Borsodi Szemle, 1965 (9. évfolyam, 1-4. szám)
1965 / 1. szám
BORSODI SZEMLE A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezete, a Megyei és Városi Tanács folyóirata Szerkesztőség: Miskolc, Széchenyi utca 16. Felelős szerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztő bizottság: Dr. Árokszállásy Zoltán, Csabai Kálmán, dr. Gyulay Zoltán, dr. Hetényi György, Majoros Balázs, dr. Novák István, dr. Nemecskai Tivadar, H. Szabó Béla, Szmola Imre, dr. Szilas Pál, Tok Miklós Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Biró Péter Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlapirodánál Budapest, V. József nádor tér I. sz. és bármely postahivatalnál Előfizetési díj 1 évre 36 Ft. Csekkszámlaszám: egyéni 61 280, közületi 61 066, vagy átutalás az MNB 8. sz. folyószámlájára Kéziratot nem őrzünk meg. KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE CÍMKÉPÜNK: A budapesti Szabadság-szobor (Kisfalud! Stróbl Zsigmond alkotása) BODÓ SÁNDOR: Az egyesjárom a bodrogközi Vajdácskán. Ethnographia LXXV. (1964), 453—455. A néprajzi irodalomban alig néhány adatot találunk az egyesjáromra s múzeumokban is ritkán akad ebből a tárgyból. Egyeseik ennek meglétét nyugatról származtatják, s bodrogközi előfordulását a gyűjtő 1963. nyarán figyelte meg. Vajdácskán ezt a jármot egy első világháborúból hazatért katona honosította meg, aki ennek Tirolban látta használatát. Az első példányt maga faragta, később a két háború között másoknak is készített. Az új eszköz a szegényebb gazdák használatában be is vált, s a második világháború után, miután felosztották az urasági birtokot, szélesebb körben is elterjedt. Az egyes három szélesebb körű használatát Vajdácskán két ok, a kevés igásállat és az intenzív kapás művelés segítette. Az újabb darabokat a régi típus alapján az ügyesebb kezű gazdák maguk faragták. Az egyes járműt főkép a kapálási idényben használták, ekekapával kukoricát, burgonyát, napraforgót kapáltak s az igavonó jószág tehén volt. Ma a termelőszövetkezeti parasztság háztájiját művelik tehénnel, sőt alkalmi fuvart is a szekérbe egyes járommal befogott tehénnel végeznek. Bodó Sándor adatközlése egy néprajzi jelenség alapos megfigyeléséről, leírásáról tesz tanúbizonyságot. Tegyük még hozzá, hogy az egyes járom Miskolcon, Kisgyőrben is előfordult, használatára vonatkozóan azonban nincsenek ilyen alapos adataink, és sajnos ilyen tárgyat sem találunk múzeumunkban. (B. F.)