Borsodi Bányász, 1983. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-13 / 2. szám

4 BORSODI BANTÁS/ Képzőművészeti kör Sajó­szen­tpéteren Nem kevesen szeretik rajzokban, festményekben megfogalmazni gondolatai­kat, véleményüket az em­berekről s dolgaikról, illet­ve a világról. Legérzékle­­tesebb kifejezési formáink közé tartoznak a képzőmű­vészet különböző ágai, hi­szen legérzékenyebb érzék­szervünk maga a szem. Esztendők óta eredmé­nyesen foglalkoztatja a kép­zőművészet iránt érdeklő­dőket, a képzőművészetet öntevékeny módon űzőket a sajószentpéteri képzőmű­vészeti kör. A helyi üveggyári klub és a Petőfi Sándor Műve­lődési Ház közös fenntar­tásában működő szakkör jelenleg tizenegy tagot számlál. Az elmúlt esztendő köze­péig Nagyné Szerdahelyi Judit vezetésével, azóta pe­dig M. Kristóf Ágnes fes­tőművész irányításával is­merkednek a grafika, a fes­tészet technikai tudnivalói­val, a képzőművészet kü­lönböző stílusirányzatai­val, nagy korszakaival, il­letve kiemelkedő alakjai­val. 82 első felében főkép­pen festészettel foglalkoz­tak a kör tagjai, akik kö­zött fizikai munkás, admi­nisztrátor vagy diák épp­úgy megtalálható, mint az egészségügyi alkalmazott vagy a gépkocsivezető. Ez idő szerint a rajzolásra, rajztechnikai fogások elsa­játítására fektetnek na­gyobb hangsúlyt. A képzőművészeti kör tagjai általában heti két alkalommal találkoznak az üveggyár sportklubjában. Viszonylag gyakorta sze­repelnek kiállításokon. Át­lagosan kéthavonta ren­deznek tárlatot. Elsősorban Sajószentpéteren és a kör­nyékbeli községekben. De láthatták már alkotásaikat Dédestapolcsány vagy Fel­sővadászi lakói is. Elisme­rést vívtak ki maguknak az Országos Üvegipari Mű­vek közelmúltban rende­zett kiállításán.­ Tölczéki Ferenc: Bányászok. Egyre értékesebb ajándék a könyv Sokan úgy tartják: az áremelkedések idején az emberek elő- gyermekirodalomé. A Lego, a szőr a kultúrára fordított kiadásaikat csökkentik. Mert hogy kerékpár mellett Móra-kiad­­ás mégsem olyan fontos szükséglet. Ahhoz külön igény kell, ványokat is kapnak a gyere­­ kek. — Korántsem! — tiltakozik Bíró Andrásné, a miskolci egyetemi könyvesbolt vezető­je. Mint mondja, tapasztala­tai nem kedvezőtlenek. — Tavaly decemberben is elég szépen forgalmaztunk. Számokat nem mond a boltvezető, azok félrevezetők lehetnek, hiszen az elmúlt időszakban jelentősen emel­kedtek a könyvárak. Néme­lyik mű kétszeresébe kerül. — Mint Karinthy Ferenc Budapesti ősze — fűzi hoz­zá példa gyanánt Bíró And­rásné. — Azelőtt 20 forint alatt árusítottuk, most több mint negyvenbe kerül. Tud­valevő, hogy mind több fű­zött könyv jelenik meg — ugyanannyiért, mint azelőtt a kötött. Csak most a kiadók a kötés költségeit megtaka­rítják. — Mindenesetre — szöge­zi le tényként a boltvezető —, növekedett a forgalmunk. Mert nemcsak a bevételt kell néznünk, hanem a vevők szá­mát is. A téli könyvvásár idején még inkább nőtt a bolt for­galma. Dolgozói könyvsátra­kat helyeztek el Miskolc különböző pontjain. Nagyban növeli az egyetemvárosi könyvesbolt forgalmát az utánvétes kiszállítás és a bi­zományosok hálózata. Az eladók azt tapasztalják: egyre elismertebb, értékesebb ajándéknak számít a könyv. Persze nem csupán a ked­vesség lelhető fel ebben. E téren is hódít a státusszim­bólum bűvölete. Sokan minél nagyobb, szebb és drágább, illetve ritkább ajándékot lát­nak a könyvekben. — Pedig tartalmuk a fon­tosabb! — csatlakozik véle­ményemhez Bíró Andrásné. — Azért azt mondom: nö­vekszik a könyv becsülete. Kiváltképp az ifjúsági és — Ez külön örvendetes, hi­szen a tévénézés korszaká­ban mégiscsak nő, nevelődik az új