Borsodi Bányász, 1983. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-10 / 6. szám
4 BORSODI BÁNYÁSZ Közművelődés 1982-ben Bükkalján A sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Ház elmúlt évi feladatait hagyományosan a Bükkaljai Bányaüzemben, a nagyközség üzemeiben és a bejáró dolgozók lakóhelyén (Bánhorvátiban, Dédestapolcsányban és Nagybarcán) végezte. Az intézmény népművelői az 1982. évi munkatervben foglaltakon kívül az évközi aktuális teendőkre (mint például a lakáskérdésre, az új munkarend bevezetésére, olvasósarok kialakítására) is figyelmet fordítottak. A belső technikai eszközök tára bővült, az öntevékeny csoportok rendszeresen igénybe is veszik. Viszont a művelődési ház fűtési rekonstrukciója és belső felújítása elmaradt. Az intézmény munkáját a működtető szakszervezet bizottsága jónak ítélte. A Petőfi ‘82-ben is hangsúlyt helyezett a haladó hagyományok ápolására. Igyekeztek befolyásolni, helyes irányba terelni azoknak a fiataloknak a helytelen szemléletét, akiknél hiányoznak a példaképek, s lebecsülik az elért eredményeket, mert nem történelmi távlatokban gondolkodnak. Nevelésük érdekében a művelődési ház munkásmozgalmi emlékekből rendezett kiállításokat, dokumentumgyűjtési versenyt, és országjáró kirándulásokat szervezett. Filmankétok, műsoros estek rendezésével erősítették a szocialista brigádok kollektivitását. Könyvkiállítások és -vásárok gazdagították az aknák életét. Információs közösségi teret alakítottak ki a művelődési házban. Kül- és belpolitikai tájékoztatókat is szerveztek a munkahelyeken. Szolidaritási nagygyűlésükön háromszázan vettek részt. A kulturális intézmény ajánlatokkal segítette a szocialista brigádok vállalásait, hatékonyan közreműködött a bükkaljai bányászok általános és szakmai műveltségének emelésében. Természetesen e téren sem volt könnyű dolguk, hiszen a három műszak, a termelési feladatok szorítása miatt a dolgozók kevésbé tudtak aktívan bekapcsolódni a közművelődésbe. Ez más üzemekben is problémát jelentett. Céltámogatás hiányában nem sikerült megszervezniük a bejárók lakhelyén tervezett klubokat. A községekbe „kivitt programok „helyettesítették” a hiányt. A könyvtár 752 kötetet vásárolt tavaly, állománya jelenleg 15 260 kötet. 36 féle időszaki kiadványra fizettek elő. Mint a legtöbb könyvtárban, itt is csökkent az olvasók száma, ellenben az aknákon emelkedett. E könyvtár sem nélkülözi a vetélkedőket, a szabad szombati gyermekfoglalkozásokat, és a kiállításokat. A Sajó nevet viselő színjátszókör — Nagy Sándor vezetésével sokat fejlődött 82-ben. A gyermekcsoportból ifjúságivá ,.serdült” kollektíva belső nevelő munkája is színvonalas. A felnőtt csoport tevékenysége a pantomim felé fordult. A képzőművészeti szakkör irányítását M. Kristóf Ágnes festőművész vette át. Munkájuk nívója emelkedett. Többször rendeztek kiállítást. , A zenei nevelésről. Az Országos Filharmónia előadásait megtartották. A miskolci színház művészeinek zenei ismeretterjesztő előadásai sikeresek voltak. A művelődési ház munkatársai megkezdték az intézmény hanglemeztárának kialakítását. A fúvósok is nehéz, de sikeres évet zártak. A művelődési ház a kulturált szórakozás, a társas élet és a sporttevékenység érdekében is sokat tett. Rendezvényeik megfeleltek a különböző rétegeknek, látogatottságuk mégsem érte el a kellő mértéket, de ez nem a házon múlott, összességében a Petőfi teljesítette a feladatait. T. T, ablak:— let Цок árnyoldalai TARTALMATLAN KAPCSOLATOK, békétlenség a házasságban (s más közösségekben) — divatos filmtéma Ingmar Bergman óta. S a dokumentarizmus is dívik a filmes körökben. Tény, hogy e korántsem könnyű műfajban a tények tárgyilagos és jól megszerkesztett számbavételével, a szociális igazságok bátor kimondásával kitűnő film készíthető. Olyan, mint Tarr Béla Családi tűzfészek című katartikus alkotása, melyben