Borsodi Bányász, 1987. január-június (30. évfolyam, 2-25. szám)

1987-03-26 / 12. szám

2 Szombaton találkozó volt Alberttelepen, a művelődési házban, ahol a volt KISZ- esek, alapító tagok baráti beszélgetésre gyűltek össze, eszmecserére, a mai fiatalokkal, az idei FI-rendezvénysorozat keretében. Kit erre, kit arra sodort, vagy vezérelt sorsa, illetve jó sorsa. Van, aki még ma is fiatalos lendülettel képes minden újhoz viszonyulni, s van, aki sem zúgó viharként, sem sehogyan nem indul, menthetetlenül lemaradt. Bár, ki tudja? Ha egy ilyen találkozó egy kicsit megbizsergeti a lelkét, s megérzi valamikori önmagát, azzal a pillanatnyi elhatározással, hogy holnaptól mégiscsak újra indul, már megérte. S az is nyereség, ha valóban megérdemlik a tiszteletet, akkor a maiak tisztelettel veszik körül az akkori idők lelkeseit, miként, ha a maiak megérdemlik, kapjanak kellő biztatást és támogatást, netán önzetlen elismerést a régiektől. 30 éves a KISZ Találkozó Alberttelepen Tisztelet — érdem szerint A találkozó résztvevői Bombicz János a kitüntetéssel A táncegyüttes a színpadon ol Állat Enenazdiodásik Г (Folytatás az 1. oldalról) Barnaszén-felhasználásunkban is megtakarítást értünk el. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy folytattuk az OPSZ-kazánok üzembe helyezési programját. Ugyanez jellemzi a folyékony energiahordozók területét is. Benzinből és gázolajból közel 10 százalékkal kevesebbet fogyasztottunk, mint az előző évben. Ez annak köszönhető, hogy befejeztük a dízelesítési programot, de ki kell emelni azt is, hogy nőtt a forgalomszervezés színvonala. Természetesen a munkagépek fogyasztás-bemérése is folyamatos volt, s ettől még további eredményeket várunk. Mindenképpen dicséret illeti meg a menetirányítókat és a gépkocsivezetőket ezekért az eredményekért. Néhány gondolat a fajlagos energiafelhasználásról. Vállalati szinten 2,44 Gigajoule/10 tonna értékhatárt szabtunk meg. A bázisadatunk 2,34 volt, s a megvalósított 2,33 Gj/10 tonnás eredménnyel 4,5 százalékos megtakarítást sikerült elérni. Energiagazdálkodásunkban fontos szerepet játszott az is, hogy 9,8 millió forintot kaptunk az áramszolgáltató vállalattól visszatérítés címén. Ez a „meddőenergia”gazdálkodás eredménye, ami az alállomásokon tevékenykedő elektrikusokat dicséri. Mindent összevetve, elégedettek semmiképpen sem vagyunk, és feladatunk maradt még bőven. Erről, ami 1987- et illeti, két fő célunk van. Az általános és ésszerű takarékoskodás, ezen belül a fajlagos hőmennyiség-felhasználás további javítása. A másik a villamosenergia-felhasználást érinti, nevezetesen a nappali-éjszakai áramfogyasztás arányának utóbbi felé történő megváltoztatásával — fejezte be Csák Gyula. BORSODI BÁNYÁSZ Kossuth-kiadványok Anatolij Kuzmicsov: Márciusi szél A szerző a magyarországi hadműveletekben részt vevő II. Ukrán Front egyik gépesített gárdahadteste mellé szegődik krónikásként. Naplószerű hitelességgel ábrázolja az ütközeteket, Budapest felszabadítását, a dunántúli csatákat, a kemény frontélet mindennapjait. De nem ragad le a harctereken. A katonai akciókkal párhuzamosan megvilágítja a háború utolsó nyolc hónapjának politikai hátterét, környezetét is. Érdekes és az események megértéséhez nélkülözhetetlen képeket villant fel Sztálin dolgozószobájából, Hitler főhadiszállásáról, a budapesti királyi palotából. Hiteles epizódokkal tarkított képet tár az olvasók elé a kor más főszereplőiről is, a többi között Malinovszkijról, Veesenmayerről, Zichy grófról, Horthyról, Szálasiról. Kuzmicsov regénye