olvasóközönség. Egyéb­ként milyen műveket keres­nek, mik az úgymond sláge­rek? — A Beszélgetések Ma­gyarországról, melyben Aczél György válaszol Francis Co­hen kérdéseire. Nagy sikerű Széchenyi naplójának 2. ki­adása, a Székelyföld leírása Orbán Balázstól, valamint a Bölcsességek könyve. Gyur­­kó Lászlónak Kádár Jánosról készített arcképvázlatát is nagyon keresik. — Tehát nem apadt el a könyvvásárlás, az érdeklő­dés? — Nem. S ennek (amel­lett, hogy kereskedő vagyok) úgy is örülök, mint könyv­­szerető ember. T. T. Jegyzet Mire adott választ a­ z nemigen szorus magyarázatra, hogy a 11 közművelődés, a szakmai és az álta­lános műveltség színvonala (ha nem is látványosan, de igen szorosan!) össze­függ a termelőmunka sikerességével, nívó­jával. Mondom, lehet róla beszélni, de ma­gyarázni az összefüggéseket — fölösleges. Merthogy nyilvánvaló: a két dolog elválaszt­hatatlanul kapcsolódik egymással. Annál ta­nulságosabb az alábbi eset, amely azt tanú­sítja: ha tisztában is vagyunk a fenti relá­cióval, még egyáltalán nem biztos, hogy eszerint is cselekszünk. N.-ben a népművelő-könyvtáros kérdő­ívet állított össze az üzem hivatalházi dol­gozóinak számára, igényeiket fölmérendő. Kérdései elsősorban arra irányultak, hogy a megkérdezettek milyen könyveket, írókat, illetve költőket kedvelnek leginkább? Mikor lenne számukra legalkalmasabb a kölcsön­zés? Milyen rendezvényekre jönnének el szívesen? És így tovább . . . Várt, várt a népművelő. Talán egy hétig is várt, mígnem abból az 50 darab kérdő­ívből, melyet személyesen vitt el a meg­kérdezettekhez, négy (horribüe dictu!) da­rab vissza is érkezett. Nesze neked, olva­sóvá nevelés! Na már most, mit tehet ezek után az n.-i népművelő? S mire adott vá­laszt ez az 50 kérdőív? -t*Ľ Közművelődés Egercsehiben Esztendők fordulója a számvetések ideje. Mit sikerült megvalósítani a tervezettből, s milyen célkitűzéseket kívá­nunk elérni az új esztendőben. E kettős gondolat jegyében elemezték-énekelték az illetékesek az egercsehi művelődési ha< múlt évi tevékenységet. Az intézmény február vé­gén vezető nélkül maradt, az irányítást, illetve a népmű­velés teendőit — az addig gazdasági ügyintézést végző — Boldizsár Anikó vette át. A művelődési nápban ettől fogva megélénkült a kultu­rális élet. Kezdjük az egyik legfon­tosabb területtel: milyen volt a kiscsoportok munkája? 1982-ben 4 kiscsoport műkö­dött. A néptáncegyüttes, a fúvószenekar és a frissen alakult énekkar rendszeresen tartotta foglalkozásait, alkal­manként közönség előtt is bemutatkoztak, sikerrel. A Fischer Attila vezette fúvósegyüttesben — miként másutt — gondot jelent az utánpótlás, valamint a hang­szerkészlet pótlása, illetve ja­vítása. A néptánckört Kormos Jó­­zsefné vezeti — iskolásokból álló együttese úgyszintén ál­landó szereplője a különböző társadalmi ünnepségeknek. Kulturális úttörőcsapat-szem­léken is elismerésre­­ méltón képviselik Egercsehit. Műso­rukkal még több ünnepséget lehetne színesíteni, csak ki kell aknázni a csoportban rejlő lehetőségeket. A vegyes kar­­ 82 elején ala­kult, azóta Császi Csaba irá­nyításával szépen fejlődik. Az alkalmi szerepléseken túl­menően részt vett az együt­tes a megyei művelődési köz­pont énekkarának bemutat­kozóestjén. A vegyes kórus népszerűsége mind az ide­gen, mind a hazai dalked­velő közönség körében nő. A kertbarátok köre tavaly novemberben alakult, így a 30 tagot számláló kiscsoport ténykedéséről még nem lehet értékítéletet alkotni. Hasznos munkájuknak azonban már látható jelei tapasztalhatók. Az ifjúsági klub ’82-ben csak papíron létezett. A tar­talmas munka érdekében ez évben