egy angyalföldi szoba-konyhában vergődik a család a lakásra várakozás béklyóiban. Az életük pokol kilátástalanságuk felőrli személyiségüket. A szerepeket megszerkesztett számbavétet ása megdöbbentően hat, torkon ragadja a nézőt. És elgondolkodtatja. Kérdéseket jócskán fölvet Tarr újabb filmje, a Panelkapcsolat is. Ezúttal az kerül a figyelem fókuszába, hogyan lehet, illetve miként nem kellene élni a nehezen megszerzett lakásban. Száz- és százezernyi munkáscsalád él panelesben, amely már típusvoltával is merevvé teheti, elszürjdtheti az emberi kapcsolatokat. Tudunk-e élni, színesen és változatosan a panelfalak között? — teszi föl a kérdést Tarr Béla. A filmbeli férj és feleség példája valós társadalmi problémára figyelmeztet. Németh László Iszony című regényének Kárász Nellijét és Takaró Sanyiját juttatja eszünkbe, amint a viszonylagos anyagi jólétben élő, de megkeseredett házaspár szürke hétköznapjait elénk tárja. Sivár környezetük és életvitelük saját egyéniségüket s házasságukat egyaránt rombolja. Lépten-nyomon fellobban közöttük a harag, a viszály, mert türelmetlenek, idegesek, önzők és örö [UNK]рtelenek. Elhidegülő, magányra hangolódó korunk jellegzetes alakjai. Ám maga a film kevésbé hiteles és izgalmas, mint a Családi tűzfészek. Fölösleges részletezésével elnyújtott, darabos, néhol pedig kimódolt. A lakótelepek, illetve az ottélők sorsa, az együttélés új formái megértek volna egy komolyabb „misét”. Hátrányos helyzetű fiú Kitka János, ifj. Schiffer Pál új filmjének hőse, akárcsak korábbi alkotásainak szereplők Cséplő Gyuri vagy a ’70- ben forgatott Fekete vonat című film alakjai. Az utóbbi műben elemzett folyamatok napjainkra érlelték ki „termésüket”: az ingázó életforma következtében szétbomlottak a családi kötelékek. A felnövő gyerekek is, otthagyva az iskolát, az otthont, a vándormunkás sanyarú sorsára kényszerülnek. A modell Kitka János. Már a Fekete vonatban feltűnik, mint epizódfigura. A 6—7 éves fiúcska akkor a rendező „Mi akarsz lenni?” kérdésére azt válaszolta: „gyári pucoló”. Azóta felnőtt, de nem lett belőle semmi, s igazából nem is tudja, mit akar valójában. Céltalannak s ennek következtében értelmetlennek tűnik élete. Ugyanakkor szeretetlenség fogja körül, konfliktusok szorításában vergődik. Ritka sorsa jelkép a lét peremére szorult tizenéveseknek, sokezer fiatalkorúba illik a róla készített kép. VÁLTOZTATNI KELL, segíteni — ifj. Schiffer jól tudja ezt, s tiszteletre méltó elszántsággal és tenni akarással foglalkozik a „romlás virágaival”. Bátran nyit ablakot kényes igazságokra. A tükör, melyet elénk tart, élesen veri vissza a disszonáns tényeket. Igaz, Kitka (aki pártfogoltá lesz, mert lopott) nem olyan markáns és hiteles mint Cséplő Gyuri, sorsában mégis fölmutatja: emberhez méltóan csak a múltból okulva a jövőt látva, céllal és értelemmel lehet! (t. t.) Az egyik legrangosabb tárlat nyílt meg az idén a Miskolci Galériában. Február 4- től Vilt Tibornak, a mai, modern szobrászat doyenjének szobrait tekinthetik meg az érdeklődők. A napjainkban is eleven, dinamikus és nyitott művész kiállítása keresztmetszetet ad munkásságáról, a harmincas évektől máig. 33 alkotás —tükrezik szellemi izgalmakkal, folyton új utakat kereső-taposó, tettvággyal teli művészetének. Portrék, melyek a személyiség lényegét ragadják meg; „kisbronzok”, melyek lényegi összefüggésekre irányulnak; valamint köztéri alkotások fotói — adják a tárlat anyagát. Március 16-ig шее tekinthető. I Ismert név Gál Istváné. Az Ormosi Bányaüzem robbantóraktárának kezelője szabad idejének nagy részét fafaragással tölti. Gondolatait és érzéseit fába vési. Legfőbb témája az ember, méginkább a föld alatt dolgozó, természeti elemekkel küzdő ember, s annak munkája. Érthető, hiszen ő maga is bányász, emlékeinek, élményeinek jó része e foglalkozáshoz kötődik. Tavaly bányásznapkor