a magyarországi felszabadító harcok sodró lendületű története. Markáns hőseit megőrzi emlékezetünk. Csikós-Nagy Béla: Szocializmus — piac — gazdaság A könyv — amely tankönyv is és kézikönyv is — nem csupán a magyar gazdaságpolitikai modell elméletét és gyakorlatát mutatja be, hanem az egész szocialista táborét. Lényegében azt vizsgálja, hogy a szocializmus, mint rendszer, milyen lehetőségeket nyújt a gazdaságnak, s azokkal miként tudunk a gyakorlatban élni. A mű a szocializmus politikai gazdaságtana, gazdaságpolitikája és gazdaságirányítása (tervezés, szabályozás, szervezet) leglényegesebb és legvitatottabb kérdéseinek összegzése. A szerző a kérdéseket történelmi összefüggéseiben tárgyalja. Visszautal az értéktörvény, az átmeneti gazdaság szovjetunióbeli vitáira az 1920-as években, s bizonyítja, hogy a viták akkori lezárásának elvei mindmáig érvényesülnek az egész szocialista tábor gyakorlatában. A könyv forrásmunka értékű, s a szerző gazdag magyar, orosz, német, angol és francia nyelvű dokumentumanyagot dolgozott fel, amely a további kutatásoknál is felhasználható. r Központi Üzemünk legutóbbi szakszervezeti bizottsági ülésén többek között az üzem tavalyi újítási eredményeiről, s az idei feladatokról is szó esett. Elmondták, hogy 1986 januárjában egy 12 pontos intézkedési tervet dolgoztak ki, amelyben főbb vonalakban meghatározták az üzem újítási feladatait, újítási tevékenységét. Ezenkívül külön üzemi feladattervet is készítettek, melyben azokra a feladatokra hívták fel a figyelmet, amelyeknek megoldását elsősorban a dolgozóktól várták. Az újítási tevékenység fokozása érdekében versenyeket is hirdettek például a fiatal és női dolgozók részére. A fiatalok újítási versenyét a villamos üzemegységben dolgozó Kovács Lajos, a női dolgozók versenyhónapját pedig Kiss Jánosné, a szénelőkészítési üzemegység dolgozója nyerte. A borsodi szénbányászat 200 éves jubileumára meghirdetett vállalati versenyben az üzem 74 db benyújtott, 64 db elfogadott és 54 db bevezetett javaslattal a harmadik helyezést érte el. A vállalat által meghirdetett „Éves újítási versenyben” az újítók közül Rácz Pál energetikus 4., Tóth Bertalan főművezető 5. lett, míg az üzem az összesítésben a 6. helyet szerezte meg. Az újítási szabályzatban foglaltak szerint 1986-ban eredményes újítási tevékenységükért az üzem Kiváló Újító kitüntetésre (6 arany, 3 bronz) kilenc főt terjesztett fel. —к a Központi Üzemben 1981. március Sff. Vollunk alánk, »mink hyem! Ezúton hozzuk nyugdíjasaink és hozzátartozóik tudomására, hogy a vállalati szakszervezeti bizottság — a vállalat gazdasági vezetésével egyetértésben — a jogsegélyszolgálat szervezeti egységeinek a számát kettővel növeli. Ennek célja, hogy nyugdíjasaink és hozzátartozóik csak az ő ügyeikkel, problémáikkal foglalkozó szervezethez fordulhassanak jogi segítségért. Az új szervezetek feladata jogi segítségnyújtás minden olyan ügyben, amely jogi szakismereti felfelkészültséget igényel. A tevékenység kiterjedő igénytől függően — a tanácsadás, felvilágosítástól a beadványok készítésén, iratszerkesztésén keresztül a különböző szervek előtti képviseletig, illetve szükség és lehetőség szerint a peres képviseletig. A két új szervezet így tehermentesítheti a már meglévő üzemi szervezeteket a nyugdíjasok ügyeinek intézésétől, mégis több idő jut az ő dolgaik intézésére. Javasoljuk az érintetteknek, hogy a Sajó folyón innen lakók a sajószentpéteri Petőfi Sándor, a Sajón túl lakók pedig Putnokon a művelődési házban keressék a szervezetet. A