Borsodi Bányász, 1970. január-június (13. évfolyam, 3-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
Fegyverropogó 4. oldal. Az ifjúság fóruma 5. oldal Sport 6. oldal VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKí BKNYASI BORSODI BÁNY 6ZOK HITLAPJ XIII. évfolyam, 22. szám. Ara: 50 fillér 1910. június 3. Gépesíteni kell 2. oldal BNV — 191« 3. oldal Bonyolult helyzetben — Húszméteres fedőrétes — Versenyfutás a vízzel — Gerendák a talpon s Közel két évtizede már annak, hogy a szuhakállói akna beírta nevét a bányászkodás történetébe. Nem kimagasló termelési sikert rejtenek a lapok, hanem az akkor majdnem tragédiává nőtt vízbetörést örökítették meg. A föld alá szorult bányászokat az egész ország összefogása mentette meg az életnek, legyőzve a természeti erőket, s köztük is az egyik legveszedelmesebb bányabeli ellenséget, a vizet. A víz okoz problémát most is, s nem is akármilyet. Még márciusban az I-es akna alá vittek egy dobsont azzal, hogy e gép segítségével minél több és jobb minőségű szén kerüljön a felszínre. De itt, ahol 8—20 méterig mérhető a szénmező fedőrétege, ami kiad egy 12 méteres átlagot, a geológiai viszonyok is másként esnek a latba. Bonyolítja a helyzetet, hogy 4—5 méteres, vízdús kavicsréteggel is számolni kell, ami újabb veszélyt jelent. Mindemelletten, de a munkahelyen is nedvdús a talp, a támrendszer besüllyed, igen körülményes a művelés. Nem is boldogultak a dobsonnal, vissza is vitték azzal, hogy kénytelenek magmaradni a hagyományos művelési mód mellett. De a vezetők és dolgozók egyaránt úgy érezték: nem lehet, hogy kifogjon rajtuk a bánya. Előkerült a papír, a ceruza, a logarléc. S a számok nyelvén szólva, kialakult a követendő út is. Úgy számolták, ha minimálisan 4 méteres előrehaladási sebességet el tudnak érni, akkor már nyert ügyük van. De ha többet, akkor még jobb. Eddig rendben is van a dolog. Ahhoz, hogy indítani tudják a gépet, versenyt kell futni a vízzel. Ezt a sebességet biztosítja, de az induláshoz stabil talpra van szükség, hogy a dobson szilárd pozícióból induljon. Erre is találtak megoldást. A talpra úgynevezett fúrógerendákat fektettek, erre került rá a gép, s már indulhatott is. Persze, míg mindezt megoldották, eltelt egy kis idő. De minden percet kihasználtak, hogy az előkészületekkel maximális biztonságot teremtsenek. Pillanatra sem hagyták egyedül a munkahelyet, a vezetők is éjjelnappal ott voltak, felváltva három szakba jártak hogy kellő irányítás, legyen a jelentős feladat megoldásához. Az erőfeszítéseket siker koronázta. Pontosan kimunkált és megfelelő következtetéseket tartalmazó adatokat még nem tudnak adni, de, hogy megbirkóznak a bányabeli viszonyokkal, az szent igaz. A bonyolult helyzet csak fokozta a tettre készséget, amiből nincs, nem is volt hiány a Mákvölgyi Bányaüzemnél. Első napi rekord Kétnapos üzemszünet után az elmúlt héten szerdán, megkezdte üzemszerű termelését a putnoki páncélpajzsos, maróhengeres front. A két nap alatt kiszerelték a KBR—1 típusú lengyel gyártmányú maróhengert, mert az ottani viszonyok között nem érte el a várt eredményeket. A régi maróhenger kiszerelésével egyidőben folytak" az új gép beszerelésének " munkálatai. A tervezett ütemben haladva, kedden már befejezték a szerelést , és sor került a KSZ—К típusú szovjet gyártmányúj maróhenger próbaüzemelésére is. Az új marógép már az első napon beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és remek teljesítményt ért el. Az első napon 330 csille szenet küldtek a felszínre a pajzsos frontról, ami annyiból jelentős, hogy a régi maróhengerrel csak 307 csille volt a rekord, amit csak egy esetben értek el. A gép kezelése egyszerűbb, üzemelése