miskolcon, a Bláthy Ottó Villamosenergia-ipari Technikumban. A rendkívül erős mezőnyben 24 résztvevő közül a negyedik és ötödik helyezést szerezte meg Rácz Pál és Bánóczi Sándor. Az előkelő helyezések azt bizonyítják, hogy a bányászfiatalok nem maradtak el a fejlődésben. Lépést tartanak a kor követelményeivel, s méltán reprezentálták a bányászat mérföld léptű technikai fejlődését. Feleségek egymás között Az egyik asszony így panaszkodik a másiknak: — A férjem el akar hagyni, s nem tudom mitévő legyek. — Érdeklődj azon dolgok iránt, amelyek őt érdeklik. — Sajnos, ez lehetetlen! — Miért? Kötelességed tudni, hogy mi az, ami a férjedet legjobban érdekli az életben! — Tudom. A szőkék! Közösen a fiatalokkal Sajtókonferencia Sajószentpéteren A SAJÓSZENTPÉTERI Petőfi Sándor Művelődési Központban sajtókonferenciát tartottak a kultúrműsorokat rendszeresen látogató fiatalok. Haris László, a művelődési központ igazgatója a Bükkaljai Bányaüzem és az üveggyár KISZ-istáit is meghívta a találkozóra. Az igazgató bevezetőjében elmondotta, hogy az alig három hónapja működő kultúrotthon jellege megváltozott elődjéhez, a bányász művelődési házhoz képest. Nevéből is kitűnik, hogy központilag, az egész község kulturális igényét igyekszik kielégíteni. A megnövekedett feladatokat a fiatalokkal közösen szeretnének megoldani. Az ifjúság, gerincét képezi a művelődési központ közönségének, ezért a program kialakítása szempontjából nagy szerepe van a fiatalok érdeklődési körének. A tanácskozás célja az volt, hogy a művelődési központ vezetősége és a két nagyüzem fiatalságát képviselő KISZ- vezetők együttesen felmérjék ezt az igényt, és a következőkben olyan műsortervet állítsanak össze, mely a legnagyobb tömeget vonzza. A RÉSZVEVŐK elmondották, hogy a még igen fiatal művelődési központ rendezvényeit hamar megkedvelte a közönség. A változatos előadásokat sokan látogatják és szinte minden esetben elmondják véleményüket, kritikájukat. A fiatalok egyedül a megfelelő tánctermet hiányolják. Mivel fiatalok, nagyon szeretnek táncolni. Sajnos, a művelődési központ épületében nincs olyan helyiség, melyben hódolhatnának ennek a szenvedélyüknek. Ezért helyesnek tartanák egy ifjúsági ház létesítését. Véleményük szerint a két intézmény nem zavarná egymás tevékenységét, sőt, színesebb, változatosabb, magasabb színvonalú kultúrprogramot biztosíthatnának a lakosságnak. Bizonyos mellékgondolatot ébreszt az a tény, hogy valamelyest csökkent az ismeretterjesztő előadások és a nyelvoktatások látogatottsága. Erre maguk a fiatalok sem tudtak megfelelő indoklást adni. Ugyanígy probléma van a szép hagyományú Irodalmi színpaddal is. A bányász irodalmi színpad nemrégiben még országos hírű volt. Az új művelődési központban teljesen elölről kellett kezdeni a színpad megszervezését. Rövid idő alatt még nem jutottak el a fellépésig, és a mai napig is gondokkal küzdenek. Jelentős változást eredményezne, ha az üveggyári és a kultúrotthonbeli irodalmi színpad fuzionálna, így megoldódna mind a létszámbeli, mind a színvonalbeli probléma. Az így életre hozott irodalmi színpad alkalmas lenne arra, hogy a község ilyen irányú kulturális igényét kielégítse. SZÓ ESETT a negyedik negyedévi műsortervről is mely változatos szórakozást ígér. Neves beatzenekarok, táncdalénekesek ugyanúgy szerepelnek ebben, mint kiállítások, író—olvasó találkozó, valamint egy Radnóti-emlékest. Jelentős helyet kapott a község és hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját köszöntő program is. A fiatalok örömmel vettek részt a tanácskozáson Elmondhatták véleményüket, kérésüket. S ha a javaslatokat és az elképzeléseket összhangba hozzák, ez igen hasznos lehet a művelődési központ további munkája szempontjából. Érdekes javaslatokkal álltak elő, amikor a kiállításokról esett szó Szívesen látnának amatőr fotókiállításokat, valamint olyan grafikai kiállítást, melyen megvásárolhatnák az alkotásokat. A bányaüzem barkácsolóinak jelentene fórumot, ha olyan kiállítást rendeznének, melyen az FMKT szakdolgozatok makettjeit mutatnák be az érdeklődőknek. A tanácskozás valószínűleg jól lemérhető gyakorlati hasznot hoz majd A művelődési otthon és a KISZ-szervezetek kapcsolata szorosabbra fűződött, s ezáltal kiterjedtebb probagandára nyílik lehetőség. A kielégítő tájékoztatás megszervezése időszerű feladat, mert sajnos egész sor kifogás merült fel a műsorközlők minőségével szemben A KULTÚRMUNKA másik, fontosabb oldaláról nézve is hasznosnak bizonyult az összejövetel. Az elhangzottak alapján várható, hogy az ifjúság segítségével még színesebbé válik a kultúrotthon élete és a legközelebbi tanácskozáson bizonyára már a közös munka eredményességét fogják méltatni. A résztvevők egy csoportja.