sajószentpéteri jogsegélyszolgálat vezetője dr. Kapás Katalin és minden hétfőn fogad 7.30 órától 12.00 óráig. A putnoki művelődési házban működő jogsegélyszolgálat vezetője Heinichné dr. Garami Mária 8.00 órától 12.00 óráig fogad minden csütörtökön. Forduljanak hozzájuk bizalommal ! Dr. Tóth László, a vállalati jogsegélyszolgálat vezetője „Szénmentők*’ — Ennyi kell! Ennyi szénlopás kell, elfér az országban! — mondta a télen az a cigányember a vagonok között, aki több mint tíz éve vájárként dolgozik az egyik legfiatalabb aknán, s éppen reklamálni jött fel a töltésen hozzánk, hogy nem engedjük a gyerekét át a vasúton. Mondanom sem kell, nem emiatt jött, hanem, hogy jól megnézze, kifélék fényképezték a rajkókat, meg az asszonyokat, akik nagy sürgés-forgással dobálták le az állomáson veszteglő vagonokból a szén javát. Ezt Varjak viszik a szenet című cikkünkben már megírtuk. Az ember hajlamos arra, hogy egy-két esetből felületesen általánosítson. Persze, ha cigány, akkor lop is. .. mondjuk ki nap mint nap, ha szóba kerül a téma. Az biztos, hogy megyei, de országos bűnlajstromaink élén is ők állnak, ám csak őket hibáztatni ezért, nem volna szerencsés. Már csak azért sem, mivel rögtön szolgálhatok nem cigánylopással is. (Sajnos!) A közelmúlt egyik szerdáján, ha jól emlékszem, március 4-ét írtak, éppen Feketevölgy felé tartottunk kocsinkkal, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy Kurityán elején, ahol az ipari vágány az Izsófalva felé menő úttal találkozik (a tónál), négyen-öten nagy serényen talicskáznak, vödröznek befelé a kertek végébe egy hatalmas kupac szenet. Megálltunk, figyeltük a gyors, szakszerű munkát. Ők persze nem jöttek zavarba. Ugyanis ha megkérdezzük, honnan került ide a szén, éppen az út mellé, azt felelték volna, ők nem tudják, esetleg, hogy ez itt termett... A fekete koncon a Kurityán elején lakók nem vesztek össze, békésen osztoztak a szoknyás vagon teljes tartalmán. Néhány óra alatt elhordták a javát, délre a 40 tonnából pár tíz kilónyi por maradt a pálya mellett. A szakszerű lapátolásból arra következtettünk, hogy bányász is volt a szénmentők között, s mivel ezen a részen nem cigányok laknak, egyértelmű, hogy nem cigányok lopták a feketevölgyi szenet. Sokszor látni a „kmb-st” a kocsiján errefelé száguldozni, de éppen ekkor nem volt itt. Biztosan máshol volt dolga, mert az van neki, legutóbb is arról beszélt. Egy tanácsi fórumon mesélte a szuhavölgyi bányaigazgatónak, hogy a minap (akkor), éppen vasárnap értesítették, hogy az egyik aknáról megcsaptak szekérrel valamit. De nem tudott utánuk eredni, mert a kocsi éppen a telephelyen volt, biciklivel meg nem érte volna utól őket, így hát megléptek előle a bűnelkövetők. Így van ez, ha sok a bűnöző és kevés a rendőr. És azok, akik vannak, sem győzik a munkát. A minap a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság egyik beosztottjával beszélgettem erről a nyíltpályás szénlopásról, s ő kissé kesernyés ízzel ezt mondta: — Mi hiába értesítjük a tanácsokat, hogy X, Y mit művelt. Többnyire eredménytelen a munkánk. Ha már egy rendőr is ezt mondja, akkor mit mondjon az újságíró? pé. Szerkesztőség: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 19. Postacím: 3501 Miskolc, pf.: 146. Telefon: 17-884 18-461. Felelős szerkesztő: KAROSI IMRE. — Kiadja: a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Postacím: 3531 Miskolc, pf.: 178. Telefon: 36-131. Felelős vezető: VERES MIHÁLY. — Index: 32-904 — Készült: a Borsodi Nyomdában, Miskolcon. — Felelős vezető: WIRTH LAJOS.