biztonságosabb, mint a régiéé volt. Mind a dolgozók, mind a műszaki vezetők megelégedéssel szemlélik az új gép teljesítményét, s remélik, hogy nem lesz akadálya annak, hogy mihamarabb elérjék a kitűzött napi 1200 i csille termelést. А X.firtkongresszus tiszteletén* 5000 tonna terven felül Az Ormosbányai Bányaüzem 5000 tonnás többlettermeléssel fejezte be a májusi hónapot. A tervtúlteljesítést elsősorban a H-es és az Ellaaknai kollektíva nagyszerű helytállása tette lehetővé. A 137 méteres homlokhosszon üzemelő II-es akna kétszárnyú maróhengeres front májusban beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A tömegtermelő munkahelyről átlagosan napi 50 vagon szenet küldtek felszínre. Gondot csupán a létszámhiány jelentett, azonban a fronthomlok fokozatos rövidülése e hónapban minden bizonnyal csökkenti a telepítési nehézségeket. A Ella-akna az 5000 tonnás többlettermelésből egymaga 4000 tonnával vette ki részét. A zavartalan termelés biztosítása mellett a kollektíva nagy erőfeszítéseket tesz az őszre várható komplex gépesítés megfelelő előkészítésére. Az elmúlt hónapban jelentősen meggyorsult az elővárosi munka. A két F—5-ös vágathajtó gép mellé egy F— 6-os berendezést is üzembe kívánnak állítani a III. negyedévben. A közeljövőben megkezdődik a dolgozók felkészítése a gépesített fronton folyó munkára. Sajnos, a VI-os és a HI-as akna tervlemaradással zárta l a májust. Mindkét aknán geológiai nehézségekkel, üzemzavarokkal küzdenek. Ráadásul a jelek azt mutatják, hogy néhány brigád lendülete valamelyest megtört. Tehát a jelentős mennyiségű többlettermelés ellenére sem teljes az öröm az üzemnél. Rengeteg tennivaló, erőfeszítés szükséges még ahhoz, hogy a lemaradók felzárkózzanak az élenjáró aknák mellé. Ez a felzárkózás remélhetőleg már most, június elején megkezdődik. hizelpalla>ban Az elmúlt héten, szombaton Ц tartotta tavaszi éleslövészetét a Borsodi Szénbányák újonnan alakult munkásőr százada. Az alapos előkészületnek meglett az eredménye: jó átlagot értek el a munkásőrök az iskola-lőgyakorlaton. Képünkön a géppuskásokat látjuk tüzelőállásban. (Képes riportunk a 4. oldalon.) Bezárta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyet sok százezren kerestek fel. A vásáron a bányagápgyártó vállalatok is bemutatták a legújabb gyártmányukat. (Riportunk a 3. oldalon.) Fotó: Iaczó J. Tervteremtés Feketevölgyön A Feketevölgy 1-es asnai dobsonos fronton továbbra is vetőkkel küzdenek. A 30. számú egységnél 85 centiméteres felvetőt, a 39-esnél pedig körülbelül 30 centiméteres levetőt észleltek. Az említett két egység közötti frontszakaszon szén helyett meddős, nedves, homokos anyagot jévesztenek. A vizes meddő betapasztja a kaparószalagot, letisztogatása nagy erőfeszítéseket követel. A kollektívának a geológiai problémák nem szegték kedvét, a fronti műszaki és fizikai dolgozók töretlen lendülettel fáradoznak a nehézségek leküzdéséért. Számos ■''■Elekes, újszerű megoldással. tasértekeznek, amelyek feel remélhetőleg mihamarabb kijutnak a kritikus helyzetből. A gondokat üzemzavarok tetézik. Például pénteken 02 órától 14 óráig szünetelt a fronton a termelés. A hónap folyamán összesen 40 órás kiesés származott a gépek meghibásodásából. Ennek ellenére az akna vezetői sikeres hónapként* jf náiiAÍ A v 1 könyvelik el a májusi. Az I—H-es akna, továbbá a s dobsonos front is túlteljesítette havi termelési tervét. A gépesített fronton 3,64 méter volt az átlagos napi előrehaladás, ami a körülményeket figyelembe véve jó eredménynek számít Közúti szátütés Több gépkocsi AZ ŐSZ KÖZEPiAVI perspektivikus tervében szerepel a szénszállítás közútra való átterelése. Az új szállítási mód olcsóbb, miin a