újra kell szervezni a klub tagságát, agilisabb ve­zető megválasztása szüksé­ges. Mindezekben, illetve a program kidolgozásában so­kat segíthet a helyi KISZ- alapszervezet. A szórakoztatásról. Tavaly öt alkalommal rendeztek műsoros estet, neves előadó­művészek közreműködésével. A tapasztalt érdektelenség miatt, az intézmény ezen túl kevesebb szórakoztató jelle­gű rendezvényt fog szervez­ni. Viszont nagyobb hang­súlyt fektetnek majd a gyer­mekműsorokra, a fiatalok­nak szóló TIT-előadásokra. A fiatalok rendszeresen láto­gatják a művelődési házat. Jól sikerültek a bányaüzem­mel karöltve szervezett ve­télkedők — ezekre a jövőben is figyelmet fordítanak. Ami még feladat. A KISZ- esekkel közösen tervezett já­téktermet el kell készíteni az idén — fontos szerepet játszik majd a művelődési ház életében. Ismét elmaradt az egercsehi­­ bányászkodcs történetéből rendezendő hely­­történeti kiállítás, tehát a tárlatot ez évben a látogatók elé kell bocsátani. Az is feladat továbbá, hogy még jobban elmélyül­jön a művelődési intézmény és a helyi szervek, illetve üzemek közötti kapcsolat A könyvtárral is javult az el­múlt esztendőben az együtt­működés. Hatékonyabbá vál­na, ha a könyvtár a műve­lődési házban kapna helyet — például az MHSZ-raktár helyén. Ildomosabb lenne ezt az egészen más jellegű rak­tárat másutt elhelyezni! Mindamellett egyik lénye­ges teendő: befejezni végre az intézmény felújítását. 1983-as programtervezetét olvasva kitűnik: az egercse­hi művelődési ház körülte­kintőbb, gazdagabb rendez­vénytervvel indul az új esz­tendőben, hogy magasabb színvonalon elégítse ki a helybeliek művelődési igé­nyeit. Tamás T. Ablak: Két film, két közönség-, azaz kasszasiker. A Ben Húr és A lator című filmek ez idő szerint is odacsalo­gatnak mindenkit a néző­térre. Mindkét mű készítőit az emberi múlt egyik leg­izgalmasabb időszaka, a ke­reszténység születése ihlette alkotásra. Közérthetően, vi­lágosan építkeznek a Biblia világából, így még a tájéko­zatlanabbak is élvezhetik a fordulatos cselekményt, a látványos jelenetsorokat, a gyönyörű, tájakat és a hi­bátlan­­ színészi játékot. A Ben Hur nemcsak a vallásosság mai divatja mi­att kelendő. William Wyler, a méltán világhírű amerikai filmrendező (ha nem is érte el a Fred Nikio által 1926- ban rendezett szuperfilm színvonalát) az új Ben Hur­ral is világsikert aratott. A Metro—Goldwyn—Mayer stú­dió ismerős kulisszái között 1959-ben monumentális, sok­színű, szórakoztató filmet készített. Irigylendő rutin­nal, technikai bravúrral. A többszörös Oscar-díjas rendező mestere a tömeg­­mozgatásnak, az izgalom­­keltésnek és -fokozásnak, különösen a kocsiverseny­­jelenetben. Ez a 9 perc a hollywoodi iskola e prototí­­pus jellegű filmjének leg­jobb jelenete. (Mint kide­rült, a magyar származású Adren Marton rendezte.) A látványos szórakozásra vágyó néző úgymond „jó mozit” láthatott. De a Bee Har maradandó értékű gon­dolatokat is tolmácsolt: mi, emberek is gazdagabbak­­ len­nénk, ha többet törődnénk egymással! Az érzelmi hatást és a ci­­sináltságot A lator című film sem nélkülözte, ám ko­rántsem olyan szinten, mint a Ben Húr. Alapötlete szel­lemes: Káleb kiválasztása remek kiindulópont. Ami Jé­zusban fenséges, csodálatos — az e főhősben mind vis­­­szájára fordul. Hit, érzel­gősség ebben a történetben is összeolvad a Biblia-törté­­netekkel — megspékelve hu­morral, szexszel. A kópé, a szélhámos szemszögéből meg­közelített ...sztori” azonban gegekre esik szét. Kaleb minden tettében megszegi a tízparancsolatot, mert semmi mást nem akar, mint „sza­badon élni”. Szemlélete, sze­repe szerint lehetett