Borsodi Bányász, 1974. január-július (17. évfolyam, 1-29. szám)
1974-05-02 / 18. szám
Esőhese, ernyők alatt Felvonulások, majálisok Vártuk az ünnepet, s vártuk az esőt. Készültünk mindkettőre, ezért nem ért senkit váratlanul, mikor a nap folyamán több alkalommal is megeredtek az ég csatornái. A felvonulás országszerte a dolgozó nép s a fiatalság demonstrációja volt. Egymás mellett haladtak a nemzedékek, apák és fiúk, nagyapák és unokák, édesanyák és gyerekek, hogy hitet tegyenek a szocializmus s a békés építő munka mellett. Május elsején körutat tettünk Borsod megyében. Ott voltunk a kazincbarcikai és miskolci felvonuláson, az edelényi kastélykerti majálison, a királdi művelődési házban megtartott rendezvényen. Természetesen nem mindenki lehetett az ünneplők között. Éppen ezért kora reggel bányába is lementünk, megkerestük a szolgálatot teljesítő bányamentőket, s beszéltünk olyan dolgozóval is, aki betegsége miatt nem lehetett a többiek között. Így ünnepeltük május elsejét... reggel hét óra. Miskolc fölött, Lyukóbányán is csendesen szemerkél a rügyduzzasztó, aranyat érő eső. Csendes a bánya környéke. Ünnep van. Itt azonban ezen a napon is dolgoznak bányászok, gépkezelők, fronti fenntartók és elektrikusok. Tőlük érdeklődünk, hogyan telik „majálist” műszakjuk. Az aknacsatlós ebben a műszakban Spisák János. Május 1-től 6+2-es műszakban dolgozik, így esett rá a sor a délelőttös műszakban. — Nem unalmas ilyenkor ünnep idején? — Á, dehogy! Reggel már én szállítottam le a fenntartókat (huszonnégy dolgozót), utána az éjszakások jöttek fel 256-an — mondja Spisák János. — Mi lesz a délutáni program? — Ha egy kicsit javul az idő a csanyikvölgyi Majális-parkba megyünk a családdal. Az aknatalptól néhány percnyi járásra ráccsal elzárt bányarészt találunk. . A csengetésre Hófej Imre jön elő a terem mélyéről. Ő most a hat kilovoltos villamos központ és a főszivattyú terem elektrikusa. Milliós értékek gazdája. — Nem lehet itt unatkozni. Hiába, hogy egész nap egyedül vagyok, tudom mi minden függ gépeimtől. Van mindig munka velük. — Úgy hallottam, nem az első május elsejei műszakja? — Valóban. Tavaly is idelent voltam, s lejövök jövőre is, ha rám kerül a sor. — Hol tölti majd a délutánt? — Van egy kis szőlőm. Oda megyünk majd a kétéves unokámmal. Nagyon szeret velem a szőlőhegyre járni. A kas lágyan, szinte észrevétlenül indul velünk fölfelé. Jó szakember kezeli. Mikor túljutunk a háromszázadik méteren, megcsap a külszíni levegő. A lámpa szétszedése közben mellénk ül néhány pillanatra Kiss 11. József, az aknagépész. — Én nem most lennék szolgálatban, de a kollégám munkásőr, és neki ott kell lenni a felvonuláson. Persze hogy elvállaltam helyette a műszakot — mondja. — Majd ha nekem lesz rá szükségem, ő is biztosan cserél velem. Kilenc óra. É%nálam csendesen szitál az eső. A felvonulni készülő tömeg a gimnázium és a művelődési központ környékén gyülekezik. Feldíszített gépkocsik, zászlók és transzparensek. A húsz éves Kazincbarcika se(Folytatás a 2. oldalon) Szakadó esőben érkezett a Borsodi Szénbányák felvonulóinak menete a Hősök terén felállított dísztribün elé. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BÁNYÁSZ A BI XVII. évfolyam, 18. szám. Ara: 50 fillér, 1974. május 9. Újabb munkasikerekért a Borsodi Szénbányák is bekapcsolódik a nemzeti mozgalomba Nemzeti mozgalomnak nevezte Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója azt az országszerte kibontakozóban levő megmozdulást, amely a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottságának április 23-i felhívása óta iparunkban, mezőgazdaságunkban, szellemi és közéletünkben egyaránt megnyilvánul. Május 3-án, pénteken jelentette ki ezt Monos János, amikor a vállalat valamennyi üzemének gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőjét tanácskozásra hívták össze az igazgatóság épületébe. A tanácskozás célja az volt, hogy megbeszéljék: milyen újabb munkavállalásokkal, a szocialista munkaversenynek milyen újabb fellendítésével tehetne eleget a vállalat az említett felhívásnak. MÉG TÖBBET ÉS