Borsodi Bányász, 1974. január-július (17. évfolyam, 1-29. szám)

1974-05-02 / 18. szám

Esőhese, ernyők alatt Felvonulások, majálisok Vártuk az ünnepet, s vártuk az esőt. Készültünk mind­kettőre, ezért nem ért senkit váratlanul, mikor a nap folya­mán több alkalommal is megeredtek az ég csatornái. A felvonulás országszerte a dolgozó nép s a fiatalság de­monstrációja volt. Egymás mellett haladtak a nemzedékek, apák és fiúk, nagyapák és unokák, édesanyák és gyerekek, hogy hitet tegyenek a szocializmus s a békés építő munka mellett. Május elsején körutat tettünk Borsod megyében. Ott voltunk a kazincbarcikai és miskolci felvonuláson, az ede­­lényi kastélykerti majálison, a királdi művelődési házban megtartott rendezvényen. Természetesen nem mindenki le­hetett az ünneplők között. Éppen ezért kora reggel bá­nyába is lementünk, megkerestük a szolgálatot teljesítő bányamentőket, s beszéltünk olyan dolgozóval is, aki betegsége miatt nem lehetett a többiek között. Így ünnepeltük május elsejét... reggel hét óra. Miskolc fölött, Lyukóbányán is csendesen szemerkél a rügyduzzasztó, aranyat érő eső. Csendes a bánya környéke. Ünnep van. Itt azonban ezen a napon is dolgoznak bányászok, gépke­zelők, fronti fenntartók és elektrikusok. Tőlük érdek­lődünk, hogyan telik „majá­list” műszakjuk. Az akna­csatlós ebben a műszakban Spisák János. Május 1-től 6+2-es műszakban dolgozik, így esett rá a sor a délelőt­tös műszakban. — Nem unalmas ilyenkor ünnep idején? — Á, dehogy! Reggel már én szállítottam le a fenntar­tókat (huszonnégy dolgozót), utána az éjszakások jöttek fel 256-an — mondja Spisák János. — Mi lesz a délutáni prog­ram? — Ha egy kicsit javul az idő a csanyikvölgyi Majá­lis-parkba megyünk a csa­láddal. Az aknatalptól néhány percnyi járásra ráccsal el­zárt bányarészt találunk. . A csengetésre Hófej Imre jön elő a terem mélyéről. Ő most a hat kilovoltos villamos központ és a főszivattyú te­rem elektrikusa. Milliós ér­tékek gazdája. — Nem lehet itt unatkoz­ni. Hiába, hogy egész nap egyedül vagyok, tudom mi minden függ gépeimtől. Van mindig munka velük. — Úgy hallottam, nem az első május elsejei műszakja? — Valóban. Tavaly is ide­­lent voltam, s lejövök jövőre is, ha rám kerül a sor. — Hol tölti majd a dél­utánt? — Van egy kis szőlőm. Oda megyünk majd a két­éves unokámmal. Nagyon szeret velem a szőlőhegyre járni. A kas lágyan, szinte ész­revétlenül indul velünk föl­felé. Jó szakember kezeli. Mikor túljutunk a három­századik méteren, megcsap a külszíni levegő. A lámpa szétszedése közben mellénk ül néhány pillanatra Kiss 11. József, az aknagépész. — Én nem most lennék szolgálatban, de a kollégám munkásőr, és neki ott kell lenni a felvonuláson. Persze hogy elvállaltam helyette a műszakot — mondja. — Majd ha nekem lesz rá szükségem, ő is biztosan cserél velem. Kilenc óra. É%nálam csendesen szitál az eső. A felvonulni készülő tömeg a gimnázium és a művelődési központ környékén gyüleke­zik. Feldíszített gépkocsik, zászlók és transzparensek. A húsz éves Kazincbarcika se­(Folytatás a 2. oldalon) Szakadó esőben érkezett a Borsodi Szénbányák felvonulóinak menete a Hősök terén felál­lított dísztribün elé. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BÁNYÁSZ A BI XVII. évfolyam, 18. szám. Ara: 50 fillér, 1974. május 9. Újabb m­unkasikerekért­ a Borsodi Szénbányák is bekapcsolódik a nemzeti mozgalomba Nemzeti mozgalomnak nevezte Monos Já­nos, a Borsodi Szénbányák igazgatója azt az országszerte kibontakozóban levő megmoz­dulást, amely a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bi­zottságának április 23-i felhívása óta ipa­runkban, mezőgazdaságunkban, szellemi és közéletünkben egyaránt megnyilvánul. Má­jus 3-án, pénteken jelentette ki ezt Monos János, amikor a vállalat valamennyi üze­mének gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőjét tanácskozásra hívták össze az igaz­gatóság épületébe. A tanácskozás célja az volt, hogy megbeszéljék: milyen újabb mun­kavállalásokkal, a szocialista munkaverseny­nek milyen újabb fellendítésével tehetne eleget a vállalat az említett felhívásnak. MÉG TÖBBET ÉS L­OBBAT —. Jó