Borsodi Bányász, 1983. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-27 / 4. szám
1983. január 27. BORSODI BÁNYÁSZ2 Termelési körkép Geológiai nehézségek (Folytatás az 1. oldalról) Jóllehet, már 1982 első negyedévében is gondokkal küszködött a Szuhavölgyi Bányaüzem, mégis sikerült túlteljesíteni ebben az időszakban a tervet. Az előirányzott 183 500 tonnával szemben 201 063 tonna szenet termeltek ki. Igaz, többet szerettek volna. A vágathajtásban tervezett 1500 métert 44 méterre lépték túl — tehát itt sem sikerült maradéktalanul valóra váltani elképzeléseiket. Mindezek dacára márciusig 18 ezer tonna többletet tudtak adni. S már úgy tűnt, , ha kisebb nehézségekkel is, de mindinkább a több, a jobb felé billen a mérleg nyelve. Ekkor következett be az, amire kevéssé számítottak : váratlanul hatalmas erejű iszapáradat árasztotta el az M 9-es frontfejtést! A súlyos helyzet kemény próbatétel elé állította a feketevölgyi bányászokat. Heteken, hónapokon keresztül küzdöttek a természeti csapás ellen. A meg-megismétlődő iszapbetörések naponta 2500—3000 tonna kiesést okoztak. S bár a másik tömegtermelő munkahely normális ütemben üzemelt, Szuhavölgy lemaradása esztendő felére 83 ezer tonnára nőtt. A gyorsított vágathajtási tervüket sem sikerült realizálni, noha az előkészületeket elvégezték. Az iszapbetörések a beruházást is igen érzékenyen érintették: nem tudták elvégezni a mezőbővítést. A geológiai problémákkal való küszködés közepette álltak át az új munkarendre, fogadták a Mákvölgyről átcsoportosított mintegy kétszáz dolgozót. Aztán június elejére olyan terv született, amelynek révén megkezdődhetett a súlyos helyzet normalizálása. Egyre javult a teljesítmény az augusztus 22-i indulás után. Eleinte 1500—1600 tonna, majd a későbbiek folyamán mind növekvő mértékben emelkedett a lefejtett szén mennyisége. Nemritkán háromezer tonnán felül termeltek. Túljutva a nehézségeken, minden erőfeszítés ellenére a ’82-ben kitűzött 848 900 tonnás tervet nem sikerült teljesíteni. A felszínre küldött szénmennyiség 762 611 tonna volt. A feketevölgyiek elővárosi tervükben 9000 méter kihajtását tervezték, ezzel szemben — az említett okok következtében —, az idegen vágathajtással együtt 6434 métert értek el. Az átlagos fűtőértéket 10 700 kJ-гe tervezték, 10 940 kJ-lal zártak —, tehát túlteljesítették. Árbevételük 697,49 Ft/t helyett 752,42 Ft/t-ra alakult. Biztonsági helyzetük nem romlott. Jelenleg az üzem a múlt esztendő utolsó két hónapjának jó lendületét tartja a termelés terén. Az ígéretes kezdet remélhetőleg egész évben folytatódik, s a Szuhavölgyi Bányaüzem sikerrel teljesíti az új esztendő célkitűzéseit. T. T. Kiss István vájár egységléptetést végez . Meglehetősen kevésszer adhatunk hírt arról, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalat egymástól területileg távol eső üzemei milyen kooperációban, gyakorlati kapcsolatban állnak egymással. Nos, a vállalatnál az utóbbi időben tapasztalható tipizálási törekvés jegyében „cserélt” ezúttal elővájógépeket a Miskolci, illetve a Putnoki Bányaüzem. A közelmúltban két, Lyukóbányáról kiszerelt F—6-os elővájógép érkezett Putnokra, melynek fejében a miskolci bányászok F—8-asokat kaptak. Természetesen nem mindegy, hogy a bányából kikerült gépek milyen állapotban jutnak űi tulajdonosaikhoz, hiszen ezekre a berendezésekre új helyükön is nagy feladatok várnak. — A lyukói kollégák kifogástalan munkát végeztek— mondta Varga József, a Putnoki Bányaüzem gépészeti csoportvezetője —, s az általunk kért hajtóműcserében is készségesek voltak. Természetesen beszerelés előtt mi is átnéztük a tőlük érkezett gépeket, s az itteni művelési viszonyoknak megfelelően alakítottuk át. Mi másfajta kaparót használunk — szemes, láncos kaparót —, ami jobban bírja az itteni körülményeket. A közelmúltban kapott F 6-os meglehetősen nehéz munkahelyre kerül — a C mező nyugati határvágatába —, ahol kedvezőtlen nyomásviszonyok uralkodnak, s a víz is nehezíti a munkát. Egy olyan csapat dolgozik vele, amely még eddig nem volt F-gépen, így a berendezéssel együtt a brigád tagjai is vizsgáznak. Üzemünk szempontjából ez a munkahely nagy jelentőséggel bír, hiszen az 1985 végén indítandó új frontunkat készíti elő. Egy évig termel jól sikerült a frontszerelés Vasárnap megkezdte termelését a Miskolci Bányaüzem legújabb frontja, az l/6-os jelzésű, mely a korábbi I 5-ös fronton dolgozó Krebán Béla vezette Kun Béla szocialista brigád új munkahelye. Előreláthatóan egy évig termel majd, viszonylag kedvező geológiai viszonyok között. Ez a munkaterület nemcsak a bányaüzem tervteljesítése szempontjából lesz jelentős, de nagy szerepet játszik majd a lakossági szénellátás megfelelő mennyiségben és minőségben történő kielégítésében is. A frontszerelés munkálatairól Lantos Sándorral, a föld alatti gépészet művezetőjével beszélgettünk. — Mennyi időt vett