avatták föl Ormoson, az üzem fennállásának 70. évfordulója alkalmából, az elhunyt bányásztárs,aк iránti kegyeletből készített kopjafát. Képünkön Gál István legújabb alkotásán dolgozik. „Ékbeverés” című szobra egy 16. századi ércbányásznk állít emléket. A könyvterjesztő Csaknem negyedszázada dolgozik a Borsodi Szénbányáknál Rátkai István. A szakmája gumijavító — Berentén, a gumis műhelyben tevékenykedik —, de „másodállásban” a könyvek szerelmese. Éppen ezért, immár két évtizede a Kossuth Könyvkiadó terjesztőjeként foglalkozik a politikai irodalom népszerűsítésével. Röviden így fogalmazta meg válaszát arra a kérdésre: honnan ered a könyvek iránti szeretete? — Már gyermekkoromban állandóan bújtam a különböző kiadványokat — kezdte. — Sokszor napokon át olvastam egy-egy izgalmas regényt, amelyet alig bírtam letenni még az iskolapadban is . . . Ma is szívesen olvasok. Főleg a földrajzi, történelmi és politikai tárgyú könyvek érdekelnek, de szeretem az életrajzi regényeket is. A politikai életbe már korán, a felszabadulás után, 15 évesen bekapcsolódtam, a MADISZ tagjaként. Innen ered vonzalmam is a mozgalmi munka iránt. 1987-ben léptem be a pártba, és ettől az időtől kezdve vagyok még jobban elkötelezettje a Kossuth-kiadványok terjesztésének. Szívesen ellátom ezt a feladatot. A mai napon is ugyanolyan lelkesedéssel csinálom, mint két évtizeddel ezelőtt. Elsősorban a pártalapszervezetek tagjaihoz juttatom el ezeket a kiadványokat, de igyekszem népszerűsíteni a párton kívüliek körében is. A műhelyi szekrényem hamar kiürül egy-egy alkalommal. Az a tapasztalatom, hogy nagyon szeretnek az emberek olvasni, amit az is bzonyít, hogy évente több mint 60 ezer forintot költenek el nálam a kollégák. Ez bizony nem kis összeg, ha meggondoljuk, hogy igen olcsó kiadványokról van szó. Az utóbbi években növekedett meg az igény ilyen nagy mértékben a Kossuth-kiadó könyvei iránt. Az 1982. év slágere a Világtörténelmi kisenciklopédia volt, de nagyon keresték a Népszerű történelem sorozatot is. A KOSZGY dolgozói ezenkívül szeretik az Universum Könyvtár, sorozatot és a különböző folyóiratokat: a Világesemények Dióhéjban. Nők Magazinja, Társadalmi Szemle, Nemzetközi Szemle és a Pártélet is közkedvelt az üzemben. Jó érzés ilyen „feltételek” mellett végezni ezt a munkát — fejezte be Rátkai István. T. L. I Nehéz dolga volt az idén „Mackó úrnak’’. Hazánk I időjárásának téli időszaka 1 meglehetősen hullámzó, de a mostani tél nem volt igazi, így aztán „Mackó úr”, többi bundás társával, alig aludt valamicskét.I 1 Viszont, amikor február 1 2-án, gyertyaszentelő napján előbújt barlangjából, s hogy meglássa saját árnyékát — bizonyára örömmel fordult vissza, mert a napi sütéses idő arra mutatott, hogy további hat hétig tényleg tél lesz. S ezúttal a „Mackó urat” nem csalták meg érzékei: hamarost puha hópelyhek szállingóztak az égből. Mindőnk, de főleg a gyerekek nagy örömére, akik már azt hitték, hogy elő sem vehetik ródlijukat. Sajnos, azonban a rogramok szerint a tél folytatódása azzal jár, hogy abban az esztendőben rossz termés várható. De nézzük csak, mi igaz ebből a meteorológiából, vagyis lássuk a medvét! „Mackó úr” időjóslása Jókai Mór Uj földesúr című regénye nyomán terjedt el. Azt hihetnek tehát, hogy a nagy magyar mesemondó szülötte a gyertyaszentelői időjós. Tudvalevő azonban, hogy Victor Hugo Nyomorultak című regényfolyamában is olvashatunk róla, a nagy romantikus pedig Laengberg Máté XVII. századi pap két sorából értesült „Mackó úr” időjós tehetségéről: „Ha süt a nap, a medve/ Odvába tér sietve." Egy másik világirodalmi példa (1. Steinbeck: Rosszkedvünk tele) szerint ugyanezen a napon nem maci, hanem mormota jósol. Az USA több államában a „mormota napot” (foodhuck day) törvénybe is iktatták. S megemlítendő, hogy nálunk, az Alföldön nincsenek medvék, ott a népi meteorológiai rigmussal jövendölnek: „Ha fénylik gyertyaszentelő / az izikdt vedd elő.” Isiknek a csutkát, szart, nevezik. Te hát oly annyira meghosszabbodik a tél, hogy még a félredobott takarmányra is szükség lesz. Ezek a reglamok nem le- ,becsülendők, sok százados népi tapasztaláson múlnak. Amellett az is meteorolóigiai igazság, hogy a fel- [ már eleji kemény hideget ! — a periodikusság törvénye ] szerint — egy hónap múltán enyhe időjárás követi. » De végül is nem az a lényeg, hogy mézevő bará itunk prognózisa helytálló а [UNK] [UNK].