hagyományos vasúti szállítás, jobban megfelel a vevői igényeinek és kikerülhetemválik a sok esetben akadályozó vagonhiány. Jelenleg 98 db különböző típusú személy- és tehergépkocsit,illetőleg munkagépet üzemeltet a vállalat. A bánszállási központi raktár területén levő garázsüzemet már kinőtte a gépkocsipark. A raktár és a garázs vezetői sokat tettek annak érdekében, hogy hiánytalanul ellássák a gépkocsikat. Megnövelték a szerelőcsarnokok területét és január 1-től két műszakban dolgoznak a szerelők. Délután ügyeletes szolgálatot teljesítenek, hogy a futójavításokat elvégezzék így egy-egy gépkocsi egy teljes nappal többet futhat Még egy bő fél év és a farkaslyuki szenet teljes egészében gépkocsival szállítják. Ekkorra — a tervek szerint — 20—22 nagyteljesítményű teherautóval bővül a kocsipark. A jelenleg foglalkoztatott 40 főnyi szerelőgárda már nem fogja tudni ellátni a feladatokat. Hiszen a 120 autót Farkaslyukban és Bánszálláson helyezik el. TERVBE VETTÉK, hogy nemcsak az I-es és II-es szemlét végzik házilag, hanem a nagyobb javításokat, alkatrészcseréket is. Egy gépkocsi javítása — ha idegen vállalat végzi — átlagosan 90—100 ezer forintba kerül ha házilag ez alig több, mint fele költség. A gazdaságossági szempontokat figyelembe véve az üzem szocialista brigádjai felajánlották, hogy egy évben 130 ezer forint értékű munkát végeznek. A soron kívül végzett alkatrészjavítás nagyban megkönnyíti a szerelők munkáját, mert az alkatrészellátás akadozó, bár egy anyagbeszerző teljes egészében gépkocsialkatrész beszerzésével foglalkozik. A SZERELŐMŰHELY dolgozói egyre jobb munkát végeznek. A munkaidő kihasználás sokat javult az utóbbi időben és ebben az évben nem történt komoly baleset. Munkaszolidaritás Segítség az árvízkárosultaknak A BSZ területén mindinkább kibontakozik az árvízkárosultak megsegítésére irányuló mozgalom. A vállalati kollektíva a bérfelajánlásokon kívül is számos jelét adja önzetlen segítőszándékának. A legjelentősebb akcióba hazánk valamennyi szénbánya vállalata bekapcsolódott. Az EMSZ kebelén belül működő szénbányák 1000 árvízsújtotta család éves tüzelőszükségletének ingyenes biztosítását vállalták. A BSZ-ra, mint az ország legnagyobb széntermelő vállalatára, természetesen a felajánlott mennyiség tetemes hányada jut. A többi akciót a párt, a szakszervezet, a gazdasági vezetőség együttes irányításával és szervezésével bonyolítják le. A segítségnyújtás sok konkrét eredménye közül kiemelkedik a szappanadomány. A BSZ központi anyagraktárából az elmúlt héten indítottak útnak egy csaknem 9000 darab pipereszappanból álló szállítmányt Mátészalkára. A 20 ezer forintot érő küldeményt a vállalat saját gépkocsijával fuvarozták. A hét közepére fejeződik be az anyagraktárban az a felmérés, amelynek alapján eldöntik: mennyi takarót, törülközőt, munkaruhát, vaságyat stb. küld a BSZ az árvízkatasztrófát szenvedett vidékre. Ugyancsak ekkorra futnak be az igazgatóságra a jelentések az üzemekből is. Ezekből derül ki majd az, hány borsodi bányászt ért árvízkár. Támogatásukra a BSZ segélyt folyósít. A bejelentések között különböző vállalások vannak. Szuhakálló les aknán például a következő eset történt meg. Hajdú Sándor aki most építkezett, és öt gyermek apja. ezzel lépett be az irodába : — Azért jöttem — mondta — tegyék lehetővé, hogy vendégül láthassak egy családot az árvíz sújtotta területről. Az igényét feljegyezték. Papírra került mindazoknak a kérése is, akik hasonló kérelemmel fordultak a bányához, vagy az illetékes szervekhez. A névsorban eddgg már nyolcvan név olvasható, azoknak a neve, akik várjál, hívják a veszélyeztetett területekről, az otthontalanná vált családokat, vagy gyermekeiket.