igénybe az átszerelés? — Az I/5-ös front kiszerelését január 13-án délután kezdtük meg, kihoztuk a maróhengert, az első és hátsó kaparót külszíni javításra, majd az egységek kiszerelése következett. Amit tudtunk, saját erőből csináltunk: a helyszíni hegesztésektől kezdve a hidraulikaszelep mosásig, de a KOSZGY is besegített, a bölcsőket és egyéb alkatrészeket ők javították, így a frontátszerelést a tervezett tíz nap alatt elvégeztük. . — Hányan, milyen körülmények között dolgoztak az iparosok közül? — Iparos részről hetven ember vett részt a munkálatokban — természetesen három szakban. Az esedékes szabadnapokat csak rendkívüli esetben adtuk ki. Ez, azt hiszem, mindenki számára érthető, hiszen a termelés mielőbbi indítása érdekében kötelességünk mindent megtenni. A körülményekre sem lehet különösebb panaszunk, a nyomásviszonyok kielégítőek voltak, s bár a víz kicsit ,.kellemetlenkedett”, jó ütemben tudtunk haladni. — Hogy néz ki az I 6-os front? — A fronthomlokot nyolcvannégy egység biztosítja, az alapkaparó nyolcvanöt méter hosszú, míg a vándorkaparó harmincöt méterben helyezkedik el. A szén szállítását nyolcszáz méter gumiszalag biztosítja. Beüzemeltünk egy széntörő berendezést is, mely a darabolást végzi. Reméljük, az új munkahely beváltja a hozzá fűzött reményeket... A frontszereléssel egy időben kell elvégezni a szalagok találkozásánál levő beömlők átszerelését. Felvételünkön Jászpataki Attila és Bódi Vendel lakatosok láthatók szerelés közben. „Nyúzzák” a szalagot összeragasztás előtt Kaszab Béla, Kristek László és Fodor Béla lakatosok . Fotó: Nagy Lajos Munkálatok: Külszínen és föld alatt Hol tart most Mocsolyásakna építése — erre voltunk kíváncsiak, amikor megkérdeztük dr. Meskó Lászlót, a Borsodi Szénbányák Vállalat beruházási osztályának létesítmény főmérnökét. A következő választ kaptuk: — Novemberben indult be a függőleges akna szállítási rendszere, a próbaüzemelés jól sikerült és ezzel lehetővé vált a személy- és anyagszállítás —, tájékoztatott a főmérnök. — Ez tette lehetővé, hogy már két hónappal ezelőtt tovább folytathattuk a vízmentesítő telep építéséhez , a szivattyúkamra kialakításához, szivattyúk beszereléséhez, valamint a vízvezeték belső szakaszának építéséhez. Ezenkívül a transzformátorállomás véglegesítése folyamatban van. Ezekkel párhuzamosan az Országos Bányagépgyártó Vállalat dolgozói az aknakiszolgáló berendezést szerelik. A jelenleg folyó fővízmentesítő telep munkálataiban elsősorban az Aknamélyítő Vállalat, míg a szivattyú- és csőszerelésben a FAKBÜ szakemberei veszik ki a részüket. Még annyit, hogy a zsompépítés a putnok-aknai termelés biztonságát is szolgálja. — Mi a helyzet a külszínen ? — Jelenleg az aknaépület befejező munkálatai folynak, a kőművesek a szó igazi értelmében az utolsó simításokat végzik. Ezzel és a külszíni tereprendezéssel előreláthatólag tavasszal végeznek a munkások és nyárra várható a függőleges aknai szállítórendszer végleges üzembe helyezése. Az év első napjaiban megkezdődött a függőleges aknából a plusz 52-es szinti feltáráshoz szükséges előkészület és tervezzük a gépesített munkahely kialakításával mintegy 500 méter vágat kihajtását. Ehhez kapcsolódóan a Putnoki Bányaüzem elővájócsapata az „M” mezei gyűjtősikló kihajlását hajtja végre. (temesi) Fotó: Tóth Károly - щл*»г~т Tordai Pál brigádja a szivattyúkamra megközelítéséhez vasútpályát épít Tóth László kuplungot szerel össze Г Újítási feladatok Az újítások jótékony célját nem kell bizonygatni. Az ez évi termelési feladatok maradéktalan teljesítése csak a műszaki színvonal, a munka termelékenységének további növelésével, a termelés gazdaságosabbá tételével lehetséges. Ehhez nagyban hozzájárulnak évről évre a Borsodi Szénbányák újítói is. A rájuk vonatkozó idei feladatok szinte a vállalat egész tevékenységét érintik, így: a jelenlegi gazdasági nehézségek leküzdésére, a dolgozók munkakörülményeinek javítására, a balesetek megelőzésére vonatkozóan egyaránt. Az újítókra váró feladatok a következők: gazdaságosabb és hatékonyabb víztelenítési eljárások kidolgozása; a frontfejtési gépek, kapcsolódó szállítórendszerek hatékony karbantartása; komplexen gépesített frontfejtésekben alkalmazott nagy értékű gépek üzemidejének növelésére vonatkozó szervezési megoldások; import, főleg tőkés ,importból származó berendezések és gépalkatrészek, anyagok, hazai, házi úton történő helyettesítése, pótlása, felújítása; szállítóberendezések üresjárásának csökkentése; önjáró frontfejtések tisztán termelésének fokozása; villamos energia és egyéb energiahordozók megtakarítása; bányavágatokban, különösen a gumiszalagok átürítési pontjain keletkező por lekötése, eltávolítása stb. Az újításokkal minden évben jelentős összeget lehet megtakarítani. A szorító gazdasági helyzetben talán még nagyobb szükség van az újítók munkájára, mint eddig bármikor. X. L.