LOBBAT —. Jó munkával köszöntsük pártunk XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját! Ezzel a felhívással egyidőben már nyilvánosságra került, hogy országunkban, mely vállalatok kezdeményeztek elsőként újabb munkaversenyeket az események tiszteletére. Így örömmel olvastuk a Tatabányai Szénbányák szocialista brigádjainak vállalásait is. A Boson Szénbányák Vállalat dolgozói természetesen nem akarnak lemaradni iparágbeli munkatársaiktól sem. Annál inkább sem, mert az idei és a jövő esztendőben a jubileumi vállalásokon kívül még más, fontos szempont is befolyásolja munkájukat. Erről a vállalat igazgatója a következőket mondotta: — A IV. ötéves tervet vállalatunk is szeretné minél sikeresebben befejezni. Hiszen a sikeres befejezés alapját képezi az V. ötéves tervnek. Ezért például a tömegszervezetek 1974—75. évi munkájában is az eddigieknél még nagyobb szerepe van a termelést segítő tevékenységnek. Elsősorban a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom célkitűzései között kell konkrétan meghatározni a IV. ötéves tervben még végrehajtandó feladatokat. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a szocialista brigádok formailag és tartalmi vonatkozásban egyaránt a legtöbbet jelentsenek, a legtöbb értéket, a legtöbb újat adják. — Még újabb módszerek kibontakoztatására van tehát lehetőség — hangoztatta Monos János. — A kezdeményezőkészséget mindenütt pártfogolni kell, s a jó módszereket át kell venni egymástól. KÉTÉVES VERSENY A Borsodi Szénbányáknál hogyan akarják újjászervezni a szocialista munkaversenyt? — Az eddigi egyéves munkaversenyt 1974—75-ben két esztendőre szólóan hirdetjük meg — mondta a vállalat igazgatója. Ezért most május 20-ig minden üzemnél átértékelik valamennyi szocialista brigád eddigi vállalásait. Az értékelő, összefoglaló jelentéseket Veres Sándor igazgatóhelyetteshez kell eljuttatni. Előzetesen azonban munkásgyűléseken, termelési értekezleteken kell megvitatni ezt a témát, amelyről később, május 20-a és 30-a között a szocialista brigádvezetők értekezlete is tanácskozik. MILYEN PÓTVÁLLALÁSOKAT TEHETNEK? A munkaverseny elsődleges szempontjainak tehát most is a termelés segítését kell célozniuk: a termelékenység, a teljesítmények fokozását, a minőség javítását, az anyagtakarékosságot, az önköltség csökkentését. Mindezekkel kapcsolatban üzemenként, s azokon belül munkahelyenként megszabják a részfeladatokat. Sok segítséget tudnak továbbá adni a vállalat illetékes osztályvezetői. A május 3-i tanácskozáson például többek között felszólalt Kerényi Béla, a beruházási osztály vezetője, aki a Szeles III. aknai, a tervzárói beruházások és a putnoki szállítás korszerűsítésének feladatait ismertetve kért fokozottabb segítséget. — A szocialista brigádok vállalásaiban a hármas jelszó jegyében még tovább bővíthetők a szocialista életmóddal és a tanulással kapcsolatos felajánlások is — jelentette ki Monos János és hangsúlyozta: — A nemzeti mozgalom kiterjed a városok, községek, települések patronálására is. Ezért arra kérjük dolgozóinkat, hogy tegyenek még több felajánlást a bányavidékeken végzendő különféle társadalmi munkákra. Például az óvodák, iskolák patronálására, a települések szépítésére, fásítási, parkosítási, községfejlesztési munkákra. Igen lényegessé válik az oktatás, a kulturális és sporttevékenység további gazdagítása. Fontos célkitűzés az is, hogy minden dolgozónak meglegyen a nyolc általános iskolai végzettsége, hiszen a szakmunkásképzéshez, a bányászutánpótlás biztosításához ez elengedhetetlen. A KISZ-védnökségek még hatékonyabbá tételéről Kovács Lajos, a vállalat KISZ-bizottságának titkára biztosította a vállalat vezetőségét. Вики Imre, a BSZ szakszervezeti bizottságának titkára pedig többek között arra kérte a megjelenteket, hogy pontosan dolgozzák ki a részfeladatokat, reális terveket készítsenek és ésszerű határidőket szabjanak meg Együtt vonultak vezetők és beosztottak, munkatársak és barátok, házastársak, szülők és gyerekek, valamennyien a béke, a szocializmus igaz ügye mellett tettek hitet V > (r. a.)