munkával köszöntsük pártunk XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját! Ezzel a felhívással egyidőben már nyilvá­nosságra került, hogy országunkban, mely vállalatok kezdeményeztek elsőként újabb munkaverseny­eket az események tiszteleté­re. Így örömmel olvastuk a Tatabányai Szén­bányák szocialista brigádjainak vállalásait is. A Bo­so­­n­ Szénbányák Vállalat dolgozói ter­mészetesen nem akarnak lemaradni iparág­beli munkatársaiktól sem. Annál inkább sem, mert az idei és a jövő esztendőben a jubileumi vállalásokon kívül még más, fon­tos szempont is befolyásolja munkájukat. Erről a vállalat igazgatója a következőket mondotta: — A IV. ötéves tervet vállalatunk is sze­retné minél sikeresebben befejezni. Hiszen a sikeres befejezés alapját képezi az V. öt­éves tervnek. Ezért például a tömegszerve­zetek 197­4—75. évi munkájában is az eddigi­eknél még nagyobb szerepe van a termelést segítő tevékenységnek. Elsősorban a szocialista­­ munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom célkitűzései kö­zött kell konkrétan meghatározni a IV. öt­éves tervben még végrehajtandó feladato­kat. El kell érni, hogy a tervidőszak végé­re a szocialista brigádok formailag és tar­talmi vonatkozásban egyaránt a legtöbbet jelentsenek, a legtöbb értéket, a legtöbb újat adják. — Még újabb módszerek kibontakoztatá­sára van tehát lehetőség — hangoztatta Mo­nos János. — A kezdeményezőkészséget min­denütt pártfogolni kell, s a jó módszereket át kell venni egymástól. KÉTÉVES VERSENY A Borsodi Szénbányáknál hogyan akarják újjászervezni a szocialista munka­versenyt? — Az eddigi egyéves munkaversenyt 1974—75-ben két esztendőre szólóan hirdet­jük meg — mondta a vállalat igazgatója. Ezért most május 20-ig minden üzemnél átértékelik valamennyi szocialista brigád eddigi vállalásait. Az értékelő, összefoglaló jelentéseket Veres Sándor igazgatóhelyettes­hez kell eljuttatni. Előzetesen azonban mun­kásgyűléseken, termelési értekezleteken kell megvitatni ezt a témát, amelyről később, május 20-a és 30-a között a szocialista bri­gádvezetők értekezlete is tanácskozik. MILYEN PÓTVÁLLALÁSOKAT TEHETNEK? A munkaverseny elsődleges szempontjai­nak tehát most is a termelés segítését kell célozniuk: a termelékenység, a teljesítmé­nyek fokozását, a minőség javítását, az anyagtakarékosságot, az önköltség csökken­tését. Mindezekkel kapcsolatban üzemen­ként, s azokon belül munkahelyenként meg­szabják a részfeladatokat. Sok segítséget tudnak továbbá adni a vállalat illetékes osztályvezetői. A május 3-i tanácskozáson például többek között felszólalt Kerényi Bé­la, a beruházási osztály vezetője, aki a Sze­les III. aknai, a tervzárói beruházások és a putnoki szállítás korszerűsítésének felada­tait ismertetve kért fokozottabb segítséget. — A szocialista brigádok vállalásaiban a hármas jelszó jegyében még tovább bővít­hetők a szocialista életmóddal és a tanulás­sal kapcsolatos felajánlások is — jelentette ki Monos János és hangsúlyozta: — A nemzeti mozgalom kiterjed a váro­sok, községek, települések patronálására is. Ezért arra kérjük dolgozóinkat, hogy tegye­nek még több felajánlást a bányavidékeken végzendő különféle társadalmi munkákra. Például az óvodák, iskolák patronálására, a települések szépítésére, fásítási, parkosítási, községfejlesztési munkákra. Igen lényegessé válik az oktatás, a kul­turális és sporttevékenység további gazdagí­tása. Fontos célkitűzés az is, hogy minden dolgozónak meglegyen a nyolc általános is­kolai végzettsége, hiszen a szakmunkáskép­zéshez, a bányászutánpótlás biztosításához ez elengedhetetlen. A KISZ-védnökségek még hatékonyabbá tételéről Kovács Lajos, a vállalat KISZ-bi­­zottságának titkára biztosította a vállalat vezetőségét. Вики Imre, a BSZ szakszerve­zeti bizottságának titkára pedig többek kö­zött arra kérte a megjelenteket, hogy pon­tosan dolgozzák ki a részfeladatokat, reális terveket készítsenek és ésszerű határidőket szabjanak meg Együtt vonultak vezetők és beosztottak, munkatársak és barátok, házastársak, szülők és gyerekek, valamennyien a béke, a szocializmus igaz ügye mellett tettek hitet V > (r. a.)

Next