volna belőle a csodák leleplezője, vagy netán megtért hívő A kópé életrajzából kitűnő ironikus játék születhetett volna (gondoljunk­­ a Thyl Ulensniegelre, Iff—Petrov Aranyborjúiénak hőseire, vagy Kakuk Marcira). Ehe­lyett láthattunk néhány, jó ötlet szülte csalafintaságot, szép testű nőket és még szebb tájakat. Két film, amelyek szóra­koztatni akartak , de néha az ember nem is vágyik többre, mint látványra, iz­galomra, nevetésre. tta) Sikerültnek 1983. január 13. Kulturális ajánlat ,* . .. Hofi. „Te, haver ...!” cím­mel Hofi Géza lemezeit hall­gathatják meg az érdeklődők 14- én este 6-tól az albertte­­lepi művelődési ház klubjá­ban. Vak. A népszerű, kedves mesealak, melyet kitűnő írőnie, Fekete István terem­tett, történetét forgatja a le­mezjátszó 15-én, szombaton délelőtt 10-től a Hunyadi Já­nos Művelődési Ház könyvtá­rában. A foglalkozást Kovács Mihályné vezeti. Falugyűlés. Részleges falu­gyűlést, illetve fórumot tar­tanak 17-án délután 5­­ órai kezdettel Alberttelep­­ lakói részére. A fórumra a telep művelődési házának klubter­mében kerül sor. A vers esztétikája: József Attila költészetének és La­tino­vts Zoltán színművész előadó-művészetének össze­függései szerepelnek az al­­berttelepi klub soron követ­kező foglalkozásán. A prog­ramon 19-én, este 6-tól ve­hetnek részt az érdeklődők. A foglalkozást Papp András vezeti. Pótszilveszter Zenés, szó­rakoztató műsort rendeznek 15- én este 8-tól a rudolftele­­pi József Attila Művelődési Házban. Közreműködik: а Smink együttes. Micimackó kalandjai­­ címmel hallgathatják meg a mesekedvelők Milne angol író műveit 18-án délelőtt 10 órától a rudolftelepi művelő­dési ház könyvtárában. A Prado. A világhírű mad­ridi múzeumról készült dia­iamét 18-án 19 órától vetítik az edelényi bányászklubban. (Utazás a nagyvilágban. Is­meretterjesztő előadást tar­tanak 18-án, 16 órai kezdet­tel Kurityanban. Gombatermesztés a pincé­ben. Mezőgazdasági ismeret­terjesztő előadásra került sor 14-én este 6-tól Parasznyán. Szerelem a világirodalom­ban. E címmel mutatnak be világirodalmi művekből ké­szült összeállítást 15-én 18 órától Radostyanban. Cigányklub alakuló gyűlé­sét tartják meg 22-én este 6- tól Baross-akban: Sikeres regények a fil­men. A sorozat jegyében ez­úttal, azaz 23-án 18 órai kez­­dettel Jókai Mór: Az arany­­ember című regényének film­változatát mutatják be Lyu­­kóbányán. Lenin élt... E címmel emlékeznek meg Lenin halá­­lának 59. év­ford­uló­járól 21- én délután. 4-től Kurityan­­ban. Gyermekfoglalkozás. 15-én délelőtt szabadszott, heti gyermekfoglalkozásom vehet­nek részt az érdeklődök a fark­asly­uki művelődési ház­ban. Levetítik a Csínom Pal­kó című ifjúsági filmet, kö­tetle­n játék szórakoztatja a résztvevőket. A bizalmi­ Marosán G­yörgy közelmúltban megjelent mű­véről rendeznek ankétot 12- én délután 5-től a királdi művelődési házban. Előadó: Kovács Béla szb-titkár. Ugyancsak e könyvről be­szélgetnek az alberttelepi szakszervezeti bizalmiak 21 - én 15 órától a helyi művelő­­désii ház szeminárium termé­ben. Az ankétot vezeti: Papp András. Amatőr kiállítás. ,,Ősz fényben” címmel amatőr képzőművészek munkáiból rendeznek időszaki kiállítást a királdi Pech Antal Műve­lődési Házban.­Megnyitó: 16- án délelőtt 10 órakor. Szánkóverseny: 22-etn dél­után 5-től szánkóversenyt rendeznek a Bükkben & ki­­ráldiak számára — amennyi­ben lesz hó. Takarékosság emberkö­zelben. Szakszervezeti tömeg­­politikai oktatást tartanak 13-án este 6-tól Nekezseny­­ben. Előadó: Füzér Zoltán. Hobbikiállítás. Ki mit gyűjt — abból rendeznek ki­állítást 16-an este 6 órai kez­dettel Nekézsenyben.

Next