ду sem. Sokkal inkább arra kell figyelnünk, [ hogy a régi kalendáriumok , úgy tartják: februárban, * mikor a Nap a Vízöntő jegyébe lép, pihenni kell, s erőt gyűjteni a harsány tavaszi rohamra. ^ T. T. Me(dve)tforológia v 1983. február 10. Kulturális ajánlat Színház. Shakespeare: Szeget szeggel című színművének bérletszüneti előadását. 12-én és 13-án tekinthetik meg az érdeklődők a Miskolci Nemzeti Színházban. Úttörődominó. A rendezvénysorozat keretében 12-én, szombaton tartanak foglalkozást a sajószentpéteri művelődési házban, a VÜK ifivezetők szervezésében. Könyvkiállítás. 14-én Szeles-aknán nyílik, könyvismertetéssel egybekötött kiállítás, amelyet elsősorban a szakszervezeti bizalmiak figyelmébe ajánlanak. Közreműködik: Rabi Ferenc, a Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatója Fúvósok koncertje. „A zene hangján” címmel. 14-én Dédestapolcsányban lép fel a bükkaljai bányászok fúvósegyüttese. Bábelőadás: 10-én, délután fél 3-kor bábelőadás és -bemutató lesz Kurityánban. Ismeretterjesztés: 14-én 18 órai kezdettel, a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából, ismeretterjesztő előadásra kerül sor Ragályban. Címe: Új metszési eljárások a gyümölcsösben. Ugyanebben az időben Szuhafőn a szerves és szervetlen trágya háztájiban való használatáról tartanak előadást. Gyermeknevelés: 17-én 16 órától Kurityánban a „Hogyan neveljem a gyermekemet?”. 16.30-tól Ragályon ..A nehezen nevelhető gyermek” című előadások hallhatók. Az edelényi járás műemlékei. 11-én este 6-tól Szögligeten az edelényi járás műemlékeit mutatják be, vett-, tessel egybekötött előadáson. Horgásztalálkozó. Az edelényi ifjúsági házban találkoznak a horgászok 14-én, délután 5-kor. Zenés irodalmi műsor: 16- án 17 órai kezdettel Örkény István műveiből összeállított zenés irodalmi műsor várja az érdeklődőket, az edelényi ifjúsági házban. Fellép: Verebélyi Zoltán és polbealegyüttese. Rudapithecus hungaricus. A rudabányai ősemberről hallható előadás 17-én 18 órától, Hidvégardón. Pódiumműsor várja a közönséget 14-én, este 6-kor, Parasznyán. A műsorban Várhegyi Márta színművésznő lép föl. I Pávakerest, 17-én. este 6-tól a radostyáni pávakor ad műsort Lyukóbányán. Játszóház: 16-án, délután 2-től papírfigurákat készíthetnek azok a gyerekek, akik elmennek a királdi művelődési ház játszóházi foglalkozására. Modellverseny: 18-án 15 órakor kezdődik a papírrepülők versenye, a királdi művelődési ház halljában. Batyusbál. 12-én, este 6-tól farsangi mulatság várja a szórakozni vágyókat, Nekézsenyben. Karnevál. 11-én, este 6-tól zenés rendezvényre kerül sor az alberteleói művelődési ház klubjában. Cigányfórum. 14-én 18 órai kezdettel Múcsony nagyközség vezetőinek részvételével ankétot rendeznek a település cigánylakosainak, az albertteleni művelődési házban. Diszkómozi: A rudolfi művelődési házban diszkómozi várja a fiatalokat 12-én 19 órától Lemezlovas: Nagy István Gábor, író-olvasó találkozó 14-én, hétfőn, délután 4 órai kezdettel az irodalombarátok Moldova György íróval találkozhatnak, a sajószentpéteri üveggyár ifjúsági klubjában. Irodalmi vetélkedő. Ki írta? címmel irodalmi vetélkedőt rendeznek 18-án 15 órától a rudolfi könyvtárban. „Terülj, terülj asztalkám!” Terítési bemutatót tartanak 18-yr 17 órai kezdettel, az edelényi bányászklubban a Tini-klub tagjai.